Kandra Kabos: Magyar Mythologia

Tartalom

A kiadó előszava
ELŐSZÓ
Tartalom
Név- és tárgymutató
I. Ipolyi és Csengery.
Magyar Tacitus hiánya. Ősi irott hagyományaink hiányának oka.
Első hitregélők. A latin és magyar nyelvű történeti iskola föl-
fogása. A Magyar Mythologia" irója és kritikusa. Ipolyi ér-
deme. Az Ipolyi-Mythologia módszere és etymologiája Csengery
világításában. Csengery tévedései. Mythologiánk nincsen ___ 1
II. Az őshaza ős atyafi-népek.
A nemzet szülőfölde keresésének szükséges volta. A szittya eredet
hazai hagyománya. Nyugati ural-altajiak, ugorok vagyunk. Az
altaji nyelvi nagy családfa. A török rokonság kérdése. Az első
fogalmak vallomásai. Az ősi hetes és a későbbi tizes számolási
rendszer bizonysága. Török hatás. Bálint Gábor nézete az ős-
haza és nvelv tekintetében ___ ___ ___ ___ ___ 7
III. Az őshaza első hitregéi.
Az uraltáji honosság és a vogulokkal való közeli nyelvrokonság.
Réthy László tudósunk a vogul és finn világteremtési mondáról 12
IV. A két ugor (Vogul, finn) hitrege szövege szerint.
A vogul föld-teremtésről szóló monda és a finn világalakulás runó-
jának szövege ___ ___ ___ ___ -- — --- --- --- --- ---15
V. A két ős hitrege egybevetése.
A két hitrege közül melyik az eredetibb ? A vogul monda előnye a
Kalevala elbeszélése fölött, Indogermen „világtojás, 27
VI. A vogul Teremtés-monda átmeneti változatai.
A régibb és újabb vogul teremtési monda között észlelendő kü-
lömbség. Átmenetkori maradványok a mordvaiaknál, cseremi-
széknél, törököknél és mandsuknál ___ — — --- --- --- —30
VII. A magyar nép élő teremtési hagyományai.
Kálmány Lajos érdeme. A föld kibuktatásának nyomai a népha-
gyományban. A nógrádi tógát. A földtartó czethalak. Az osval-
lás ember- ós állatteremtésónek paródiái a néphitben. Eltorzult
vonásai a teremtett ember tanításáról szóló őshitnek. A nép-
mondákban szerepeltetett Ádám, Noé, Illés, Szent-Mihály, Szent-
János, Szent-Péter ___ — — — — — - — — — — 35
VIII. Túrán és a szkithák nemzetisége.
Turánnak ellentéte Iránnal. Népnevelői szerepe. A szkithák érvé-
nyesülése Iránban. A perzsa háromnyelvű sziklafeliratok egyi-
kének nyelve szkitha. Mind a három külön vallást képvisel.
Auramazda [Ormuzd] az árja nép istene___ ___ 46
IX. A vallások eredetének kettős elmélete.
Az ős vallás samanismusa. Csengery a természetes fejlődés módsze-
rének szolgálatában. A természetes fejlődés újabb rendszere.
Müller henotheismusáról. ionnak vélt átmenetei. Müller jövő
vallása. A sülyedés elve ___ ___ ___ 50
ISTEN.
X. A magyar ősvallás többisten-hivése.
íróink ,,a magyarok [egy] istené"-ről. A történetirás nincsen ellenünk,
csupán látszatra. A középkor vélekedése a magyar ősvallásról.
„Isten"-szavunk a nyelvtudomány világitásában. Az „Isten"-név
fogalmi köre az altáji népek mythologiájában. Istenek és az
„öreg isten" elsősége. A „magyarok istene." Régi vállásunk az
ős csillagászat világításában ___ — ___ 55
XI. Az ősvallás isten-hagyományai.
Az ős menny-isten. Személyesitése. A finn Ukko. Ukkon-pohár.
Ukko magyar istenségének kérdése. Isten-szavunk az ősvallás-
ban. Kőznévi használatának nyomai ___ ___ 76
XII. Mythologiánk isten-családai.
Az istenek családja, udvartartása. Napfiuk. Holdleányok. Hajnal
személyesitése. Szélkirály. Szélanya. A víz Öregje és családja.
