Témakörök



Lezárt aukciók


Reclus, Elisée: A föld és életjelenségei I-II.

A földgömb életjelenségeinek leirása - I. A kontinensek/II. Az óczeán-A légkör-Az élet

Szerző
Elisée Reclus
Fordító
Király Pál
Révész Samu
Lektor
Hunfalvy János
K. M. Természettudományi Társulat (Budapest) ,
Kiadói félbőr sorozatkötés , 1.383 oldal
Sorozatcím: Természettudományi Könyvkiadóvállalat
Kötetszám: 16-17
Nyelv: Magyar 
Méret: 27 cm x 18 cm
ISBN:
Aukció vége:
2018-04-22 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1879-1880, Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat (Franklin Társulat Nyomdája, Bp.), XII p. + 640 p. + [4] p. + XXV t., ill.; VI p. + 671 p. + [1] p. + XXIX t., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. No.: XVI-XVII. kötet.
A föld. A földgömb életjelenségeinek leirása I.-II kötet (külön kötetekben). Írta Elisée Reclus.
Az eredeti negyedik kiadás után fordították Király Pál és Révész Samu. Az eredetivel összehasonlította Hunfalvy János.
I. kötet: A kontinensek. XII p. + 640 p. + [4 p.] + XXV t.; ill. - 25 műlappal és a szöveg közé nyomott 253 ábrával illusztrált kötet.
II. kötet: Az óczeán - A légkör - Az élet. VI p. + 671 p. + [1] p. + XXIX t. - 29 műlappal és a szöveg közé nyomott 217 ábrával.
Előszóval egyaránt ellátva az első francia kiadáshoz, valamint a magyar kiadáshoz. Részletes tartalomjegyzékkel, műmellékletek jegyzékével, sajtóhibák listájával, a kiadó könyvjegyzékével és a térképek, valamint az ábrák teljes betűrendes jegyzékével kiegészített kötetek. A kétkötetes művet nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Kiadói félbőr sorozatkötés dombornyomott, a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, bordázott könyvgerinccel, kiadói egyszínű előzéklappal, tiszta oldalakkal, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.

Előszó

Ritter Károly-nak, az újkori földrajzi tudomány alapvetőjének felfogása szerint a Föld nem csupán a természeti erők véletlen játékának eredménye, nem holt tömeg, hanem élő, fejlődő és tökéletesedő... Tovább

Előszó

Ritter Károly-nak, az újkori földrajzi tudomány alapvetőjének felfogása szerint a Föld nem csupán a természeti erők véletlen játékának eredménye, nem holt tömeg, hanem élő, fejlődő és tökéletesedő szervezet, a népeknek, az emberi nemnek bölcsője, lakó- és nevelő háza; a földrészek és országok megannyi különböző egyediségek, melyek határozott befolyást gyakorolnak a népek sorsára, társadalmi és állami állapotaik, anyagi és szellemi müveltségök alakulására. Az ember létele teljesen a Földhöz van kötve, életét ezer meg ezer szívós, felbonthatatlan gyökérszál fűzi hozzá, s minden ember, minden nemzet szülőföldjének, hazájának viseli képét s tükrözi vissza jelvonásait. A mit Ritter inkább vallásos ihletettségénél, a világteremtő bölcseségéről való erős meggyőződésénél fogva sejtett és gyanított, azt utóbb világosabban és tudományosan fejtették ki és alapították meg. Ma már senkisem kételkedik a természet és történelem benső kapcsolatáról s mindenki tudja, hogy a földrajzi tényezők kellő ismerete nélkül a népek történeteit meg nem érthetjük. Azért a földrajzi tudomány különböző ágai közül az a legjelentékenyebb, mely a Föld természeti viszonyait tárgyalja, s ezért annak ismerete minden mívelt emberre nézve nélkülözhetetlen... Vissza

Tartalom

I. KÖTET
Előszó az első franczia kiadáshoz
Előszó a magyar kiadáshoz
A FÖLDSÉGEK
ELSŐ RÉSZ.
BOLYGÓNK.
I. Fejezet. A Föld a világtérben 1
I. A Föld kicsiny volta a Nap- és a csillagokhoz képest; a Föld tüneményeinek nagyszerűsége. - A földgömb alakja és nagysága 1
II. A Föld mozgása: naponkénti forgása, évenkénti keringése. - A nappalok és évszakok váltakozása. - Az évszakok tartamának különbözése a két féltekén. - Az éjnapegyenlőségek előhaladása; a Föld tengelyének biczczenése; bolygói háborgatások. - A Föld mozgása a Herkules csillagzat felé 4
II. Fejezet. Az ős korszakok - - 13
I. A Föld képződését illető különféle vélekedések. - Laplace hypothesise. -
A középponti tűz elmélete. - Ellenvetések 13
II. A fölszín oxydált féméi. - Geológiai rétegek: konglomerátok, homokkőzetek,
agyagok, mészkőzetek. - Kövületes rétegek. - A lények egymásra következésének sora. - A rétegzetek általános osztályozása. - A geológiai korszakok tartama 23
III. Szünet nélküli változások a kontinensek alakjában. - A szárazföldek és éghajlatok hajdani fölosztásának kiderítésére tett kísérletek. - A geológia tárgyai. - A természettani földrajz tere - 31
MÁSODIK RÉSZ.
A FÖLDSÉGEK.
I. Fejezet. A hasonlóságok és az ellentétek 40
I. A szárazföldek szabályszerű eloszlása. - A régi népeknek ide vonatkozó vélekedései. - A hindu mondák. - Atlasz és Csibcsakum. - A Homérosz-féle paizs. - Strabo ... ... 40
II. A szárazföldek és tengerek egyenlőtlensége. - Tengeri és földségi félteke.-
A földek félköre. - A legmagasabb fensíkoknak és legnagyobb hegylánczoknak az Indiai és Déli oczeánok köré csoportosulása. - A sarkkör. - A tavak és sivatagok köre. - Körív alakú partok - - - 44
III. A földségeknek ó- és új-világgá való elosztása. - Az amerikai kettős kontinens. - Európa és Afrika kettős kontinense. - Ázsia és Ausztrália kettős kontinense - - 63
IV. A kontinensek közötti hasonlóságok: a földrészek pyramisszerü alakja; lejtők
és túlfelőli lejtők. - A földségek zárt medenczéi. - A földségi csoportok déli félszigetei. - A koronkénti özönvizek hypothesise. - A félszigetek rhythmusos eloszlása 58
V. Az éjszaki kontinensek dús tagoltsága; a déli kontinensek alakjainak nehézkessége. - Az ó-világ kontinenseinek egyenlőtlenségei. - Visszás arány a partok fejlettsége s a-földségek kiterjedése között. - Az ó- és új-világ különbözőségei. - Amerika és az ó-világ egymást keresztező tengelyei. - A különböző kontinensek éghajlati különbözőségei, éjszak és dél, kelet és nyugot 63
VI. Az oczeánok alakjainak összhangzata. - A Csöndes tenger két medenczéje. - Az Atlanti tenger két medenczéje. - Az Indiai oczeán. - Az éjszaki Jegestenger és a délisarki kontinens. - A különbözőségek, mint a földi élet lényeges föltételei - 71
VII. Fejezet. Az alföldek 74
I. Az alföldek általános képe. - A folyók alluviális lapályai. - A mívelt síkságok. - A míveletlen síkságok egyformasága. - Az éghajlatok és a különféle természeti föltételek által eléidézett tájképi különbségek 74
II. A franczia «lande»-ok; - a hangák (brandes) és az «alios». - Hollandia és éjszaki Németország fenyérei. - A magyar puszták. - Oroszország gyepes pusztái. - A Káspi és Arai tó sós pusztái. - A "tundrák" 76
III. A sivatagok félköre egyközű a gyeptérségek és puszták félkörével. - A Szahara: homok és kavicsterűletek, oázok. - Arábia sivatagai, vagyis a Nefudok. - Iran és az Indus sivatagai. - A Gobi sivatag 85
IV. Az újvilág rónaságai és sivatagai. - Az amerikai kontinensek viszonylagos
nedvessége. - A szavannák és kopár puszták eloszlása. - Éjszaki Amerika rétségei. - A llanók és a pampák. - Utah és Colorado sivatagai. - Ausztrália síkságai 93
III. Fejezet. A fensíkok és a hegységek 102
I. A fensíkok és alföldek közötti különbség. - A fensíkok nagy fontossága a földgömb háztartásában. - A felföldek eloszlása a kontinensek felszínén 102
II. Közép-Ázsia nagy fensíkjai és a Hindu-Kús kapuja. - Európa fensíkjai; azoknak symmetrikus elrendezése. - A két Amerika fensíkjai. - Bolivia és Utah zárt medenczéinek hasonlatossága. - Afrika fensíkjai 106
III. Elszigetelt hegységek. - Tömeghegységek. - Hegylánczok és hegyrendszerek. - A csúcsok szépsége. - Szent hegyek. - A hegymászók élvezete 112
IV. A hegyek alakjainak változatossága. - A müveit nyelvek szegénysége oly szókban, melyek a hegyek alakjainak megjelölésére alkalmasak. - A spanyol nyelvnek s az Alpesek és Pyrenéusok vidékein élő lakosok táj beszédeinek ebbeli gazdagsága 119
V. A hegyek domborzatának egyenetlenségei és mélyedései. - A völgyek, szorosok és egyéb mélyedések keletkezése. - Hosszanti völgyek. - Keresztvölgyek. - Kanyargós s egyközü oldalú völgyek. - Szorosokkal és lépcsőzetes síkokkal váltakozó völgyek. - Cluse-ök és canonok. - A völgyek általános elrendezése. - Körvölgyek.
