Cholnoky Jenő: Erdélyi képek
Szerző
Cholnoky Jenő
Szerkesztő
Cholnoky Jenő
Franklin-Társulat Kiadása
(Budapest)
Kiadói aranyozott félvászon sorozatkötés
, 164 oldal
Sorozatcím: |
A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
23 cm x 17 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2018-04-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é.n., Franklin-Társulat kiadása és nyomása, 164 p. + [1] p. +[14] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Szerkesztette Cholnoky Jenő.
Erdélyi képek. Írta Cholnoky Jenő.
43 fekete-fehér fotóval, 36 ábrával illusztrált, részletes tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A könyvet a Franklin-Társulat nyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói, kissé kopott félvászon sorozatkötés dúsan aranyozott, díszített címfedéllel és könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, bordó kiadói előzéklappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A szerző magyar földrajztudós és szakíró, a magyar geográfia egyik legnagyobb alakja. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a két háború közötti Magyarországon a földrajztudomány nemzetközi elismertségnek örvendhetett.
Előszó
Néhány érdekes képet ragadtunk ki azok közül a rendkívül változatos és érdekes képek közül, amelyek Erdély sokat szenvedett csodavilágát teszik össze. Most politikai országhatár metszi ketté...
Tovább
Előszó
Néhány érdekes képet ragadtunk ki azok közül a rendkívül változatos és érdekes képek közül, amelyek Erdély sokat szenvedett csodavilágát teszik össze. Most politikai országhatár metszi ketté Erdélyt, de a természetvizsgáló előtt ez múló emberi alkotás, de Erdély olyan szigorúan meghatározott, olyan pompás, természetes határokkal körülbástyázott földrajzi egység, amelynek neve mindig megmarad s mindig mint természetes földrajzi tájegységet kell tekintenünk. A történelem kerekei most gyorsan forognak, ki tudja, mit hoz a jövő? Államok keletkeznek és pusztulnak, országok határai gyorsan változnak, de a természet adta földfelszíni alakulatokat az ember megváltoztatni nem képes, azért az ilyen alakulatokról mindig, mint egészekről beszélhetünk. Annál könnyebben megtehetjük ezt Erdéllyel, mert hiszen majdnem ezer esztendeig Magyarország elidegeníthetetlen része volt, tehát ha valaki az utolsó ezer esztendő történetét megírja, bizony Erdélyről mindig mint egységes országról kénytelen beszélni. Minden már történelem hamisítás volna.
Vissza
Tartalom
Előszó | 5 |
A Királyhágó | 7 |
Kolozsvár | 20 |
A Torda-hasadék | 38 |
Vajdahunyad és vidéke | 52 |
A Déli-Kárpátok | 73 |
Brassó | 91 |
A brassóvidéki hegyek | 112 |
Szent-Anna-tó | 125 |
A Mezőség | 138 |
Fel a Horthy-csúcsra! | 153 |
Vissza