Gárdonyi Géza, Ifjú/Kölkedi István/Kiss Rudolf/Iróffy Kázmér: A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár története (számozott példány)
1896-1956
Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár
(Győr)
,
Kiadói egészvászon kötés , 231 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 231 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2018-12-16 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Győr, 1956, Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár kiadása (Győr-Sopron Megyei Nyomda Vállalat, Győr), 231 p.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Számozott példány. A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár története. 1896-1956. Írta: ifj. Gárdonyi Géza, Kölkedi István, Kiss Rudolf, Iróffy Kázmér.
Kézirat gyanánt. Jelen kötet 350 példányban készült. Ez a kötet az 50. sz. példány. Fekete-fehér szövegközti fotókkal, forrásokkal (felhasznált irodalom, levéltári anyag, visszaemlékezések), részletes tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Kiadói egészvászon kötés dombornyomott emblémával ellátott, feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.
Győrben, 1897. február 22-én, "Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság" hivatalosan is megkezdte működését. 1913-ban ismét fontos állomás következett a gyár életében - ekkor jegyezték be a “Rába” márkaelnevezést és védjegyet. A harmincas évek gazdasági válságának zivataros éveit túlélő ipari óriás 1953. január 1-től tíz évig Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár néven működött.
Kézirat gyanánt. Jelen kötet 350 példányban készült. Ez a kötet az 50. sz. példány. Fekete-fehér szövegközti fotókkal, forrásokkal (felhasznált irodalom, levéltári anyag, visszaemlékezések), részletes tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Kiadói egészvászon kötés dombornyomott emblémával ellátott, feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.
Győrben, 1897. február 22-én, "Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaság" hivatalosan is megkezdte működését. 1913-ban ismét fontos állomás következett a gyár életében - ekkor jegyezték be a “Rába” márkaelnevezést és védjegyet. A harmincas évek gazdasági válságának zivataros éveit túlélő ipari óriás 1953. január 1-től tíz évig Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár néven működött.
Előszó
A mai Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár azon az egykori dombon helyezkedik el, amelyet évezredekkel ezelőtt is észak felől a Mosoni-Duna állandóan víz alatt lévő árterülete, dél felől pedig szintén... TovábbElőszó
A mai Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár azon az egykori dombon helyezkedik el, amelyet évezredekkel ezelőtt is észak felől a Mosoni-Duna állandóan víz alatt lévő árterülete, dél felől pedig szintén vizenyős helyek szegélyeztek. Még a mai Belváros felé eső oldala is mocsaras helyekkel végződött. Ezen a dombon épültek a vagongyárral szomszédos üzemek is. Ez a felszíni forma azonban idővel nemcsak ellaposodott, hanem a lejtőit is feltöltötték és így ma a domb már egyik oldalán sem érzékelhető. Ötezer évvel ezelőtt az újabb-kőkorban már itt élt a csiszolt kőszerszámokat készítő ember. Még az előző évszázadban több kőeszközt találtak, amelyek közül egy csiszolt kőbuzogány a legjelentősebb lelet. Ebben az időben fekteti le az ember az európai civilizáció alapjait. Ekkor ismerkedik meg az állattenyésztéssel sé a földművelés sok tapasztalatot megkövetelő mesterségével... VisszaTartalom
| A hatvan évet megelőző öt évezred | 3 |