- A Pyrenéusok oule-jai 126
VI. A hegygerinczek csorbásodása. - A hágók és nyergek különböző alakjai. - A hegycsúcsok és nyergek magassága közötti viszony. - A kijárat törvénye. - A hegységek valódi és képzeleti lejtőzése. - A hegycsoportok térfogata 134
VII. A hegylánczolatok általános elrendezésére vonatkozó hypothesisek. - A Pyrenéusok láuczolata, mint a hosszanti lánczolat typusa. - A hegylánczolat különféle szabálytalanságai. - A Pyrenéusok mint néprajzi választó fal 138
VIII. Közép-Európa hegységei. - Az Alpesek és a .Túra közötti ellentét. - A Jura, mint az egy közű gerincz ékből álló hegyrendszer typusa. - Az Alpesek látszólagos zűrzavara. - A Szent-Gotthárd középponti tömege. - A Monte-Rosa és a Mont-Blanc csoportjai.- Az Alpesek, mint a népek közötti választó határ 143
IX. Közép-Ázsia hegységeinek lánczolatai.- A Künlűn, Karakorum és Himalája. - A délamerikai Andesek, mint a szétágazó lánczolat typusa 150
X. A levegő fokozatos hidegülése a hegységek oldalain. - A hegymászás nehéz volta. - Az emberi lakosok magassági határai. - A hegyi betegség 156
XI. A hegyeknek idő folytán való lassankénti törpülése. - Hegyomlások és hegyrogyások. A Felsberg omlása. - A légköri erők lassú működése.. 158
HARMADIK RÉSZ.
A VÍZ KÖRÚTJA.
I. Fejezet. A hó és a jégárak 164
I. Hóesés a hegységekben. - A hó alsó határa. - A tartós hó öve 164
II. A Nap és az időjárás befolyása a hóra. - Lavinák. - Védőerdők. - Védelmi munkálatok a lavinák ellen 170
III. Hogy változik a hó lassankint jéggé. - A jegeshó (Fim). - Az újrafagyódás tüneménye. - A jég szalagos szerkezete. - Jégkristályok. - Elsőrendű és másodrendű jégárak 175
IV. A jég mozgása. - Tapasztalatok és elméletek. - A jégár közepének domborodása. - Kanyarúlatok. - A jégnek súrlódása a meder fenekéhez és falaihoz. - A jégár mérése. - A meder lejtőssége 180
V. Pártbeli, harántos és hosszanti rianások. - Serac-ok. - Malmok. - Hóképezte hidak. - Erek új jégből. - A jégár fölszinén levő patakok. - Mocsolyák. - Tavak és átszakítások. - Lecsapoló csatornák 188
VI. A jégár fölszínére hullott omladékok. - Déli lyukak. - Jégár-asztalok. - Oldal-, közép- és homlok-morénák. - Sárövek. - A jégár sebességének mérése. - Leolvadás. - Jégár alatti vizek. - A jégár végén levő bolthajtások. - A jégár és környéke közti ellentét ... 197
VII. A jégár előrenyomulása és hátrálása. - Az elhagyott medrek képe; báránysziklák, egyközű barázdák 207
VIII. A jégárak eloszlása a Föld fölszínén 212
IX. Jégkorszak. - Európa régi jégárjai. - Skandinávia környékein és Éjszak-Amerikában szétszórt sziklatuskók. - A forró földöv ős jégfolyói 223
II. Fejezet. A források 233
I. A jégáraknak csak másodrangú szerepök van a víz kőrútjában. - A vadvizek. - A hó és eső vizének a talajtól, a tőzeg-telepektől és szikláktól való elnyeletése. - A források és a nymphák 233
II. A források vízbőségének változósága. - Estavelle-ek. - A mély források vízmennyiségének szabályozódása. - Időközi források 238
III. Szökő források. - Artézi kútak. - A források hőmérséklete 242
IV. A hideg források és a hévizek 245
V. Ásványforrások. - Kérgesítő csurgók. - Érczforrások. - Sós források 248
VI. Földalatti folyók. - A Vaucluse fonás; a Touvre. - Tengeralatti mellékvizek. - A yucatani rió-k. - A Mississippi agyag-gubarczai (mud. lumps) 256
II. A földalatti folyók járása. - Sziklaképezte válaszfalak. - Cseppkövek. - A Mammuth-barlang. - Isztria barlangjai 262
III. Fejeset. A folyók - 272
I. A folyó vizek különféle elnevezései. - Valamely vízfolyás mellékvizei között a főágat meghatározni. - Folyómedenczék és vízválasztékok. - Némely folyók kettéágazása 272
II. A Föld különböző részeiben levő folyórendszerek 232
III. A vízfolyások különfélesége. - Az Amazon folyam. - A folyók fölött uralkodó törvények összhangzása. - Az esés szabályozása. - A folyóknak felső, középső és alsó szakasza 291
IV. Hegyi zuhogok. - Medröknek és vizeiknek egyenlőtlenségei. - Időszakos zuhogók. - A tavak betöltődése. - Vízvájások, torkok és emléklejtők. - A franozia Alpesek zuliogói 290
V. Vízmosások a tavak alsó végén levő töltéseken. - Zuhatagok és sellők 312
VI. A szigetek képződése. - A kanyargások viszonyos váltakozása. - Kigyódzások és átmetszések. - A mellékfolyóknak útjaváltozása 321
VII. Rendes áradások. - Fák képezte akadályok. - Az éjszaki folyók jégindulása. - Kiáradások ... 336
VIII. Az árvizeket elhárító eszközök. - Természetes és mesterséges víztartók. - Töltések és gátszakadások 344
IX. Folyamtorkolatok. - Aestuariumok vagyis tölcsértorkolatok. - Homoknyelvek. - Delták. - A folyamágak hálózata áradványi lapályokban 359
X. A Mississippi torkolatai. - "Munkáló" folyók. - A kettéágazásnak helyeváltozása. - A medernek a delta fölötti emelődése. - Bolygó torkolatok 369
XI. A folyamok rekesz zátonyai (barres). - A torkolatok mélyebbítésére törekvő
munkálatok 387
XII. A Föld forgásának behatása a vízfolyások helyeváltozására. - A folyamoknak a tengerbe vitt vízmennyisége. - Általános észrevételek 396
IV. Fejezet. A tavak 410
I. A tavak képződése; növekedésök és kisebbedésök. - Tómedenczék; alakjok és mélységök. - Lépcsőzetes tavak ... 410
II. Különféle tünemények. - A tóvíz színe. - Helyi áradások. - Áramlás és árapály. - Jégképződés 421
IIl. Fölösvízű tavak s a belőlük kiömlő folyók szabályozódása. - Édesvizű és sósvizű tavak. - A Káspi tó 427
IV. A Holttenger. - Kisázsia és az orosz puszták tavai. - A Nagy-Sóstó. - A Melr'ir 436
V. Mocsárok. - Éj szak-Amerika ingó ványai (swamp). - Turfatelepek. - Tőzeglápok. - A mocsárok rosz befolyása az egészségre 443
NEGYEDIK RÉSZ.
