Lezárt aukciók


Cholnoky Jenő: A Föld titkai (15-19. füzet)

Az Egyenlítőtől a Sarkvidékig 1-5.

Szerző
Cholnoky Jenő
Dr. Cholnoky Jenő
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T.-Magyar Földrajzi Társaság (Budapest) ,
Kiadói varrott papírkötés , 331 oldal
Sorozatcím: A Föld titkai
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Aukció vége:
2017-04-02 20:00

Aukciós tétel adatai

Bp., 1931, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. kiadása (Hornyánszky Viktor R.-T. Magy. Kir. Udvari Könyvnyomda), 331 p. + 40 t.; ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

A Föld titkai 15-19. füzet / Az egyenlítőtől a Sarkvidékig 1-5. számok külön füzetekben. A füzetek elő- és hátlapján fekete-fehér fotókkal, 135 fekete-fehér képpel és 46 szövegközti ábrával, kiadói egészvászon mappában, aranyozott feliratos kötéstáblával.
E füzetes formátumú Cholnoky-mű izgalmas földrajzi és geológiai információkat nyújt. Eredeti, kiadói gyűjtői kötéstáblával. Körbevágatlan, hiánytalan, füzetek.

Előszó

Az Egyenlítőtől a Sarkvidékig c. mű bevezetése. A Földön jelenleg kerekszámban legalább is 1820 millió ember él. Száz évvel ezelőtt, 1828-ban, Balbi Adorján geográfus számítása szerint mintegy... Tovább

Előszó

Az Egyenlítőtől a Sarkvidékig c. mű bevezetése. A Földön jelenleg kerekszámban legalább is 1820 millió ember él. Száz évvel ezelőtt, 1828-ban, Balbi Adorján geográfus számítása szerint mintegy 847 millió ember volt a Földön, tehát száz esztendő alatt ezer millióval, vagyis egy milliárddal szaporodott az emberek száma! Elképesztő, rettenetes szaporodás! Az az 1820 millió ember pedig egymás mellé állítva, szorosan, elférne a Balaton jegén. A Balaton területe 600 négyszögkilométer, de mivel minden négyszögkilométerben 1000 X 1000 = 1,000.000 négyszögméter van, tehát a Balaton területe 600 millió négyszögméter. Egy négyszögméternyi területen pedig két felnőtt és egy gyermek okvetlenül elfér, tehát éppen 1800 millió embert lehetne egymás mellé zsúfolni. Vannak nagyon kövér emberek és asszonyok, vannak olyanok is, hogy egy négyszögméter területre egy sem férne el egészen, gondoljunk néhány hentesmesterre, de viszont a néptanítókból könnyű volna öt felnőttet is egy négyszögméterre szorítani, különösen a fizetésük arányában. Rettenetes sok embert jelent ez! Ennek mindnek meg kell élnie a Földön! A fenn közölt 1820 millió csak minimum! Némelyek becslése szerint 1898 millió ember van, tehát mire ez a könyv megjelenik, bátran mondhatjuk, hogy 2000 milliónyian vagyunk! A szárazföldek összes területe kereken 150 millió négyszögkilométer, vagyis minden négyszögkilométernyi területre több mint 13 ember jut! Szerencsétlen szám! De a számítás így igazságtalan, mert a szárazföldeknek igen nagy része teljesen lakhatatlan, gondoljunk csak Grönlandra, vagy Tibetre, Szaharára, Arábiára, Gobi-sivatagra stb. Egy négyszögkilométer az 174 katasztrális hold, tehát ha egy négyszögkilométerre 13 ember jut, akkor egy emberre 13.3 hold föld jut az egész szárazföld területéből. Vissza

Tartalom

Az Egyenlítőtől a Sarkvidékig 1-5.
Bevezetés 5
Az ember letelepülése 12
A telepek fejlődése 21
A helyzeti energia különféle fajtái 26
Az államalakulások 45
A túlnépesedés 58
Afrika forróégövi őserdeiben 65
Az Amazonasz mentén 81
A szudáni bozótban . 93
A kaktusz-pusztákon 107
A Szahara 123
A Himalája 137
Dél-Kína 159
Japán 175
Óceánia 190
Róma 205
Az Alpokon keresztül 225
Budapest 254
New-York 299
Befejezés 316