Fejér szakálas haltündér. Halak királya. Vízi leányok. Föld-
anya. Tápió családja ___ ___ ___ .__ 82
XIII. Boldogasszonyok.
A néphit hét Boldogasszonya. Nagy boldogasszony. Kedd asszonya.
Szülő Boldogasszony, Szép asszony. Szép asszony vászna.__ 90
XIV. A magyarok istene.
Nem egy az öreg-istennel. Párhuzamok. Neve, Az égiekkel való
rokonságunk ___ 94
XV. A Nagyboldogasszony családja.
A mordvaiak anya-istenasszonya. Négy fia és négy leánya. A leányok-
tól származott fi-unokák. A Nagyasszony lakása, tevékenysége
és szeretetreméltó volta. Szülő Boldogasszony. Feledésbe ment
vonások. Állatai és növényei „_ ___ 97
XVI. A Nagyasszony figyermekeinek hagyományai.
A mordva Ange-Pátyáj, Kedvencze. A Nap a vogul hagyományban.
Etymologiája. A had (család) istene. Az éjjel istene, A vadászat,
halászat istene — ___ ___ ___ 102
XVII. A Nagyasszony leány-gyermekei és unokái.
A négy Boldogasszony elseje. A gyermekvédő. A magyarok istene.
Kardtisztelet. A földanya és fia. A harmadiknak vélt nyomai.
A „Szélanya" — — 106
XVIII. A magyar Olympus.
Volt-e magyar Olympus ? A finn Ég. Numi Tarom lakása. A nap
háza a magyar mesében. Az ég országútja. Tündérek és hadak
útja. A finn mennyországba való jutás egymásutánja. A Gönczölök.
A mesében "az igazak szigetének" leirása ___ ___ ___ ___ 109
XIX. Hérodotosz a szkithák isteneiről.
Hérodotosz a szkithák tűz, ég, föld, nap isteneiről. Az égi Venusról.
Tengerről. Hérodotosz e helye Nagy Géza tudósunk világitásában 114
KIS-ISTENEK.
XX. A samanismus : a daemónok eultusa.
A sámán-szó jelentése. A sámánismus éjszaki hazája. Vogul bűbájos
dob. A bűbájolás többi eszközei, Igéző mondás. Ráolvasás. A
néjjhit szellemei ___ „_ ___ 119
XXI. A sámán kis-istenek kettős tábora.
Látszólagos dualizmus. A hagyománynyal való elbánás. A Vogul te-
remtési monda módosulása. A Kalevala átmeneti kora. A mord-
vaiak Nagyasszonyának szolgálatában álló özaiszok. A sátán 122
XXII. Milyen fokú volt ős vallásunkban a sámánismus.
Kettős sámánismus. Ördög-cultus a votjákoknál. Tering. Ördög. Az
Ördög-szó atyjafiai a rokon népeknél. Nem őseredeti fogalom
hordozója. Parz hatás, s ennek nyomai. Sámánismusunk ugor
jellege ___ — — — 125
XXIII. A Nagyasszony és tündérei.
A nagyasszony-cultus párhuzamai, A mordva hitregék védő özaiszai.
Idevonatkozó hagyományaink. Tavaszi határkerülés. Első csorda-
hajtás. Szt.-György éjjelének és napjának babonái. Gergelyjárás.
Luczanapi palázulás. Koledálás ___ — — — -- --- — — 129
XXIV. Meséink tündérei és tündérbirodalma.
A regék tündérországa. Mostani földalatti tanyáik. A székelység
tündér-telepei. Tündér-szavunk. Jellemzésök a mesékben. Kedv-
telésök. Elvarázsolt tündérek és szabaditóik. Tündérkirálynék, -
Tündér Ilona mythoszi alak-e ? Tündérország messzesége. Tün-
dér-lakás és kert — — -- — — — — --- --- — — 135
XXV. Meséink állatkirályai.
A király-szó értelme. Az állat-királyok bűvös ajándékai. Kácsa, Béka
a vogul mondában. Méh a Kalevalában. Kigyó. Táltos ló. A
medvecultus hagyományai a rokonoknál. Sas stb.___ ___ ___ 141
XXVI. A néphit jósló állatai.
A néphitnek mythologiai alapja. A denevér, macska, kutya, farkas
szarvas, róka, görény, mókus, egér, nyúl, ló, szarvasmarha, juh,
kecske, disznó stb. állatok, némely ragadozó madarak, vad és
házi szárnyasok és hüllők álomban vagy valóságban való látás-
hoz kötött babonás hiedelmek és jelentőségek ___ — — 154
ROSSZAK.