A FÖLD ALATTI ERÖK.
I. Fejezet. A vulkánok 451
I. Az Etna kitörése 1865-ben. - Valamennyi földi tünemény kölcsönösen függ
egymástól 451
II. A vulkánok sorakozása a tengerpartokon. - A Csöndes tenger vulkángyűrűje. - Az Indiai és az Atlanti óczeán, a Földközi és Káspi tenger, meg Közép-Ázsia vulkánjai 458
IIl. Kráterekből eredő vízgőz-áramlások. - A tengervíz felbomlásából támadt gázok. - A kitörések eredetét illető hypotliesisek. - A vulkáni nyílások független volta ... 467
IV. A vulkánok növekedése. - Humboldt és Leopold von Buch elmélete az emelkedési kráterekről. - Ezen elmélet ellenkezése a megfigyelt tényekkel 475
V. A tölcsérek száma és elrendezése. - A vulkáni kúpok és kráterek alakjai 480
VI. A lávák összetétele. - Trachytok, tajtékkövek, obszidián ok, bazaltok.
Bazalt oszlopzatok 492
VII. A lávaforrások. - A Stromboli, Isalco és Kilauea. - A vulkánok oldalrepedései. - A láva kitörése és folyása 497
VIII. Vulkáni bombák. - Hamu-kitörések. - Fiók-vulkánok. - Porrá vált hegyek. - A vulkánok villámlásai és lángjai 506
IX. A kráterekből kihányt iszapömlések. - Iszap-vulkánok 514
X. Vulkáni hévforrások. - Gájzirok. - Új-Zéland forrásai. - Az Egyesült Államok "Nemzeti parkja" 520
XI. Fumarollák, szolfatárák, szénsavas források 528
XII. A tengeri vulkánok 532
XIII. A kitörések rendje. - Az időjárás befolyása a vulkáni tüneményekre. - A láva-tűzhelyek kialvása 542
II. Fejezet. A földrengések 546
I. A talaj megrázkódásai. - Különféle hypothesisek 546
II. A vulkáni származású földrengések. - Földalatti összeomlások. - Bányaés puskapor-robbanások 550
III. Nagy katasztrófák. - A lissaboni földrengés. - A rezgési terűletek nagysága. - Tengeri rengések 554
IV. A földhullámok elterjedése. - A domborzat egyenetlen volta és a kőzetek különfélesége által okozott változások. - A rengés területe. - Az állítólagos kerengő mozgás. - A rengési hullám sebessége. - A rengések robaja.
Emberek és állatok rémülete 559
V. A földrengések alárendelt következményei. - Források, gázlövelések. - Hasadékok. - A talaj sülyedései és emelkedései 568
VI. A földrengések időszakossága. - A déli maximum. - Az éjjeli maximum. - A földrengések és orkánok közötti összefüggés. - Az égi testek befolyása 573
II. Fejezet. A Föld lassú ingásai 579
I. E tünemények megfigyelésével járó nehézségek. - A tévedés okai: a tengerpartokon való vízmosások, a turfás területek duzzadásai és sülyedései; nedvesség, hőmérsék. - Helyi emelkedések ... 579
II. A skándináv félsziget, Spitzberg, a szibériai partok, Skóczia és Wales grófság emelkedése 584
IIl. A Földközi tenger mellékeinek emelkedése. - Tunis, Szárdinia, Korszika, Olaszország és nyugati Francziaország partjai 593
IV. Kis-Ázsia partjai. - A régi Hirkániai tenger. - Palesztina és Egyiptom partjai. - Az Adriai tenger 596
V. A Manche-csatorna, Hollandia, Sleszvig és Poroszország partmellékének
sűlyedése 602
VI. Chile és Peru partjainak emelkedése. - La Plata és Brazilia partjainak valószínű sűlyedése. - Éjszaki Amerika és Grönland partjai 606
VII. A Déli tenger korallszirtjei. - Darwin elmélete az emelkedésekről és sűlyedésekről 614
VIII. Az emelkedés és sűlyedés nagy területei. - Az állítólag szilárd földkéreg mozgékony volta 621
A SZÖVEGBELI TÉRKÉPEK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE.
1. A Föld pályája a Nap körűl 7
2. A Pyramid-hegy 24
3. Paradoxides Harlani 30
4. A Weald és a Boulonnais 33
5. A Föld a Homéroszi énekek szerint 43
6. A különböző szélességek alatti száraz és tenger viszonylagos kiterjedései 45
7. Oczeáni félteke 46
8. Kontinentális félteke 47
9. A Csöndes tenger medenczéje 48
10. Sarkkörnyéki kör 50
11. A belső vizmedenczék köre 51
12. A nyugati Földközi tenger partja 52
13. Terra quadrifida 56
14. Mundus tripartitus 57
15. A kontinensek csúcspontjait összekötő kör 60
16. A tőzegtelepek füstje 1857-ben 79
17. Oroszország fekete földjei 81
18. Ued R'ir 90
19. A pampák 97
20. Európa keresztmetszete délről éjszakra 107
21. Európa keresztmetszete nyugatról keletre 108
22. A Mantuai bevagdalt fensík 109
23. Ejszakamerika keresztmetszete 110
24. Délamerika keresztmetszete 110
25. Afrika átmetszete 112
26. A Mallet-hegy és a Geant tűje, a Tour Nőire tűjéről fölvéve 116
27. A Monté Viso «bric»-je keletről nézve 121
28. A Pic du Midi d'Ossau, éjszakkeletről nézve 122
29. A Splügeni Einzelhorn 122
30. A Gross-Glockner 123
31. Az Esquerra des Eaux-Bonnes, délnyugatról nézve 123
32. Gavarnie begyei, éjszakról nézve 124
33. Péne: Piz á Lun de Guscha 124
34. Téte: A Wallenstock Wolfenschiessen mellett 125
35. Bosporus 129
36. Az Ourdinsei üst a Pyrenéusokban 133
37. Az Oetzthali Alpeseknek a délkör mentén való átmetszete 137
38. Az ausztriai Alpesek szelvénye a középponti gerincz hosszában 137
39. A Luchon- és Aran-völgy közötti oldallánczolat 140
40. A Sierra de Marcadan éjszakkeletről, a Bigorre déli csúcsáról nézve 142
41. A Júra 144
42. Völgy, szorosok és üstvölgyek a Júrában 146
43. A Monte-Kosa szelvénye 148
44. Kasmir völgye 152
45. a) A Säntis «Karren»-je 159
45. 6) A Karren átmetszető 159
46. A Brigelserhorn gerincze 160
47. A Grand-Paradis csúcsa 160
48. Goldaui omléklejtő 162
49. Az örökös hó határa Délamerikában 167
50. Hópárkány a Monnig-Passban 1872 julius 171
51. Hópárkány 176
52. Jégszalagok 179
53. A jegeshónak nyulóssága 182
54. A jégárnak egy hegyszakadék fölött való elvonulása - 183
55. A jégár kanyargása 185
56. Jégárbeli vízesés 185
57. Rianás 186
58. A Mer-de-Glace esése 187
59. Partszéli rianások 188
60. Egymást keresztező rianások 189
61. Harántrianások oldalról nézve 190
62. Harántrianások felülről nézve 190
63. Hosszanti rianások, felülről nézve 191
64. Hosszanti rianások keresztmetszetben 191