KÉPEK JEGYZÉKE.
1. kép. Szive oázis piaca. Hátul a város házai, szűken összeépülve, védhető
csoportban. (Sleindorff: Durch die Lybische Wüste, 40. old.)
2. kép. Honolulu egyik utcája. (Fénykép.)
3. kép. A Grimsel-hágó. Hátul a tó partján a sziklák méretei mellett eltörpülő
menedékház. (Fénykép.)
4. kép. A sveici zárt völgyek rendszere.
5. kép. Mája-indiánus oltár a yukatani őserdőkben. (The Georg. Rev
1930 ápr.)
6. kép. Forróégövi őserdő Felső-Guineában, Afrikában. Aránylag elég
világos, tehát fényképezhető részlet az Agome-hegységben,
Dél-Togoban. (Veget.-Bilder IV. sorozat, 2. füzet.)
7. kép. Forróégövi őserdő Kelet-Afrikában. Kelet-Uzambara esős oldalán,
a Dodve-patak mellett, mintegy 800 m magasságban. (Vegetations-Bilder 11. sorozat, 8. füzet.)
8. kép. Gorilla az afrikai forróégövi őserdőkben.
9. kép. Asszonyok örömtánca az elejtett gorilla körül az egyik középafrikai néger faluban. (L. I. Z. No 3596.)
10. kép. Pigmeusok (törpe népek) a Kongó-medencében. Lenfant-expedíció.
(Tour du Monde 1908. II.)
11. kép. Elefántvadászat Belső-Afrikában.
12. kép. Fiatal putumajo-indiánusok elejtett ellenségüket sütik-főzik.
A fogakat nyakukon ékességnek viselik. (Sitten d. Völker III. k.)
13. kép. Őserdő árvízben Belem környékén, az Amazonasz mellett. (Le
Cointe fényképe.)
14. kép. Brazíliai őserdő. A fákról epifiták gyökerei és liánák függnek le.
(Schüler: Brasilien 352. old.)
15. kép. Lamantin (Manatus americanus). Orrától a farka végéig 2'50
méter hosszú.
16. kép. Indiánusok az Amazonasz mentén. Csónakjukat egy törzsből,
égetéssel vájják ki.
17. kép. Galeria-erdő Ugandában, a Landiani patak mentén. (Fénykép.)
18. kép. Baobob (Adansonia digitata) fák a keletafrikai szavannákon.
(H. Meyer: Kilimandscharo.)
19. kép. Ernyőakácás szavanna a Teita-hegységtől nyugatra, Kelet-Afrikában, 950 m magasan. (Acacia spirocarpa, A. verugera.)
20. kép. Tüskés, tövises bozót Ugogoban, Kelet-Afrikában. (VegetationsBilder 5. sorozat, 7. füzet.)
21. kép. Oroszlánok. (H. Dicksee festménye.)
22. kép. Papirusz-nádas északkeleti Rhodesiában, árvizes területen. (Vegetations-Bilder, 12. sorozat, 1. füzet.)
23. kép. Orrszarvú a keletafrikai szavannákon. (T. du M. 1910. I.)
24. kép. Szavanna-égés a Fehér-Nílus mentén. (L. I. Z. No. 3545.)
25. kép. Vízilovak Kelet-Afrikában. Az állatok hátán a kis madarak a
víziló bőrén élő parazitákat szedegetik. (R. Dugmore fényképe.)
26. kép. Vízilovak ellen épített kerítés Kamerunban. (Fénykép.)
27. kép. Ötven zsiráfból álló nyáj a keletafrikai szavannákon. (R. Dugmoie
fényképe.)
28. kép. Cook-féle antilopék Kelet-Afrikában. (R. Dugmore magneziumfelvétele.)
29. kép. Mszínga szultán Ruandában. (A. Friedrich mecklenburgi herceg
expedíciójából.)
30. kép. Emberáldozat a Dahomei szultán tiszteletére. (T. du M. 1895. I.)
31. kép. Vumun falu Adamauában. Az angolok büntető expedíciója gyújtotta föl 1891-ben. (T. du M. 1892.)
32. kép. Szudáni néger nő a Szenegál vidékéről. 15 éves. (S. d. V. III. k.)
33. kép. A „mádi" sírja Omdurmanban. Kitchener teljesen elpusztíttatta.
(Slatin pasa: Tűzzel-vassal a Szudánban.)
34. kép. Superstitions-(Babona-)hegy Arizonában. Elül kaktusz-steppe.
(Szerző fényképe.)
35. kép. Pusztai hegyvidék Arizonában. (Szerző fényképe.)
36. kép. Lankás törmeléklejtőn vezetett autóút a Roosevelt-gáthoz. (Szerző
fényképe.)
37. kép. Cereus giganteus az arizonai kaktusz-pusztán. A kaktusz-törzs
