Forester, C. S.: Hornblower parancsnok

Előszó

Részlet a könyvből: Sir Horatio Hornblower kapitány a fürdőkádban ült és kelletlenül nézdegélte lábszárait, amelyek a kád peremén kalimpáltak. Vékonyak voltak és szőrösek és emlékeztettek azoknak a pókoknak a lábszárára, amelyeket valamikor Közép-Amerikában látott. Ahogy ott ült ebben a mulatságos fürdőben, képtelen volt egyébbel foglalkozni, mint a lábszáraival, amelyek valami erőszakolt helyzetben gémberedtek az orra előtt; a kád egyik oldalán a lábai lógtak ki, másikán a teste állt ki a vízből. Csak a középső része merült el, deréktől le térden felülig, s az is valahogy kétrét gyűrődött. Hornblower bosszantónak találta, hogy így kell fürödnie, szerette volna bosszúságát elfojtani s keservesen iparkodott kihessegetni képzeletéből száz meg száz kényelmesebb fürdésnek az emlékét, amikor egy-egy hajó fedélzetén odaállt a locsolócső alá, és korlátlan tömegekben zuhogott le rá a frissítő tengervíz. Most fölkapta a szappant és a flanelkesztyűt és keszegül kezdte mosogatni a vízből kiemelkedő testrészeit, ki-kicsapva a fürdő hullámait a kád oldala fölött az öltöző tükörsíma tölgypadlójára. Ez bizony gondot és bajt jelentett valamelyik szobalánynak, de Hornblower mostani hangulatában csak örült, ha bosszúságot okozhatott. Vissza