65. Homlok- vagy végrianások 192
66. A jégár fölszinén levő patakok 193
67. Hóval telt örvénye 194
68. A Gietrozi jégár 1818-ban 196
69. Jégárasztal 199
70. Oldalmorénák 199
74. Homlokmorénák 201
75. Az Avocavölgy hosszmetszete 201
76. Leolvadás utáni oldal-morénak 203
77. Iszapövek 203
78. Az Arveyron forrásai 206
79. Az Alpesek jégárjai 213
80. Az Aletsch jégár 214
81. A Val-Ferres régi jégárjai 224
82-83. Régi legördült moréna 225
84. A morénák emeletei 227
85. A régi Jungma jégár a Himálajában 229
86. A prusztruti estavelle-ek.. ... 239
87. Időközös forrás 241
88. Az Ued-R'ir melletti artézi vízréteg 244
89. A Panbuck-Keleszi természetes híd 250
90. A Tuszla-Szu források 254
91. A Vaucluse és a Sorgues 257
92. A Touvre folyása - 258
93. Alakuló félben levő iszapsziget 261
94. Iszapfok, tetején buzgó forrásokkal 261
95. Krajna barlangjai 266
96. A Luegi barlang 266
97. A Pestoina barlang 268
98. A Planina barlang 270
99. Az Orinoko kettéágazása 277
100. A Sargansi kiiszöb 279
101. A Pinszki mocsárok 280
102. A Ponto-Káspi földszoros 281
103. A Garonne forrásai 286
104. Az Amazon és a La Plata egymást átkaroló medenczéi - 288
105. A Nil medre 295
106. A Pó, a Ticino, az Oglio és Mincio esése 295
107. A Ráess esése 296
108. A Lys patak gyűrűvölgye 298
109. L'Igharghar 301
110. Fent levő zubogok medrei palatelepekben - - 302
111. Egy zubogó útja - 303
112. A Cogne völgy .. - 304
113. Vízmosásos négyszögletű medencze - - - 305
114. Vízmosásos völgy Burgundiában.. - - - 307
115. Omladéklejtő.. 308
116. Az Adige völgyének törmeléklejtője - - - 309
117. A zuhogok tóalatti lejtőssége - - - 309
J 118. A Mergozzo tó hosszanti metszete - 310
119. Az Olt régi tavai és sikátorai .. - - - - 310
120. A Thuni és Brienzi tó - - 311
121. Tónak eltűnése -- - - 312
I 122. A Rhone és Dranse áradványai - - - - 313
123. A Niagarai zuhatag - - - - - - 314
124. A zambézi zuhatag - - - 316
125. A Niagara zuhatagja - - 319
126. Partmelléki kőszikla 321
127. Szigetsor a nyugati Sebeidén - - 322
128. A Rhóne és Saóne összefolyása .. 323
129. Az Amazon és Tapajoz összetorkolása.. ... - 325
130. A Fumay melletti kanyargások ... - - 326
131. A Szajna kanyargása - - 327
132. A Lótnak Luzech melletti kanyargása 328
133. A Mississippi álfolyói 329
134. A Rajnának régi kanyarulatai - - - 330
135. A Vicksburgi csatorna - - - 332
136. Irányító partok.. ... - - 333
137. A Rajna középső szakasza ... - - - - 335
138. A nagy vizek váltakozó kiegyenlődése az Amazon medenczéjében 337
139. A Rhóne kiáradásának határai 1840-ben 343
140. A folyó duzzadása idején ... ... - - 346
141. A folyó apadása idején - 346
142. A Rajna töltései Seltz mellett 352
143. Az Isere közepes magasságai 353
144. A Pónak töltések közé szorított lapályai, Cremonától a tengerig 354
145. A Golenák - 355
146. A Bonnet-Carré-i gátszakadás 357
147. A Koangho változó medrei 358
148. A Szenegál rekesz zátonyai 363
149. Az Adour régi útja 366
150. A Mississippi torkai 370
151. A Loutre torok 371
152. A Mexikói öböl mélységei, a Mississippi tengelyében.. 373
153. A Mexikói öböl mélységei a Mississippitől délre - 373
154. A homoknak a folyók fenekén való mozgása 374
165. A Nílus deltája - 376
156. A Pó torkainak régi partvidéke 379
157. A Rhone deltája a IV. században és jelenleg 380
158. A medrek feltöltődése 382
159. A Mississippi szelvénye Plaqueminenél 384
160. Az Amu Darja régi folyása 386
161. A Mississippi rekesz zátonyainak hosszanti metszete 388
162. A Duna torkai 393
163. A folyók rekeszzátonya 395
164. A Volga középső szakasza 399
165. A «hegység» és a "mezőség" partja 400
106. Finnország tavai 414
167. A La Dombes 1840-ben ... 415
168. Itália és Szavója tavainak magasságai és mélységei 416
169. Az éjszaki svájczországi tavak magasságai és mélységei - 416
170. Neuchátel tó - 417
171. A Genfi tó metszete- - - - - 417
172. Völgybeli tó 418
173. Haránt-hasadéki tó - - - - - - 419
174. Teknővölgyi tó 419
175. Az Estom Soubirani és Estomi lépcsős tavak 419
176. Nors-Elf tavai 420
177. A Kaspl tó -- 430
178. A Holttenger és a Jordán 437
179. Palestrna szelvénye nyugattól keletnek - - - - 438
180. A Huiduk pusztákon levő tavak -- - 442
181. A Paraguay salinói - - - 443
182. A corrientesi mocsárok - - 444
183. Lávafolyás a Monte-Frumentón - 453
184. A vulkáni szigetek félköre 460
185. Ecuador vulkánjai 463
186. Az Etna és a Vezúv közötti földrepedési öv 472
187. Haváji sziget keresztszelvénye 473
188. Palma szigete 476
189. Palma sziget szelvénye délkeletről éjszaknyugatra 477
190. A Jorullo vulkán 479
191. Haváji krátereinek sora 481
192. A Phlegraei mezők ... 481
193. Az Aucklandi szoros és vulkánjai .. 482
194. Tufakúp 484
195. Tufakúp és salaktölcsér 484
196. A Rangitoto vulkán alaprajza és átmetszete 485
197. A Vezúv-hegy 486
198. A Vezúv szelvénye délről éjszak felé 487
199. Az Etna szelvénye nyugatról kelet felé 488
200. Az Orizaba oldalképe 488
201. Az Orizaba 489
202. Jáva vulkánjai .. 490
203. Üvegnemű lávaáradat a Mauna Loán 493
204. A Kilanea kráterei 499
205. A Kilanea krátereinek átmetszete 500
205. A Chillan jég- és lávamezői 504
207. Szabályszerű hamukúp 508
208. A szél által módosított hamukúp 508
209. Az Etna kúpja és a Val del Bove 509
210. A Vezúv kúpja 1847- és 1872-ben 509
211. A Cosegninahegy kitörése 511
212. A Timboro kitörése - - - 512
218. Sete Ciclades kráter - - - 521
214. A Demavend krátere 522
215. Uj-Zéland vulkáni régiója.. - - - 525
216. A Tetarata lépcsős medenczéjének átmetszete - -- - 526
217. A Firehole völgye és gájzirjai - - - 527
218. Volcano sziget .. 529
219. Az Atlanti tengernek egyenlítő-vidéki vulkáni régiója - - 533
220. A Szent Pál sziget 534
221. A Taal vulkán 536
222. Santorin 538