mellett Lee úr. (Szerző fényképe.)
38. kép. Cereus giganteus és Fouquieria splendens az arizonai kaktuszpusztákon. (Szerző fényképe.)
39. kép. Fouquieria splendens az arizonai kaktusz-pusztákon. (Szerző
fényképe.)
40. kép. Fouquieria splendens az arizonai kaktusz-pusztákon, mellette
Arizona kormányzója. (Szerző fényképe.)
41. kép. Opuntia az arizonai kaktusz-pusztákon. (Szerző fényképe.)
42. kép. Vízosztó mű a Salt folyó mellett, Arizonában. (Szerző fényképe.)
43. kép. Roosevelt-gát Arizonában. A duzzasztott tóban a képen alacsonyan áll a víz. (Fénykép.)
44. kép. Öntözött narancsliget Arizonában. (Szerző fényképe.)
45. kép. Sziklabarlang-lakások a Chelly-kanyónban, a Colorado-platón.
(The Bureau of Amer. Ethnology.)
46. kép. Acoma pueblo, hátul Mesa Encantada New Mexicoban. (Fénykép.)
47. kép. Uaxactun, mája indiánus oltár, a yukatáni őserdőkben. Repülőgépről fedezték föl. Közelről az 5. kép mutatja. (The Geogr.
Rev. 1930 április.)
48. kép. Californiai farm öntözött kertek közt. (Fénykép.)
49. kép. Termő datolyapálmák Biszkra oázisban. (Algéria. Fénykép.)
50. kép. Sarkos kavicsok a magyarországi, pliocénkori sivatag kavicstelepeiből. különböző helyekről. (Papp K.: Éles kavicsok.)
51. kép. A Szahara részlete Uenat oázis táján a Líbiai sivatagban. Hátul
sziklasivatag, elül szélmarta serrir. (Nat. Geogr. Mag. 46. k.
3. füzet.)
52. kép. Számum a Szaharán. (L. I. Z. No. 3564.)
53. kép. Tuareg harcosok. (Leroux fényképe.)
54. kép. Autóút a Szaharán Uargla és In-Szalah oázisok közt. (E. F.
Gautíer fényképe.)
55. kép. Tiruvanamallaii templom Madras kormányzóságban, Indiában.
(Fénykép.)
56. kép. A Himalája az előhegyekből nézve. A főcsúcs a nézőtől mintegy
60 kilométer távolságra van. (Fénykép.)
57. kép. Őserdő a Himalája magasabb részein, Dardzsiling vidékén.
(Fénykép.)
58. kép. Ratangból készült függőhíd a Tiszta-folyón. (Fénykép.)
59. kép. Baltoro hegycsúcs a Himalájában. A csúcsok csendesen „pipálnak". Elül a Baltoro-gleccser részlete. (L. Amadeo abruzzoi
herceg: Karakoram and Western Himalaya.)
60. kép. A Himalája legmagasabb csúcsa, a 8880 méter (ill. 8846 m) magas
Mount-Everest északról, a Rongbuk-gleccser eredetétől nézve.
Az a betű alatt levő hófolton, közvetlenül a legmagasabb piramis lábánál látták utoljára Malloryt és Irvinet, 1924. június
8.-án, 8609 m magasságban. (Telefotografikus felvétel. The
Geogr. Journ. LX. k. 4. szám.)
61. kép. A Mount-Everest megmászása. A legmagasabbra jutott hegymászók. (The Geogr. Journ.)
62. kép. Vasút a terai-övezet mocsaras őserdein az igazi dzsangalokon
keresztül. (Fénykép.)
63. kép. Sivatagos, száraz völgy a Himalája északi lejtőjén. Réteges kőzetek látszanak a hegyoldalon. Jobbra a heves záporoktól kimosott földpiramisok látszanak, durva törmelékből fölépítve.
A folyó alsószakasz jellegű, kaviccsal fedett árterén szerteszét
ágazott. (Fénykép.)
64. kép. A Baltoro-gleccser a Himalájában. Óriási méreteivel messze felülmúlja az Alpok gleccsereit. (L. Amadeo, abruzzoi herceg: The
Karakoram and Western-Himalaya.)
65. kép. Dardzsiling angol üdülőtelep a Himalájában. Hátul a Kandzsindzsanga-csoport. (Fénykép.)
66. kép. Paro-la-cang tibeti kolostor a sziklaoldalon, 300 méter magasan
a völgy fölött. (Nat. Geogr. Mag. XXV. k. 4. sz.)
67. kép. Dél-kínai város (Kanton) utcája. Az utcák nem ilyen kihaltak,
mint ahogyan az erősen retusolt fénykép mutatja, hanem
nyüzsög bennük a sokaság. (Fénykép.)
68. kép. Angol teaültetvényes tanyája a Himalája oldalán. (Fénykép.)
69. kép. Kínai városka a Jang-ce-kiang deltáján. A szűk hajócsatornán
merész kőívhidak vezetnek keresztül. (Fénykép.)
70. kép. Kínai kőgerenda-híd a Jang-ce-kiang deltájának egyik hajócsatornája fölött. A híd monolitos pilléreken áll. (Szerző rajza.)
71. kép. Kőboltozalos híd a Jang-ce-delta egyik hajócsatornáján. (Fénykép.)
72. kép. 46 nyílású kő ivhíd a Császár-csatorna mellett húzódó vontató-út
mentén, Vu-kiang-hszién város falairól tekintve. (Szerző rajza
eredeti fényképe után.)
73. kép. A Ta-kiang-folyó zsilipje, Sao-hszing-fu alatt. A zsilip a hajócsatornák megtöltése végett duzzasztja föl a folyót, de védi
a Hang-csou-öböl özönárja ellen is. (Szerző fényképe.)
74. kép. A sao-hszing-fui temető. (Szerző festménye.)
75. kép. Japáni hegyvidék. Futagoyama-hegy Hata vidékéről nézve.
(Fénykép.)
76. kép. Japáni nő öltözése. (Fénykép.)
77. kép. Nagoya. 1000 éves, földrengésbiztosan épített templom. (Fénykép.)
78. kép. A nagoyai földrengés következtében elgörbült vasúti sínek.
(Fénykép.)
79. kép. Földrengésbiztosan épített japáni, vidéki házak. Elől kis maloin.
(Fénykép.)
80. kép. Osaka, 2,115.000 lakosú, japáni óriásváros, a földengések miatt
csupa földszintes házból. (Fénykép.)
81. kép. 75 kilométer hosszú Crytomeria-fasor Nikko vidékén. (Fénykép.)
82. kép. Cölöpökre épített japáni templom, Onomichiben. (Fénykép.)
83. kép. Myanoshila üdülőhely Japánban. A fő üdülőhely fenn van a
magas terraszon, lenn a kis Dogashima házcsoportja látszik
a vízesés alatt. (Fénykép.)
84. kép. Tengerpart a japáni beltenger mellett. Matsushima-szigelek.
(Fénykép.)
85. kép. Közép-uj-guineai pápuák. (L. I. Z. No. 3609.)
86. kép. Igazi atoll képe, Dana rajza szerint.
87. kép. Kettős csónak, a Barátság-szigetek lakóinak mulató hajója.
Európai felfedező utazók szíves fogadtatása. (Labillardiére:
„Atlas pour servir á la relation du voyage á la recherche de
la Pérouse", Paris, 1797.)
88. kép. Szamoa. Tengerpart Apia közelében. (Fénykép.)
89. kép. Szamoai leány. (Fénykép.)
90. kép. Paestum (Pesto). Neptunus temploma, hátul a vásárcsarnok
(basilica). (Fénykép.)
91. kép. A Forum Romanum valószínű képe, Róma fénykorában, a rostra
északi sarkáról a Colosseum felé nézve. (Ch. Hulsen rekonstrukciója, O. S. Schulz rajza.)
92. kép. Flavius Vespasianus amfiteátruma, az úgynevezett Colosseum
Jobboldalt az épület falán látható fekete pontok az épületet
összetartó, bronz kapocsvasak helyei. (Fénykép.)
93. kép. A Forum Romanum 1790-ben, az ásatások megindulása előtt.
(Piranesi rajza.)
94. kép. Lapos, turzásos partok a Tevere torkolatánál. (Szerző fényképe.)
95. kép. A modern Róma látképe a Monte Pincióról, a Mózes-forrás mellől.
(Fénykép.)
96. kép. Varenna a Como-tó mellett. (Fénykép.)
97. kép. Sveic. A Lütschine-patak völgye, hátul a Jungfrau. (l-énykep.)
98. kép. A Vierwaldstatti-tó képe a Pilátus tetejéről (2133 m). (Fénykép.)
99. kép. A Vierwaldstátti-tó részlete. Kilátás az Axenslein oldaláról dél
felé, az Urner-tóra, a Vierwaldstatti-tó legdélibb részére. Hátul
az Uri-Rothstock (2932 m) látszik. (Fénykép.)
100. kép. Lago Maggiore. A Borromei-szigetek. (Fénykép.)
101. kép. Locarno. Santa Maria Maggiore. (Fénykép.)
102. kép. Az Ördög-hídja (Teufelsbrücke) a Reuss fölött. (Fénykép.)
103. kép. A Barenfall-vízesés a Nassfeld völgyben, Gastein mellett. (Alpine
Majestáten, I. k. 152. kép.)
