Illyés Gyula: Kora tavasz I-II. (dedikált példány)
Szerző
Illyés Gyula
Révai
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 435 oldal
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1941], Révai Könyvkiadó és Nyomda, 221 p., 214 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Kora tavasz I-II. (külön kötetekben). Regény. Írta: Illyés Gyula.
Az I. kötet címlapján a szerző névvel ellátott, tollal beírt, aláírt, utólag átjavított dedikációjával: "P. I.-nek szeretettel Illyés Gyula."
"A Kora tavasz tulajdonképpen dokumentum- és vetületregény. Az író szándéka nemcsak az, hogy a tényeket publicisztikus színekben jelenítse meg, hanem a tények hatását is megvizsgálni; hogyan válik egy közösség (nemzet, falu) dolga belső üggyé, emberi feladattá, cselekvéssé."- írja a Tiszatájban megjelentetett tanulmányában Grezsa Ferenc.
Kiadói félvászon kötés aranyfeliratos címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, kiadói egyszínű (sötétszürke) előzéklappal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
Előszó
Részlet a könyvből:
Felfedezést várok az irodalomtól, barátom, - azért, mert a betűnyelés örömére hajdan az útleírások kapatták rá szememet? A valóság felfedését várom, minél egyenesebb úton,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Felfedezést várok az irodalomtól, barátom, - azért, mert a betűnyelés örömére hajdan az útleírások kapatták rá szememet? A valóság felfedését várom, minél egyenesebb úton, minél merészebb evezőfordítással és lóugratással az akadályok és szakadékok felett. Türelmetlen vagyok, kedves barátom, én vagyok az, aki a regényekben néha oldalakat lapozok előre, megelőzöm az írót; néha azt hiszem, azért, mert kettőnk közül én haladok inkább a korral.
Emlékszel, én is írónak készültem... Illetve, ahogy jobban felidézem az emlékeket, azt hiszem, hogy akkortájt, midőn véled néhányszor találkoztam, már történésznek készültem. Közbe-közbe filozófusnak is persze, mint minden kamasz, aki megért egykét nehezebbnek hitt könyvet s elbámul, mily kevés gondolat vezeti az emberiséget... Mindebből csak az lett, hogy egy ideig kerestem a velem egyívású süvölvény írók és történészek és bölcselők társaságát s aztán könyveiket úgy olvastam, mintha az én személyes gondjaimat lettek volna kötelesek írni; úgy olvastam, ahogy kell: bizalmasan, közbeszólásra készen. Te nemrégiben egy társadalmi réteg életét fedted fel. Közbeszólásul akkor az jutott eszembe, hogy van ilyen elvenen eltemetett régete az időnek is, a miénknek, - azt ki fedi fel? Egyre mélyebbre kerül.
Vissza