223. A Kaimenik csoportja.. 539
224. Julia-sziget.. _ 540
225. A Puy de Parion lávafolyása -- - - 545
226. A mainczi puskapor-robbanás környéke 554
227. Az 1866. szeptember 14-iki földrengés térképe .. 558
228. A földhullámok tovaterjedése 560
229. Az 1855-iki Yisp-völgyi földi engés rázkódási vidéke 564
230. A Runn és az Ullah-Bund 572
231. 2249 európai földrengésnek havonkénti eloszlása 574
232. A francziaországi 656 földrengés hónapok szerinti eloszlása 574
233. A svájczi 1230 földrengés hónapok szerinti eloszlása ... 575
234. A Közép-Wallisi 98 földrengésnek hónapok szerinti eloszlása .. 575
235. A Sántis déli oldala mellett történt 98 földrengésnek hónapok szerinti eloszlása 576
236. A svájczi 435 földrengésnek két-két óránkénti eloszlása 576
237. A Botniai öböl fölemelkedése 588
238. Az Altenfjord part-lépcsője 589
239. A Maeander folyó mély völgye 597
240. A Biesboch ... ... .. 604
241. Frizland partmelléke 605
242. Puerto San Jorge partjai ... 607
243. Coquimbo partjai.. ... 607
244. A Rio Santa Cruz völgye ... ...608
245. Keeling atolja 615
246. Atoll Ebon 616
247. Vanikoro sziget 618
248. Vanikoro sziget keresztmetszete 619
249. Korall-növekedés sülyedező hegyen 619
250. A Cliagos nagy ponk 620
251. Ram a hidja... ... ... 623
252. Tópart áradás időszakában 626
253. Tópart apadás időszakában 627
Műmellékletek jegyzéke
I. A két félteke
II. A Föld geológiai térképe
III. Anglia geológiai térképe
IV. Éjszak-Amerika
V. Dél-Amerika
VI. Európa
VII. Afrika
VIII. Ázsia
IX. Ausztrália és a szomszédos szigetcsoportok
X. Európa domborzata
XI. Az Alpesek
XII. A Mer de glace és mellékjégárjai
XIII. A Geisberg és Rothmoos jégárak
XIV. A Langthal és Gurgl jégárak
XV. A Vernagt jégár 1856 őszén
XVI. Az Etsch völgyének régi jégárjai
XVII. A Mississippi középfolyása
XVIII. A Ganges deltája
XIX. Garda tava
XX. A Káspi tó bugorjai
XXI. Az Etna kitörései
XXII. A vulkánok
XXIII. A Maune-Loa krátere
XXIV. Emelkedések és sülyedések
XXV. Atoll Ari
II. KÖTET
Előszó a magyar kiadáshoz
AZ ÓCZEÁN. A LÉGKÖR ÉS A LÉGKÖRI TÜNEMÉNYEK. AZ ÉLET.
ELSŐ RÉSZ.
AZ ÓCZEÁN.
I. Fejezet. A tengerek 1
I. Általános megjegyzések 1
II. Tengeri medenczék. - A tengerek mélysége. - A tenger vízállásának a fölszínen való kiegyenlítődése 4
III. A tengeri víznek alkata. - Fajsúlya. - Természetes és mesterséges sós mocsárok. - Különféle anyagok. - A sótartalom különfélesége. - A tengeri só 23
IV. A tengeri vizek különféle színe. - A fény visszaverődése, a víznek átlátszósága és saját színe. - A mély rétegek hőmérséke 30
V. Jégképződés. - Jégrögök, jégmezők és jéghegyek. - A Balti és Fekete
tenger jege. 36
VI. A tengeri hullámok. - Rendes és rendetlen habok. - A hullámok magassága. - Szélességök és sebességök. - Fenékbeli hullámok. - Parti hullámok 52
II. Fejezet. Az áramlatok 63
I. A tengeri vizek nagy mozgásai. - Az áramlatok általános okai. - Az öt óczeáni folyam 63
II. A Gulf-stream. - Ezen áramlatnak befolyása az éghajlatokra. - A kereskedelemre való jelentősége 67
III. A déli Atlanti Óczeán és az Indiai tenger áramlatai. - A Csöndes Óczeán
kettős körforgója 80
IV. Oldalömlések. - A Rennell-áramlat. - Az Antillák tengerének ellenáramlata. - A víznek egyensúlya a Balti tengerben, a Bosporusban, a Földközi és a Vörös tenger bejárásánál - A tengereknek egymás közti víz és sócseréje 87
III. Fejezet. Az árapály ... ... 94
I. A tengerek vízállásának ingadozása. - Az árapály elmélete ... 94
II. Whewell elmélete a dagály hullámainak keletkezéséről és tovaterjedéséről.
- Az árapály támadása az egyes óczeáni medenczékben. - Kikötői időszak. - Egyidejű dagályvonalok ... ... ... ... ... ... ...104
III. Az árapály látszólagos rendetlenségei. - Az apály és dagály közötti különbségnek rendkiviili nagysága némely öbölben. - A dagály és apály kereszteződése. - Naponkénti árapályok. - Az egymást követő árapályok egyenetlenségei 107
IV. Az árapály áramlatai. - A tengerszorosok árrohamai (ras) és a forgók. -
A mascaietek. - Folyóbeli árapályok ... ...118
V. Apály és dagály a tavakban és a zárt tengerekben. - Az Euriptts csatorna áramlatai. - A Scylla és Charybdis 126
IV. Fejeset. A tengerpartok és szigetek ... . .. ... ..133
I. A tengeri partozat alakjának szüntelen változásai. - Skandináviának és a sarkokhoz közel fekvő egyéb vidékeknek fjord-jai 133
II. A fjordoknak a tengeri és folyóbeli áradványokkal való betöltődése 139
III. A meredek partok lerombolása. - A Manche partszélei. - A Pas de Calais. - A kavics és homok működése. - Az óriások üstjei. - Tengerparti szökő kútak.
- «Árapály»-i kutak 146
IV. A sziklák alámosása. - A partfalak ábrázatának különfélesége. - Talpuknak padhátai. - A partok ellentállása. - A sziklaomladékok képezte hullámtörők. - Helgoland. - Az alacsony partok romlása 156
V. A partok rendes alakja. - A legnagyobb állandóságra görbületek. - Új partok alakulása. - Partszegélyek és homoknyelvek. - Belső öblök 167
VI. A partvidék fenékhátai. - A mészkősziklák lerakódásai. - Az alacsony homok és meztelen partlejtők tekintete 184
VII. A szigetek eredete. - Kontinensi eredetű szigetek; parti sziklák; a talaj sülyedése, emelődése és kimosás nyomán alakúit szigetek. - Óczeáni származású szigetek: atollok és vulkáni szigetek 193
V. Fejezet. A homokbuczkák - - --- 203
I. A sziklák szétmállásából származó homokbuczkák. - A tenger partján levő mozgó homokbuczkák képződése. - A homoksorok symmetriai elhelyezkedése 203
II. A homok-halmok magassága. - A buczkák járása. - A parti tavak helyehagyása; helységek eltűnése... ... ... ... ... 212
III. Azon akadályokról, melyeket maga a természet rak a buczkák elébe. -
A homoknak ültetvényekkel való lekötése 219
MÁSODIK RÉSZ.
A LÉGKÖR. A LÉGKÖRI JELENSÉGEK.
I. Fejezet. A levegő és a szelek 225
I. A levegő, mint tényezője az élet körfolyamának a Földön. - A fény viszszaverődésének és megtörésének tüneményei. - A délibáb 225
II. A levegő súlya. - A felső rétegek magassága. - Barométeri mérések ... 233
III. A légkörnek közepes nyomása a különböző szélességek alatt. - A levegőnek összehalmozása az éjszaki félgömbön. - A levegőnek nyomása Közép-Ázsiában és Skandinávia tengerpartjain. - A barométer oszlopának naponkénti ingadozásai. - Évi ingadozások. - Rendetlen változások. - Isobar vonalak 237
IV. A szelek keringésének általános törvénye. - Az éjszakkeleti és délkeleti
passzátszelek. - Az egyenlítői szélcsend. - A szelek rendszerének ingása 247
V. Ellenpasszátok vagy visszatérő áramlások 253
VI. A kontinensek passzátszelei. - A musszonok. - Évi szelek 261
VII. Szárazföldi és tengeri szellők. - Hegyi szelek. - A Nap szellői. - Helybeli szelek. - A szamun, a sirokkó, a főim, az orkánok, a misztral - 266
VIII. A változékony szelek öve. - Ellenkező szelek tusája. - A légáramlatok közepes iránya. - A szélforgás törvénye 273
II. Fejezet. A felhők és az eső 280
I. A vízpárák. - A levegő nedvessége. - Az abszolút és a relatív nedvesség 280
II. Köd- és felhő képződés. - A felhők magassága, sűrűsége, alakja és ábrázata 284
III. A szelek befolyása a hó és eső képződésére. - Az eső mérése. - Az esőnek eloszlása a lapályokon és a hegységeken 292
IV. A forróövi esők. - Esős és száraz évszakok. - Az esők rendessége 302
V. A forduló körökön kívül való esők. - Téli esők; tavaszi és őszi esők; nyári esők; sarkvidéki esők 306
VI. Oly vidékekről, a hol nem esik. - Az esők geológiai működése. - A két félgömb közti ellentét 310
III. Fejezet. Az égiháborúk, az orkánok és a forgószelek... ... ... ... 318
I. Az égi háborúk keletkezése. - A zivatarfelhők magassága. - A zivatarok eloszlása a Föld különböző vidékein. - Az égi háborúk járása 318
II. Légforgók. - Az egyenlítő vidéki cyklonok. - A «nagy orkán» 329
III. A forgó levegőtömegek sebessége és a cyklon tovahaladása. - A barométeri oszlop sülyedése. - A szélnek rendetlenségei a cyklon szélén. 337
IV. Az orkánok csavarodása a két félgömbön. - A cyklonok elmélete. - A hajósok útasításai az orkán kikerülésére 344
V. A viharok örvénylései. - A szélforgatagok 351
IV. Fejezet. A sarkfény és a mágneses folyamok 363
I. A sarkfény ... ... ... ... ... ... ... ... ... 363
II. A földi mágnesség. - A mágnestű elhajlása, lehajlása és mozgásainak hatásossága. - A mágnesség sarkai és egyenlítője. - Isogon vonalak és azoknak évszázados, évi és napi változásai. - Isoklin vonalak. - Isodynam vonalak ... ... 375
V. Fejezet. Az éghajlatok ... 384
I. A Nap melege. - A helyi éghajlatok szabálytalanságai. - A hőmérséknek egyenletessége a talaj felszíne alatt és a forrásokban 384
II. Éghajlati különbség az éjszaki és déli félgömb, a földségek keleti és nyugati partjai, a partvidékek és szárazföldek belseje, a hegyek és lapályok között 389
III. Isothermák. - A hőegyenlítő. - A hidegség sarkai. - A hőmérsékletnek a sarkok felé való növekedése. - A nyílt tenger 397
IV. A hőmérsék szélső határai. - Isochimen és isother vonalak. - Napos és hónapos változások. - A melegnek fogyása a levegő felső rétegeiben. Az éghajlatok változásai a történeti korban 401
HARMADIK RÉSZ
AZ ÉLET.
I. Fejezet. A Föld és a flórája 416
I. Az élő lények sokasága. - A növényfajok száma. - A dicotyedonok, monocotyledonok és cryptogamok közötti arány. - Az erdők és a gyepes területek 416
II. A hőmérsék, a nedvesség, a világító és chemiai napsugarak befolyása a növényzetre. - A növényterületek 422
III. A fajok külön tartózkodási helyei. - Tengeri és édes vízi növények. - Tengerparti növények. - Élődiek. - Szárazföldi fajok. - A talaj befolyása a növényzetre. - Társas életű növények. - A sargassum tenger. - A növényvidékek kiterjedése 430
IV. A különböző világrészek növényzetei közt levő ellentétek. - A szigeti és kontinentális flórák. - A növényzet növekedő gazdagsága a sarkoktól az egyenlítő felé. - Tropikus erdőségek. - Az Amazon melléki erdők 436
V. Növényzeti régiók a hegységek oldalain. - Az egymás fölötti virányoknak kölcsönös átcsapása egymásba. - A növényfajok felső határai a Föld különböző vidékein. - A virányok egymás fölé helyeztetésében való szabálytalanságok 444
VI. Különálló növényfajok. - A virány-vidékek helyváltoztatása a geológiai változások következtében. - Nagy-Britannia növényei. - A növények honosítása. - A flórák szünet nélküli változásai 452
II. Fejezet. A Föld és állatvilága 461
I. Az élet kezdete. - Állat-fajok. - Az állatok sokasága. - A barlangok állatvilága. - A szárazok és tengerek közötti ellentétek 461
II. Az óczeán állatvilága 466
III. Az éghajlat és a physikai viszonyok befolyása az állat-fajokra 473
IV. Az állat-fajok tápláléka. - A faunák ellentétei. - Tartózkodási vidékek. - Változások a tartózkodási vidékek kiterjedésében. - A fajok származása és eltünése 479
V. Nagy szárazi faunák. - Homoiozói övek 485
VI. Az állatfajoknak a hegyek oldalain és a tengerek mélységeiben való eloszlása 491
VII. Bizonyos állat-fajok geológiai működései. - A korall-szirtek és szigetek 497
III. Fejezet. A Föld és az ember 514
I. A természet befolyása az emberiség sorsára. - Az ember régisége a Földön. - Monogenisták és polygenisták. - Az emberfajták összeolvadása 514
II. Az éghajlat befolyása. - Forró földöv. - Jeges földöv. - Mérsékelt földöv 521
III. A Föld domborzatának befolyása az emberiségre. - A fensíkok, hegyek, halmok sé síkságok 527
IV. A tenger és a folyóvizek befolyása. - A vándorló és kereskedő népek. - A szigetek és a szigetlakók 534
V. Az éghajlat ellentéteinek egybeolvadásai. - A természeti viszonyok befolyásának módosúlása a műveltség állapota szerint 539
VI. A történelem menete. - Az országok és azok népei közt levő hármónia 545
IV. Fejezet. Az ember munkája 551
I. Az ember visszahatása természetre. - A földgömb kikutatása. - Fölfedező útazások. Hegymászások 551
II. A Föld meghódítása a mívelés által. - A régi és mostani emberke öntözési módjai 556
III. A mocsárok mivelés alá fogása. - A talaj alácsövezése a mezőkön és a
városokban 564
IV. A tavak és tengeröblök kiszárítása. - A Copais tó, a Fucino tó, a Haarleini tenger s a Zuyderzée. - Polder-ek. - Új tengerek előállítása. Sós partszegélyek kilúgozása. - Partvidéki gátak. - Védő sarkantyúk. A Pointe de Grave... ... ... ... ... ... 569
V. Természetes és mesterséges közlekedő útak. - Partszegélyek, sivatagok és szavannák. - Folyók, csatornák, vasútak. - Hidak és viaduktok. - A Manche csatorna alagútja. - A földszorosok átvágatása. - A Szuezi csatorna.
- Közép-Amerika földszorosai 588
VI. Az ember ipari hatalma. - Az elektromos telegráf. - A tenger birtokba vétele. - Az orkánok viszonylagos ártalmatlan volta. - Idő jóslás. - Az emberi munka által előidézett égalji változások 598
VII. Az ember befolyása a faunára és flórára. - Osztriga-tenyésztés. - A közönséges fajok elhatalmasodása. - A termesztett növényfajoknak a földmivelés útján való elterjedése 610
VIII. Az ember befolyása a Föld szépségére. - A talaj elrútitása és megszépítése. - A különböző népek különféle működése. - A természet iránt való érzék. - Az emberiség elöhaladása 619
A SZÖVEGBELI TÉRKÉPEK ES ÁBRÁK JEGYZÉKE.