XXVII. Akik jók is, rosszak is.
1. Óriások.
Miért van, hogy jók és rosszak egy személyben ? Óriások a vogul
hagyományban. Finn óriások a mondában és Kalevalában. Kozma
Ferencz akadémikus a székely néphit óriásairól. Meséink óriásai.
Lakásaik. Bábolna, az óriások királya. Kutyafejű mesebeli óriás.
Bűvös erejök és varázsos szereik. Jó és rossz tulajdonságaik. A
mondák óriásai ___ ___ ___ ___ ___ „_ 163
2. Hegyi és erdei szeszélyes szellemek.
A Törpék kettős jellemvonása. Kölcsönzöttek-e vagy mythologiánk-
nak eredeti alakjai. Jószívűség és nagy erő jellemzi őket. A
Bányarémek meghonosodott hitregés alakok. A bányaszellem
mogorva természetű. Jóindulata és bosszúállásának mondái. A
Kópék. Földalatti országuk. Idézésök és segítségadásuk népies
mondái. Ijesztgetők. A lidércz szláv eredetű. A lidérczszerzósnek
módjai a néphitben. Alakjai. Tartásának és elvesztésének nehéz
volta ___ ___ ___ ___ ___ _ ___ 172
S. Az elemek félig ártalmas szellemei.
A palócz barbonczások. Garabonczosok a kecskeméti és csallóközi
néphitben. Tudományos hozzászólás. Karakánok a töröksógben.
Az erdei csoda. Vízi leánvok. Tüzember — — — — — —181
XXVIII. Egészen rosszak.
1. Igézet
Igézet vagy szemverés. A mesék boszorkányai. Mythoszi háttér. A
boszorkány-szó. A néphit mai boszorkányai. Tudományuk. Össze-
jöveteleik. Szent-Györgynap éjjele. Luczanap. Boszorkánylátás.
Boszorkány-titok. Ijesztők. Kisértetek s éjszakai rémek ___ 185
2. Halál és betegségek.
A Halál a vogul ó'si világnézetben, mikor még nem volt rossz. Ku-
lyater az újabb hitmondákban. Családja- és háztartásának hie-
delme. A betegségek az ő unokái. A dualismus hatása. A Fene,
Guta, Csikarás, Iz, Forróság, Hideglelés, Nehézség, Nyilalás,
Vértályog személyesítése ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ 193
3. Ártó szellemek vagy Manók.
Nem őskorszaki hitregés alakok. A Sárkány perzsa kölcsönzés. A
mondák és mesék sárkányjai. Sárkány-mondák. Helyneveik. —
Vízi Manó. Víziember mesében és népmondában. Kis víziember.
A tisza-vidéki Holtember. Feketegyerek és Veres sipkás. Vízi-
lányok. Erdei ember a voguloknál és finneknél. Vadleány___ ___ 195
4. Ördögök.