| I. rész (1896-1919) | 5 |
| Győr a milléneumkor | 7 |
| Gyár születik (1896) | 11 |
| Az első év (1897-1898) | 17 |
| Az első sztrájk | 18 |
| Az első szállítmány | 21 |
| Az első haszon | 23 |
| A tiszta nyereség mindenáron való növeléséért (1898-1901) | 24 |
| Szocialisták nyilvántartási lapja a győri rendőrkapitányságon | 25 |
| Fokozódnak a balesetek | 27 |
| "Egyetértés" és még sincs egyetértés (1902) | 31 |
| A háromhetes nagy sztrájk | 34 |
| Vasas ne hagyd magad! (1903-1904) | 37 |
| Tisza István fogadtatása | 39 |
| Autó gőzgéppel | 39 |
| Akik nem akarnak többé sakkfigurák lenni (1905-1907) | 41 |
| Kovácsműhely-kovács sztrájk | 47 |
| A finánctőke előbújik, a kartell létrejön (1907-1912) | 48 |
| Miért nem költözik a gyár Tatabányára? | 49 |
| Amikor egészben utazik a vashíd | 50 |
| Török-, román-, argentin szállítások | 52 |
| Háború vagy béke? (1912-1917) | 54 |
| Vér és arany | 55 |
| Rohanunk a forradalomba (1917-1918) | 57 |
| A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása | 58 |
| Az érem másik oldala | 60 |
| Vasasok a polgári forradalomban (1918) | 61 |
| Hatalommal és fegyverrel a kézben (1919) | 64 |
| Az eszme hősei és a komáromi provokáció | 65 |
| Vörös zászló | 66 |
| Batyuzásért kofa-felvonulás | 68 |
| A Tanácsköztársaság az ellenforradalom szemüvegével | 69 |
| II. rész (1919-1934) | 71 |
| Levert forradalom után (1919 ősz-1920) | 73 |
| Tőkés rendszabályok a gyárban | 75 |
| Román megszállók Győrött | 76 |
| Pótolhatatlanok-e a veszteségek | 76 |
| Az 1920-as év gazdasági eredménye | 80 |
| Az infláció fokozódik (1921-1922) | 83 |
| Harc a jobb megélhetésért | 86 |
| Folytatódnak a sztrájkok (1922-1923) | 95 |
| Kommentár nélkül | 100 |
| Ahogy az igazgatóság látja | 101 |
| Lanyha a piac - nincs munkásmozgalom (1924-1926) | 103 |
| Sztrájkolnak a hidászok (1927) | 110 |
| A nagy gazdasági válság előtt (1928-1929) | 119 |
| A csőd szélén (1930-1934) | 125 |
| III. rész (1935-1945) | 129 |
| Ismét háborús készülődés (1935-1937) | 131 |
| A Rima átveszi a gyárat | 131 |
| Tőkés célok | 131 |
| Megindul a termelés | 133 |
| Szociális helyzet | 136 |
| Háborús program (1938-1941) | 140 |
| Repülőgépgyártás | 141 |
| Hadikonjunktúra | 142 |
| Hadiüzem | 147 |
| Aki szelet vet, vihart arat (1941-1944) | 149 |
| Termelés... termelés... termelés... | 152 |
| Az építkezések | 155 |
| Gyári tüzek | 157 |
| Megélhetés... lakáshiány... jutalmazás | 157 |
| A német csizma (1944-1945) | 161 |
| Légitámadás | 162 |
| Kitelepítés | 167 |
| "Arbeitsgemeinschaft" | 168 |
| Újabb "telepítés" | 169 |
| A József Attila kör | 172 |
| Csak értetek | 173 |
| Németország | 175 |
| Reményt ébreszt a közelgő ágyúszó | 178 |
| IV. rész (1945-1956) | 179 |
| Megindult a munka a felszabadult gyárban (1945-1946) | 181 |
| Arccal a vasút felé | 182 |
| Az 1946-os tanulságok | 188 |
| A hároméves terv (1947-1949) | 191 |
| A hároméves terv eredményei | 194 |
| A sztahanovista mozgalom magyarországi bölcsője | 198 |
| Az első ötéves terv (1950-1954) | 201 |
| Győzedelmes esztendő | 204 |
| Az első ötéves terv néhány tanulsága | 212 |
| A második ötéves terv | 215 |
| A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár térjavaslata | 216 |
| A második ötéves terv jelentősége | 219 |
| Függelék | 221 |
| A vagonosztály export tevékenysége | 223 |
| A híd gyáregység nagyobb munkái | 225 |
| Források | 229 |
Tétel sorszám:
111
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
7.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |