B. Fábri Magda/Szentesi György: Interkozmosz és hazánk (minikönyv, Farkas Bertalan és Magyari Béla által aláírt, számozott példány)

Előszó

Az első mesterséges hold, a szovjet Szputnyik-1 felbocsátása óta az űrkutatás a modern társadalom számára szükséges tevékenységgé vált. Történelmileg igen rövid idő alatt az űrkutatás fejlődése értékes gyakorlati eredményeket hozott. A kezdetben alapvetően - elnevezésében is - kutató-kísérletező tevékenység egyre inkább a népgazdaság szükségleteit kielégítő tevékenységgé alakult át, s ma már az űrkutatás a tudomány és a technika mérhető gazdasági hasznot hozó ágazata. Az űrtevékenység eddigi 23 éve megmutatta, hogy a továbbfejlődés csakis széles körű nemzetközi együttműködés formájában képzelhető el, amelyben a hazánkhoz hasonló kis országok is részt vállalhatnak. Tizenhárom évvel ezelőtt kilenc szocialista ország - köztünk hazánk - képviselői létrehozták nemzetközi űrkutatási szervezetüket, az Interkozmoszt. Hazánk anyagi lehetőségeinek és műszaki felkészültségének megfelelő mértékben bekapcsolódott a nemzetközi űrprogramok lebonyolításába. Szakembereink részt vesznek szinte minden fontosabb, fő űrkutatási területen folyó munkában: a kozmikus fizika, meteorológia, az űrtávközlés és az orvosbiológia területén, valamint 1975-től a közös erőforrás-kutatási munkában is. Közel négy évvel ezelőtt hazánk képviselői is örömmel fogadták azt a szovjet javaslatot, hogy az Interkozmosz programok keretében a tagországok űrhajósokkal is vegyenek részt szovjet űrhajókon, illetve űrállomáson végzendő űrrepülésekben. Így 1978 márciusától a szovjet űrhajósképző központban, Csillagvárosban két magyar űrhajósjelöltet készítettek fel űrutazásra. Ily módon hazánk a világ hetedik országa, amely kozmonautát küldött a világűrbe. Az első magyar űrhajós egyben jelentős nemzeti tudományos program végrehajtója is. A magyar fejlesztésű eszközök közül első helyen említjük meg az űrhajósok egyéni sugáradagmérőjét és azok "Pille" elnevezésű értékelő műszerét. Jelentős eredményeket hozhat a magyar tudósok tervezte különleges orvosbiológiai kísérlet, az "Interferon", melynek eszközei is hazai gyártásúak. A hazánkban kifejlesztett hordozható, táskaszerűen kialakított "Diagnoszt" készülékkel közel tucatnyi élettani mutatót lehet mérni. Igen értékes adatokat szolgáltat az űrrepülés folyamán a magyar fejlesztésű "Balaton" műszer az űrhajósok szellemi munkavégző képességéről. Jelentősnek ígérkezik az az erőforrás-kutatási kísérletsorozat, amelyet a magyar szakemberek néhány kísérleti mezőn, a népgazdaság érdekében végeznek. A szocialista országok nemzetközi együttműködési szervezete, az Interkozmosz és széles körű programja lehetőséget adott hazánknak is, hogy tevékeny részese legyen az egyre jelentősebb űrtevékenységnek. Vissza

Fülszöveg

Farkas Bertalan
1949-ben született Gyulaházán. A repüléssel az MHSZ nyíregyházi klubjában ismerkedett meg. A középiskolai érettségi után, 1967-ben a Kilién György Repülő Műszaki Főiskola hallgatója. 1972-ben hadnaggyá avatták. 1977-ben elsőosztályú elfogó vadászrepülőgép-vezetővé minősítették. 1976 óta párttag. 1977-ben önként jelentkezett űrhajósjelöltnek. 1978-ban kezdte meg a felkészülést a feladatra a csillagvárosi Űrhajós Kiképző Központban.

Valerij Kubászov
1935-ben született Vjaznyikiben. A tizedik osztályt kitüntetéssel fejezte be. Felvették a Moszkvai Repülési Intézetbe. Az intézeti tanulás végeztével Kubászov olyan munkát végzett, amely az űrkutatáshoz kapcsolódott. A műszaki tudományok kandidátusa. A Szojuz-6 űrhajón, mint fedélzeti mérnök repült 1969-ben, majd résztvevője volt 1975-ben az első nemzetközi Szojuz-Apolló-program végrehajtásának. Tapasztalt űrhajós. Vissza