Gráber Margit (1895-1993): "Csendélet" - olaj, vászon, kiállított, 38 x 22 cm

Tartalom

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Festő, grafikus. Először a budapesti Iparművészeti Iskolában Vesztróczy Manónál, majd Kernstok Károlynál és Kecskeméten Iványi-Grünwald Bélánál képezte magát. Itt ismerkedett meg Perlrott-Csaba Vilmossal, akinek később a felesége lett. Kecskemétről távozva a Felvidéken (Lőcsén, Pozsonyban) dolgozott. A nagybányai művésztelepre 1918-ban látogatott, ahol 1924-31 között megszakításokkal működött. 1920-24 között Drezdában és Berlinben férje, Perlrott-Csaba oldalán a német expresszionizmussal ismerkedett, majd 1924-ben végleg hazatelepedtek Budapestre. Ettől kezdve a nyarakat többnyire Nagybányán, a teleket Párizsban töltötte. Rendszeres franciaországi látogatásainak köszönhetően Cézanne és az akkori kortárs művészek eredményeit, leszűrt tapasztalatait építette be munkáiba. Mindvégig művészetében maradandó nyomot hagyott a francia iskolázottság. Nagybányán városképeket, kifejező arcú cigánymodelleket, munkajeleneteket festett és rajzolt. Műveiből Perlrott-Csabával és Kmettyvel állított ki a nagybányai művészkolónián és erdélyi városokban. Első gyűjteményes bemutatója a Helikon Galériában volt 1922-ben, ezt követte 1926-ban egy müncheni és egy Nemzeti Szalon-beli kiállítás, 1932-ben a pedig a Tamás Galériában rendezett tárlat. 1933-ban Pozsonyban, 1944-ban a budapesti Műbarátban, 1947-ben az Ernst Múzeumban, 1949-ben a Fényes Adolf Teremben, 1958-ban a Csók I. Galériában, 1961-ben Párizsban szerepelt. Retrospektív tárlatát 1964-ben rendezte meg az Ernst Múzeumban. Évekig a KUT tagjaként tevékenykedett. 1948 után megosztotta életét a főváros és Szentendre között. A szentendrei korszakot inkább a lírai hangvétel és festményeinek fokozott színessége jellemzi. Előadásmódjában az ember- és természetközpontú festészet elkötelezettje volt, melyet mindvégig gyöngéd realizmus szőtt át. Gráber festői alkata a francia posztimpresszionistákéval rokonítható. Művészetének másik meghatározó műfaja a grafika volt. 1974-ben Érdemes Művészi címmel jutalmazták. Műveit őrzi a Fővárosi Képtár és a Magyar Nemzeti Galéria. (MJ-NFM, Éber, ML, KMML, NF, B.K.: Műv.: 1985-4)
Vissza