Az Ördög-szó tanúsága. Tering isten hagyományai. Szólhatunk-e parz
hatásról ? Íz azonos a finnek félelmetes Híz-jével. A Kalevala
kételvűsége. Ős hitregéink ördögének el nem mosódott vonásai
A a néptudatban és torzalakításai. Színe. Állatalakja. Lakása. Ud-
vartartása, családja, népe. Varázslatos megjelenése. Készsége a
A bajban segíteni. Áldozatot követel. Ipolyi nyilatkozata. Ördög
mint személy- és helynév ___ ___ 201
XXIX. Ünnepek és jeles napok.
Évkezdet. Üszögös Péter tüzes üszke. Mátyás-nap, Gergelynapi ger-
gelyezés. Gergely fejér szakála. Gergelyesek és a napmentő
mesehősök. Mythoszi elemek a honti népszokásban. Gyümölcsoltó 207
Az ős vallás húsvétja. Virágvasárnap. Nagypénteki babonák. Nagy-
szombati új tűz. Határjárás. Pirostojás. Aranytojás a pogány
mordváknál. A magyar csoknyázás, palócz kókázás, másutt kóká-
nyolás. Mátkázás, komázás. Öntözködés. Vizbehányó hétfő. Haj-
nalozók Erdélyben. Sz.-György nap nagy éjszakája. Sz.-György
nap előtt talált gyík, kígyó, virág. Mennydörgés. Boszorkány-
gyűlés, Rejtett kincs mutatkozása. Szent-György hete — — 210
Májfa a palóczok közt. Honti szokás. Pünkösdi májía Muzslán. A
somogyi májusfa váltság. Kis leányok pünkösdi járása a palócz
földön, Csallóközben. Dalos mondókáik. Pünkösdi király- és
királynő választás. Mythoszi vonatkozása. Pünkösdi babonák — 217
Szent-Iván (virágos szent-János) éjjele.
Tűzünnepek maradványa. Szertartásának hagyományai a palóczok-
nál. A hajadonok ünnepe volt. Kolonyfalusi részlet. A perki leány
tűz ugrás a. Pozsony- és hontmegyei régibb gyakorlat. A hosszú
szentiványi ének töredékei és hitregei fontosságaik. Babonás
szokások .„ — --- --- --- --- — — --- --- — — — 222
Kétasszonynapi babonák, Szent-Márton fejér lova. Szent-Márton ludja,
mint időjós. A jövendő megnyilatkozása Andrásnap éjszakáján.
Dézsi, ezeglédi, szegedvidéki, érkeserűi néphit. Borbála napján
nem szabad fonni, varrni — — — — — — 228
Lucza napja. (Deczember 13.)
Lucza-nap hagyományai és ünnep-voltának nyomai. Luczanapi gyer-
mekjárás (kotyolás). A vasmegyei palázolás. Lucza széke. Lucza-
naptár. Kinek lehetnek ünnepi hagyományai? 230
Karácsony.
A pogány karácsony maradványai. A tűzhely karácsonyi szerepe.
Az asztal fölszerelése és jelvényei. Az időjárás körül való tájé-
kozódás. A karácsonyi eledelek hathatós volta. A gazdaságra
vonatkozó fogások. A jövendő megnyilatkoztatásának egyes mód-
jai. Az ég jövendőmondása. A marhák megszólalása. Karácsonyi
tilalom 233
Karácsonyi regesek, A legrégibb reges-dal. A reges dalok mythoszi
vonásai. A regélés régenten jelvény (bálvüny) körülhordozása
mellett történt. A csoda-szarvas emlékezete. Az aprószentek. Gyer-
mekütlegelés. Szilveszter-esti babonák 240
Uj esztendei babonák. „Három királyok" vize és köszöntése. A Gyer-
tyaszentelőhöz kötött néphit. Balázsjárás. Vincze nap és Pál for-
dúlása napja. Osnaptár. Szerencsés és szerencsétlen napok 243
„Hétfő hetibe. Kedd kedvibe. Szerda szerelmibe Csütörtök csüribe.
Pintek pitvárába, Szombat szobájába. Vasárnap kétszer az isten
házába. Holdünnepek. Szerencsétlen órák — 247
XXX. Szenthelyek. Az istentisztelet szentélyei.
Voltak-e az ó-vallásnak búcsújáró helyei? A voguloknál voltak. A
régi írások bálványkövei ós elpusztulásuk. Osztják bálványok.
A bálványok kincseiből való kölcsönzés. Ős szentélyeink nyoma
a helynevekben. Kún-bábok. A helynevek vallomásai. Az áldó
kutak. Szent kutak áldozatos hagyományai. A torjai „Büdös"