1. A Cap-Breton örvény 7
2. Az Adriai tenger mélységei 8
3. Az Adriai tenger keresztszelvénye -- 10
4. Az Éjszaki tenger keresztszelvénye --- 11
5. A Manche mélységei 12
6. A Manche keresztszelvénye 13
7. Az Atlanti Óczeán forróövi részének szelvénye --- 14
8. A Földrengés-okozta hullámok j írása a Csendes óczeánon keresztül - 16
9. A Csendes óczeán mélységei 17
10. A tenger mélységei a Ganges torkolatainál 19
11. A tengerek viszonylagos sótartalma 24
12. Besszarábia sós limánjai ... 27
13. A víz 4 C. fokú rétegeit mutató vonal 34
14. A tenger hőmérséklete a Kurilek déli részén 35
15. A jéghegvek útja Európa és Amerika közt 45
16. 17. A déli jeges tenger jéghegyei - - 47
18. A Peacock útja jéghegyek közt - - - 48
19. A jég útja a déli félgömbön - --- 49
20. Egy hajónak az inogása a hullámokon 54
21. A Lybsternél (SkótorsZiíg) megfigyelt hullámok közepes magassága 55
22. A hullámok közepes szélessége 56
23. A Saint-Jean-de-Luz-i rév -- - 60
24. A Floridai csatorna - - 80
25. Az Éjszaki Atlanti óczeán rendes áramlatai 77
26. A gőzhajók útja... 79
27. Gibraltári szoros - - --- - 90
28. A Gibraltári szoros szelvénye 91
29. Hold-okozta árapály ... 91
30. Syzgiai árapály, ujholdkor 97
31. Syzgiai árapály, holdtöltekor 98
32. Quadraturai árapály . .. 99
33. 1859. augusztus 2-iki árapály Soutliamptonnál 100
34. A brit-szigetek egyidejű dagály vonalai ... 101
35. A Saint-John réve a Fundy-öbölben 106
36. Az Avon torka ... 109
37. A Noir moutiersi szorulat ... ... ... ...110
38. A Manche árapályai 111
39. Az árapály magassága az Ir-csatornában ... ... ...113
40. A dagály vízhalmainak kereszteződése a Manchéban 115
41. Az árapály járása az Ir-csatornában 116
42. A Szajna öblében megfigyelt egy mascarét hosszanti szelvénye 119
43. A Caudebec és a la Meilleraye közt megfigyelt egy mascarét magassága 123
44. A Szajna öblében megfigy elt egy mascarét ábrázolása ... ...123
45. Két mascarét ábrázolása, melyek a Szajna öblének zátonyain kereszteződnek 123
46. A Garonne árapályai 124
47. A Messinai szoros keresztszelvénye ... ... 125
48. Lyse fjord ... ... 129
49. Grönlandi fjordok ... ... 129
50. Bocche di Cattaro ... ... . 135
51. Dél-Amerika fjordjai 136
52. Éjszaki Itália régi fjordjai 137
53. Délkeleti Izland fjordjai ... 138
54. Kriasztiansand betemetődött fjordjai 144
55. A régi Carentani fjordok ... 145
56. A Downsi rév ... ... .149
57. Az Abervrac'h ... 150
58. A «haelstolmeni óriások üstjei» ... ... 152
59. Arapályi kutak ... 153
60. Földközi tengeri partfal 158
61. Oczeáni partfal 158
62. Inishmorei partfal ... 159
63. Helgoland 163
64. Borkum szigete 1738-ban 165
65. Borkum szigete 1825-ben ... ... ...166
66. A part kanyarulatai Oneglia és Savona között 168
67. A tengerpart szelvénye 170
68. A Liamone torkolata ... ... ...171
69. A Bidassoa tölcsértorkolata. . ... 173
70. A Gienti félsziget 174
71. A Sepet-fok félszigete ... ... ...175
72. A Portland félsziget 176
73. A Miquelon szigetek ... ... ... 178
74. A partszegélyek Portes-Vendres és Aigues-Mortes között 179
75. A Velenczei lágunák és lidók 180
76. A Dantzigi és Pillaui partszegélyek ... ... ... ... .182
77. A Ferret fok különböző helyei 1768-tól 1863-ig ... ... 183
78. Magdolna réve Kaliforniában .. ... 185
79. A Carentoni öböl ... ... ... ... 186
80. A Tedsurai tó és öböl 189
81. A Soa Kanzúni ikersziget ... 197
82. Nosszi Micsia ... ... . 199
83. Czelebesz és Dsilolo ... . ... 200
84. A Stromboli szelvénye . .. ... ... ... 201
85. A Panaria szelvénye ... 201
86. A homokbuczka alakulása ... ... . . 206
87. Az omláslejtő képződése ... ... ... 206
88. A homoklejtő rétegei .. . 208
89. Karélyalakú buczkák ... ... ...211
90. A Cazaui, Pareutisi és Aurelhani lápok 215
91. A lápok alakulása ... ... 216
92. A Thelenzsi sziget a Káspi tengerben 217
93. Homoksziget 218
91. Légtükröződés Verdon-nél ... ... 231
95. A «Vincennes» és a «Peacock» hajók tükröződő képei ... 232
96. A nagy lég utazások magasságai összehasonlítva a Gaurizankár, a Mont-Blanc és a
Snowdon magasságával ... ... ... ... 236
97. Az isobar vonalak Oroszországban ... ... ... 240
98. Fordulási «tropikus» órák ... ... 241
99. A száraz levegőnek nyomása Apenradenál ... ... ... 248
100. A légnyomás hónapos változásai ... ... 244
101. A barométer hónapos ingadozásai az éjszaki félgömbön 245
102. A júliusi isobar vonalak... ... ... 246
103. A januári isobar vonalak ... ... ... ... ... 247
104. A Morne-Garou hamufellege ... ... 253
105. Teneriffa szigete ... ... ... 256
106. A passzát szelek ... ... ... ... ... 257
107. Az ellenpasszátok változatai ... ... ... ... ... .. 259
108. Az Atlanti óczeán passzátjai és musszonjai 264
109. A szelek általános iránya Francziaországban ... 277
110. A szelek és a hőmérséklet járása tél idején a kontinensek nyugati és keleti
szélein 278
111. A szelek és a hőmérséklet járása nyáron a kontinensek nyugati és keleti szélein 278
112. A nedvességmérői fokozat változásai Zürichben és a Faulhornon ... ... 282
113. A hőmérő és a nedvességmérő összehasonlított járása júliusban Halléban 283
114. A szelek és a felhők járása Teneriffánál ... 288
115. A Saóne-völgy két lejtőjén esett eső magassága ... ... 295
116. A Saőne-völgy két lejtőjének magassága ... 296
117. Az összehasonlított esőzések magassága 298
118. Az esőzések eloszlása a Cumberlandi tavak kerületén ... 300
119. A Hindusztán két ellenkező partjaira hullott esők összehasonlítása . 301
120. A Mexikói öböl körüli esőzések 303
121. Az esőnek hónaponként való magasságai Malabár partjain, Kalkuttánál,
Madrásznál ... ... ... 304
122. Az eső hónaponként való magassága és a megfelelő 'hőmérsékletek Malabár
partjain ... ... ... ... 305
123. Az esővíz magassága, a mi az 1856-ik évben az 111 medenczéjében esett és a folyóadta víz közepes mennyisége köbméterekben ... ... ... ...308
