Rab Gusztáv: Mentont ajánlanám (dedikált példány)

Előszó

Részlet a könyvből: Késő délután volt... Az asztali lámpa sápadt selyemernyője alól egy levélre esett a fény. Ez a levél, melyet ép most kapott, nyugtalanította és felzaklatta. Anélkül, hogy sejtette volna, ki írta, a sejtelmek furcsa köde lepte meg. Rendszertelenül bukkantak fel a multból ismerős és ismeretlen arcok s közben barátaira gondolt, akik most nélküle ülnek le a kártyaasztalhoz. Barátok! ... Tudta, hogy ezek a jóbarátok többnyire szidják, amikor ő nincs velük, de azért mindig akad köztük valaki, aki védelmére kel. Többnyire azt mondják, hogy Ákos körnnyelmű, felületes és rossz ember. Ákos veszedelmes. Ákos acélszürke, átható tekintetéből "rejtelmes fölény és megvetés" árad. Vajjon mire büszke? Ákos okosabban tenné, ha szerényebb volna... Ez a Balázs Ákos szerencsés kezű ember, mindig nyer a kártyán és egész életében mindent elért, amit akart. Talán boldog is, annyira, hogy életét már nem is tudná átrendezni. Délután hattól nyolcig az Úri Kaszinóban ül és nyer. Mindig nyer és nyolc órakor mindig felkel a zöld asztal mellől. Mindig elmegy, pontosan, még akkor is, ha csodálatosképpen veszít... és éjszaka sehol sem lehet látni. Vajjon mit csinál Ákos éjjel? Vissza