104. kép. Lauterbrunnen vízesése. (Fénykép.)
105. kép. Andermatt az Urseren völgyben, a Furka-hágó felé nézve.
(Fénykép.)
106. kép. A Rhóne-gleccser nagy esésű része. (Fénykép.)
107. kép. Realp falucska az Urseren völgyben, a Furka-hágóra vezető út
mellett. (Fénykép.)
108. kép. Sión a Rhóne felső völgyében, az ú. n. Wallisi völgyben.
(Fénykép.)
109. kép. Havasi pásztorkodás a wallisi hegyekben. Sveicban. (Fénykép.)
110. kép. Vitorláshajó a Genfi-tavon, hátul a Dent du Midi csúcs (3260 ni).
(Fénykép.)
111. kép. A Genfi-tó (Lac Léman) keleti végéről. Chillon-kastély jobbra
középen, Territet és Montreaux hátul balra. (Fénykép.)
112. kép. Mátyás király budavári palotája. Lux Kálmán rekonstruálása
szerint rajzolta a szerző.
113. kép. Buda és Pest 1649-ben. A Vérmező már száraz, a bronzkori tó
már fel van töltve. Pest mögött a mai Nagykörút mentén
haladó Dunaág kitűnően látszik. (Häuffler: Buda-Pest.)
114. kép. Repülőhíd Buda és Pest közt. (Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé
Novae, III. kötet. 1737.)
115. kép. Hajóhíd Buda és Pest közt, a török hódoltság idején. A nagykörúti fattyúág jól látszik. (Régi fametszet.) (1. Peeters. ex.
op. De Scoen. Mert. Ant.)
116. kép. Az óbudai hajómalmok. (Régi acélmetszet.)
117. kép. Budapest. A Lánchíd eredeti alakjában, a merevítő rácsozás megerősítése előtt. (Fénykép.)
118. kép. Budapest. A kivilágított Szent Gellért szobor. (Fénykép.)
119. kép. A Woolworth-ház New-Yorkban. 57 emeletes, 242 m magas
(a Szt. Gellérthegy a Duna fölött 112 m magas). Előtte balra
áll a régi postapalota, most lebontják s park lesz a helyén.
Egészen az előtérben van a városháza. 1803-ban épült s a newyorkiak nagy becsben tartják. (L. National Geoeraphic Magazin V. LVIII. No. 5. p. 539.)
120. kép. New-York a kikötő felől. (Fénykép.)
121. kép. Gőzkomp New-York és Brooklyn közt a mull század elején.
(Régi acélmetszet.)
122. kép. New-York legújabb felhőkarcolói. Balra a Channin-épület; középen a 310 méter magas Chrysler-épület (10 méterrel magasabb
az Eifel-toronynál); jobbra a „New-York Daily News" épülete.
(Keystone fényképe.)
123. kép. A new-york-brooklyni drótkötélhíd, építésének befejezte után.
(Fénykép.)
124. kép. A Paramount-színház épülete New-Yorkban. (Fénykép.)
125. kép. Autóforgalom New-Yorkban, a Fifth(ötödik) avenuen, a 42. utcától északra. Minden nap átlag 42.000 autó robog el a 42. utca
nyílása előtt, néha óránkint 4.500! (Nat. Geogr. Mag. XLIV. k.
4. sz.)
126. kép. Miami, floridai üdülőhely. (Fénykép.)
127. kép. Jellemző canadai tájkép. Wanapitei-folyó a Welcome-tó alatt.
(Young: Canada.)
128. kép. Kandy, Ceylon szigetén. (Fénykép.)
129. kép. A Niagara az amerikai oldalról nézve. (Fénykép.)
130. kép. Termés-begyüjlő fiatal leánykák a Kongó-medencében. (Serpa
Pinto utazásából.)
131. kép. A karnaki nagy templom oszlopcsarnoka. (Fénykép.)
132. kép. Amalfi a kapucinusok kolostorának terraszáról. (Fénykép.)
133. kép. Budapest, a kivilágított Halászbástya és Mátyás-templom.
(Fénykép.)
134. kép. Eszkimó kunyhók a King-Williams-Land szigetén, Amundscn téli
szállása közelében. (Amundsen: Die Nordwest Passage.)
135. kép. Eszkimók a Norvég-öbölben, Észak-Amerika arktikus szigetei közt.
(L. Sverdrup: Neues Land. I. k. 112-113. lapok közt.) Vissza
Tétel sorszám:
055

Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
9.100 Ft Licitek száma: 1



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!