124. Az őszi esők Francziaországban ... 309
125. Az európai mérsékelt öv nyári és őszi esői 309
126. Reunion sziget töbörjei ... ... ... ... 313
127. Az égiháborúk aránylagos gyakorisága ... ... 320
128. A jégesők évszakonként való aránya Oroszországban és Angliában 320
129. Az 1865-ik évi máj US 29-iki égiháború ... ... ... ... 322
130. Lapálybeli égiháborúk a Pyrenéusoktól éjszakra 323
131. Jégeső Orleáns környékén ... 324
132. Jégeső zivatarok az alsó Rajna vidékén 325
133. Szélcsend Reunion sziget egyik felén azalatt hogy az orkán dühöng
(1861 febr. 15.) 333
184. Szélcsend Reunion sziget egyik felén azalatt hogy az orkán dühöng (1861 -dik febr.
17-én) --- - - --- - - 334
135. A Charles-H^ddles hajó csavargós útja --- - 338
136. Az orkán örvénylése - - - - - - - 339
137. Cyklon az Indiai tengerben 1852. január hóban ... ... 341
138. Cyklon &z Indiai tengerben 1860-dik február hóban ... ... 342
139. Parabolás út, a mit egy orkán járt meg - - 343
140. A szélvésznek fokozatos gyengülése kelet felé ... 346
141. Ugyanegy időben esett cvklonok Eeunion szigeténél 1824. deczeraberében 347
142. A cvklonoknak a Föld tengelyéhez való hajlásúk - - 348
143. Az Éjszaki Atlanti óczeán viharjai deczemberben, januárban és februárban 352
144. Az 1864-dik évi november 18-iki vihar köldöke ... ... ... 353
145. Pyrenéusokbeli viharok - 354
146. Pyrenéusokbeli fergeteg... - - -- - --- - 355
147. A Monviliéi forgó 357
148. Homok-forgatag ... ... - 358
149. Homok-forgatag... - --- - -359
150. Az 1859-dik évi augusztus 28-iki sarkfény keresztmetszete ... 366
151. Az 1859-dik évi szeptember 2-iki sarkfény keresztmetszete ... - --- 367
152. A sarkfénvek eloszlása az egyes hónapokban (Kámtz szerint) - --- 369
153. A sarkfények eloszlása az egyes hónapokban (Klein szerint) - 370
154. Sarkfények Newliavennál Connecticutban ... --- --- --- 372
155. Az éjszaki fény sarkköri öve - - - - 373
156. Isodynam vonalak - --- --- - 383
157. A Saone és Rliőne rendes hőmérséklete Lyonnál ... - --- 388
158. A hőmérséklet eloszlása július hónapban ... ... 389
159. A hőmérséklet eloszlása október hónapban ... --- -- --- 390
160. A hőmérséklet eloszlása január hónapban - 391
161. A hőmérsékletnek a különböző szelek szerint való változása ... ... 394
162. Varsó szárazföldi éghajlata és Plymouth tengermelléki éghajlata.395
163. A brit szigetek éghajlata 40í164. A közepes hőmérséklet naponkénti változásai Párizsban - - -- --- 406
165. A hőmérséklet hónapos változásai különböző helyeken - --- 407
166. Ugyanazon órák hőmérséklete a különböző hónapokban Brüsszelben... ... 408
167. A közepes havi hőmérséklet változása óránként Halléban ... 409
168. A különböző órákban való hőmérséklet Halléban... - - --- 409
169. Az éghajlatok egymásután következése a Montblanc lejtőin 411
170. A fátlan vidékek sarkkörnyéki térképe ... ... - --- 440
171. Erdély erdőségei 1858-ban -- - ... 441
172. Az aquilegia vulgáris, meg a campanula erinus tenyészeti határai 423
173. A magyal, bükk, korisfa és törpe pálma sarkvidéki határai 424
174. A daboecia polifolia és a ítangamandola sarkvidéki határai ... 425
175. A Földközi tenger környékének flórája - - 439
176. Jáva mívelt földjei ... ... ... ... ... ... ... ... 447
177. A növényzet fokozatos övei a Pic de Teyde-n .. - ... - 447
178. A növényzet fokozatos övei a Canigou hegyen ... 448
179. Yirányfokozatok a Sulitjelmán _ ... ... ... ... 450
180. A Canigou-n és a bajor Alpeseken levő különböző növényfajok magassági viszonyainak összehasonlítása ... ... 451
ISI. A tenger feliekén levő szerves lények ... ... ... 472
182. Egy korall-ponk oldalképe ... ... 501
183. A Papeiti-i rév (Taliiri szigetén).. 502
184. A Gambier-szigetek.-- ... ... 503
185. A Gambier-szigetek átmetszetei... ... ... ... ...504
186. A Mencsikoff-atoll ... 504
A SZÖVEGBELI TÉRKÉPEK ÉS AURÁK JEGYZÉKE.
187. A Brown arehipelagus ... . 505
188. A Kingsmill csoport egy része ... - ---506
189. A Vörös tenger és korai Íjai ... - . .. - . .. -- 508
190. A Kay-ek 509
191. A Bahama szigetcsoport ... ... ... ... --- 510
192. A Bahama szigetek keresztmetszete . . - 511
193. Az Eleuthera és Uj-Providence szigetek .512
194. A népesség süríisége Belgiumban ... ... . ... 525
195. A népesség sűrűsége Görögországban ... ... . ... 526
196. A Valgodemar ... 529
197. A Plessur völgye ... ... --- 530
198. Az Aliremonti falvak ... 541
199. Monté San Giuliano ... ... ... . .. - 543
200. Fajúm ... ... ... ... ... ... ... --- 559
201. A Fajúm keresztmetszete ... ... ... 560
202. A Copais tó ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 569
203. A Harlemi polderek ... ... ... ... ... ... ... 571
204. A Zuiderzée kiszáritási tervezete ... ... ... ... ... 573
205. A Zuider-polder... ... ... ... - 576
206. Trapani szalinái ... ... .. 579
207. A Frizlandi partmellék gátjának keresztmetszete 581
208. Az Uithuizeni gátak ... ... ... ... ... 581
209. A Westkapellei védőgátak ... ... ... ... . .. 583
210. A Petteni védőgátak ... ... ... ... --- 584
211. A Clyde lassankénti sülyedései ... ... ... -- 589
212. Lancashire vasútjai ... --- 591
213. London és Anglia népességének összehasonlítása ... ...... ... ... 592
214. A Korinthusi iszthmus ... ... ... ... ... 594
215. Elektromos kábelek Párizs és Uj-York között 1825-ben 600
216. A Földközi tengeri hajótörések ... ... ... ... ... . 603
217. Az Aiguilloni öböl ... ... ... 613
MŰMELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. Pas de Calais.
II. A brit szigetek tengeralatti talapja.
III. Az Éjszaki Atlanti óczeán.
IV. Az Atlanti óczeán középső szakasza.
V. A Golf-áram.
VI. Az óczeánok fölszini áramai.
VII. A St. Michel öböl.
VIII. A Sogne és Hardanger fjordok, déli Norvégiában.
IX. A Zuider tó mélysége.
X. Éjszaki Karolina földszegélyei.
XI. Francziaországnak és tengereinek geológiai térképe.
XII. La Teste homokbuczkái 1847-ben.
XIII. Vörös poreső.
XIV. Az 1848. augusztusi és szeptemberi orkán.
XV. Az eső-övek.
XVI. Az esőzések térképe.
XVII. A földgömb mágnessége.
XVIII. A Csöndes-óczeán isotbermái.
XIX. A melegség eloszlása a Földgömbön.
XX. Január és július hónapok isotherm vonalai az éjszaki fél
XXI. A Vogézek erdőségei.
XXII. A hinár-tenger.
XXIII. A nagy korall-öv és a Torres-szoros.
XXIV. Görögország.
XXV. Az éjszaki és déli sark-környék ki nem kutatott vidékei.
XXVI. A Grave földcsúcs védelmére tett munkálatok.
XX VII. Maurienne átjárói.
XXVIII. A Szuezi földszoros.
XXIX. A közép amerikai földszoros. Vissza
Tétel sorszám:
288

Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
50.000 Ft Licitek száma: 4



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!