Bevezetés | |
A szép általában | 1 |
A szép érzékisége | 1 |
A szép anyagának érzéki kelleme | 2 |
A szép gondolati oldala | 3 |
A szép élvezetének feltételei | 3 |
A szép szeményi, de nem fogalmi természetű | 5 |
A szépség egyedített | 6 |
A szép eszményi egysége | 7 |
A szép részaránya | 8 |
Az aranymetszet | 10 |
A szép célszerűsége | 11 |
A szép szervezete | 12 |
A szép módosulatai | 13 |
A szellem és anyagvilág | 15 |
A szép boldogító hatása | 15 |
A szép a tudással szemben | 16 |
A szép érvénye és az ízlés | 17 |
A nagyszerű és alakulásai | 19 |
Az ingerlő és megható | 27 |
A szép tárgy rokonszenvessége | 28 |
A rút | 29 |
A rútnak eszményülése a művészetben | 33 |
A kellem, báj és nagyszerü változatainak együtthatása a valóságban | 34 |
A szép győzelme a rút fölött | 38 |
A tragicum | 39 |
A tragicum tisztító hatása | 40 |
Az eszme diadala a tragicumban | 40 |
A tragicumból háromló gyönyör önzetlensége | 41 |
A tragicum régi s újabb felfogása | 42 |
A tragicum fejlődő szépség | 44 |
A comicum fogalma | 45 |
A comicum esetei | 47 |
Az élc | 49 |
Az élcnek alkalmai | 51 |
Az élc a logikával szemben | 52 |
Az élc bírjon a comicumnak tudatával | 53 |
Az ironia fogalma | 53 |
Az ironia észszerű célzatossága | 54 |
A satira | 56 |
A szelíd és éles ironia, vagy satira | 57 |
A sarcasmus | 58 |
A persiflage | 59 |
A tréfa | 59 |
A tréfa és persiflage közt való különbség | 60 |
A naiv és bohó | 61 |
A parodia | 62 |
A torzkép vagy caricatura | 65 |
Hogy menekedjünk a gúny elől? | 67 |
A humor | 68 |
Az igaz, jó és szép eszme egysége | 76 |
A szép a természetben és életben | |
A természet a szépség legeredetibb forrása | 79 |
Hogy valósítja a természet a szépséget? | 80 |
A természet és művészet | 81 |
A természetet nem másolhatja a művészet | 82 |
A természeti szépség hiányai | 83 |
A természeti a művészi szépségnek mégis feltétele | 87 |
A szervetlen természet szépségei | 87 |
A lég és világosság | 88 |
A színek | 90 |
A saját és kölcsönzött szín | 94 |
A szín egymagában önállóan is érdemes széptani méltatásra | 95 |
A színek jelentésének alanyai módosítása | 97 |
A kiegészítő színek | 98 |
A színek közvetítése | 101 |
A szél és hang | 103 |
A felhő és eső | 103 |
A vizek | 104 |
A föld | 106 |
A jegecek | 111 |
A növényi szépség | 115 |
A növények általános jelleme | 116 |
A növény szerkezete | 116 |
A virágzás | 117 |
A növényzeti fajok jelentőségei | 118 |
Az erdők mint a növényi szépség dús tényezői | 122 |
A növényzet társadalmi s műveltségtörténeti fontossága | 124 |
Az állati szépség | 128 |
Az állatok szerkezete | 129 |
Az állati szervezet határozott egyedisége | 130 |
Az emberi szépség | |
Az emberi alak | 131 |
Az emberi alak fejlődése | 133 |
A gyermek | 134 |
Az ifju | 134 |
A férfi | 135 |
Az öreg | 136 |
A férfi és női szépség | 136 |
Az emberi élet | |
Az önszabályozás, mint a lelki szépség alapfeltétele | 141 |
A lélekszépség szeretetteljessége | 142 |
A lélekszépség s az erkölcsi törvény | 143 |
A lélek mint testének szervezője | 144 |
A physiognomika és mimika lényege | 145 |
Az arc- és taglejtésben az önkény és önkénytelenség | 146 |
Az arc öszkifejezése | 147 |
Az arc és tagjelzés értelmessége | 147 |
A physiognomika, vagy az arc- és tagjelzéstan jelentősége | 149 |
Némely physiolnomikai magyarázatok | 151 |
Az ember társadalmi hivatása | 159 |
Társulás szerelem által | 160 |
A szerelem és szerelmesek sajátságai | 161 |
A házasság | 168 |
A család | 169 |
Az állami lét | 170 |
A haza szeretete | 171 |
A barátság | 173 |
A társas mulatságok | 175 |
A tánc | 176 |
A társas mulatságok egyéb nemei és az ünnepélyek | 178 |
A képzelem és művészet | |
A képzelem fogalma | 180 |
A képzelem egyedi jelentősége | 181 |
A képzelem s a társadalmi szépség | 183 |
A teremtő képzelem | 186 |
A képzelem mint öntudatlan jelvényező erő | 187 |
Az öntudatos művészi képzelem | 188 |
Az ihletettség | 189 |
A képzelem felüzelésének módjai | 192 |
A lélek tartalmának kinyilatkoztatása az ihlet utján | 194 |
Az ihletet vezérelje értelem és ész | 197 |
A művészi alakítás módja | 200 |
Az ihletett képzelem alkotásának jelleme | 201 |
Az classiciusmus és romanticismus | 205 |
A jelvény | 208 |
A jelkép vagy allegoria | 209 |
A jelvények és jelképek alkalmazhatósága | 211 |
A természetből vett jelvények mint a művészi alkotás első tényezői | 212 |
A szavak és beszéd mint jelvényezés | 214 |
A beszéd öntudatossága és értelmessége | 215 |
A nyelv művelődési fontossága | 216 |
A nyelv mint a művészi szellem eszköze | 217 |
A mythosok alakulása | 218 |
A mythosok keletkezésének fejtegetése | 221 |
A képletes szavak mint a mythosok alapjai | 224 |
A lángész | 227 |
A lángész hatásának feltételei és sajátságai | 228 |
Az ál geinek | 230 |
A lángész eredetisége | 231 |
A tehetség vagy talentum | 232 |
A lángész úgynevezett egyetemessége | 233 |
Különféle párhuzamok és tájékozások a lángész- és tehetségre vonatkozólag | 235 |
A művészet | |
A művész tulajdonai | 240 |
A művészet világa és a valóság | 241 |
A művészet tulajdonságai | 243 |
A kézművesség | 248 |
A művész előtanulmányai | 248 |
A műkedvelés | 249 |
A művészet felosztása | |
A művészet felosztásának alapja | |
Függelék | |
A tragoedia | |
A tragoedia fogalma | 254 |
A tragikai félelem és részvét | 255 |
A tragoedia békítő, tisztító hatása rokonságban bármely szépségével | 255 |
A tragoedia célja | 257 |
A régi és újabb tragoedia | 258 |
A tragikai bűnhődés | 258 |
A tragoedia sajátságai általán, különösen pedig annak tárgya | 261 |
A tragikai szükségesség és következetesség | 262 |
A tragoedia történeti kifejlődése | |
A legrégibb tragoedia | 264 |
Aeschylus | 265 |
Sophocles | 267 |
Euripides | 269 |
A tragoedia az újabb keresztény nemzeteknél | 271 |
A franciáknál | 272 |
A németeknél | 273 |
A misteriumok és moralitások | 274 |
A magyar tragoediaköltészet | 275 |
A comoedia | |
Bevezető tájékozódás | 278 |
A comoedia feladata | 281 |
A comoediában a házasság jelentősége | 281 |
A comoediából háramló eredmények | 282 |
A comoedia lényeges tulajdonai | 282 |
Az élc, tréfa és humor a comoediában | 284 |
A comoedia egysége | 284 |
A comoedia következetessége | 285 |
A comoedia alakjai | 286 |
A comoediai bonyodalmak | 288 |
A comoediai cselekmények teljes indokoltsága és eszmei egysége | 289 |
Az idő és hely egysége | 290 |
A comoedia szerkezeti részei | 292 |
A comoediában a mellékkörülmények | 296 |
A comoedia nyelvezete és evvel kapcsolatos tulajdonai | 297 |
A comoedia alkalmisága | 299 |
A jellem- és cselekvényi vígjáték | 300 |
Aristophanes | 300 |
A későbbi hellen és római comoedia | 304 |
Plautus | 305 |
Az olasz comoediaköltés | 306 |
A commedie dell' arte | 307 |
A francia vígjáték kezdete | 309 |
Az első német bohóckodás | 310 |
Az angolok első bohózatai | 311 |
A comoediaköltés kifejlődése általán | 311 |
Calderon | 317 |
Shakespeare | 318 |
Corneille, Racine és Moliére | 319 |
A bluette | 321 |