Földvárak és Őrhalmok. Fa-végzetű helyneveink. Oltárkő. Mordva
keremetek. „Kertes-kő." A mordva keremet kinézése — — 254
XXXI. Áldozatok és Áldomások.
Pogány áldozataink nyoma a krónikákban. A mordva áldozatok fősze-
mélye, s az ő tiszte. Honfoglalási nemzeti áldozatok. Az áldo-
zatok táltosa. Tizenkét segéde. Rendezők. Barna szerint a mordva
áldozatok lefolyása. Áldozati főalkalmak ___ ___ ___ ___ 263-
Leányok ünnepe a mordváknál. Az áldozathoz szükségesek beszer-
zése. Kivonulás a folyó vizhez. A zártkörű leány-áldomás rész-
letei. Magyar töredékek. A hajadonok nyilvános áldozatának tör-
vényei. A hagyománynyal való összevetés. Özvegyasszonyok
napja ___ ___ ___ ___ „_ 272
A mordvák karácsonyi sertésölése és a magyar disznótor. Gyermek-
járás ós fogadtatásuk. Ünnepi készület. Ünnepi ételek. Az elál-
dás szertartásai. Magyar párhuzamok. Lucza napjának idetarto-
zandósága. A karácsonyi gyermek-napok mordva ós magyar adatai 277
XXXIÍ. Védekezés a Rosszak ellen.
A sámánismus nálunk, miként a votjákoknál ördög-cultussá nem
fajult. A rossznak (betegség) kettős forrása, kettős védekezés.
Kálmány Lajos szerint a Hold a néphitben még ma is sámán
istenség. Tőle függ az egészség és betegség. Tehetős a Hold-
isten a jó szerencse tekintetében is. Engesztelő ősimádságok
(ráolvasok). A fák szellemei cultusának nyomai. Igézet és meg-
szüntetése. A víz vetés módja és egyes ráolvasok szövege. Vé-
dőszer ___ ___ — — „_ — — — 285
A szülő anyának és gyermekének védelme. Váltott gyermek és a
visszaszerzés módja. Emberrontás ós védő szerek. Hogyan viszi
el a boszorkány a tehén tejét? Kényszeríthetők a visszaadásra.
Megcsapolják a szőllőtőkét. Megfejtik a kútágast. A boszorká-
nyok tetszés szerint való alakja. Tiszatarjáni monda. A boszor-
kányság elbírálása — — — 292
Kisértetek. Állat képében ijesztők. Az elemek szellemei csak ingerel-
tetve rosszak. A tűzzel való elbánás. Villám és mennydörgés.
A tűz babonái. A vízi szellemek kedvének keresése. Fergeteg-
kor. Az ősvallás ördöge. A betegségek személyek — — — 298
PAPOK.
XXXIII. Az ősvallás táltosai.
Kik-mik lehettek őspapjaink ? A vogul bűvölök. A votják „tunok."
Az osztják bűbájosok, Mordva táltosok. Tunguz sámánok. A
táltosság lényege és a bűvölés módjai, A Kalevala bűbájoló
igéi. Tudás-keresés és annak eszközlése a lapp bűvösök által.
A bűvölés-bájolás, iralás, rovalás kanta-ir, javas szavunk bi-
zonvsága. A hagyomány vallomása. Énekesek, Meséink táltosai.
Kikből lesznek a táltosok ? A bűbájolás mesterségének hagyo-
mányosai — — --- — --- --- --- --- --- — --- --- --- 303
XXXIV. A javasok és orvosi szereik.
Voltak-e az ősvallásnak papnői ? A bábaasszonyok a Boldogasszony
poharának eláldói. A Vata-lázadás nőszereplői. Az idős asszo-
nyok a gyógyítás és rontás szolgálatában. Az ősök gyógyszer-
tára. A nép által leginkább ismert orvosnövények. Hagyomá-
nyos tanácsok egyes betegségekben 313
XXXV. A bübájoló és gyógyítás-módok nyomai.
A gyógyfüvek beszerzésének hagyományos ideje és módja. A bű-
bájolásnak lényeges külsőségei. Az ólomöntés és víz vetés bű-
bájának törvényei. A bűvös szerekben való néphit egy-két
esete. A fenyegető igékkel és ráolvasással gyakorolt gyógyítási
mód példái s azok ősvallási vonatkozásai ___ ___ 325
XXXVI. Az ősi bűvös könyv némi hagyományai.
Ősírással írott emlékeink teljes hiánya. Bornemissza Péter „bájoló
imádságai" 1578-ból. A 8 közül 5 idézve és taglalva. Három
1488-ból származott ráolvasónak szövege rövidebb glossákkal.
1656. 1667. 1752-ik évben följegyzett ráolvasok. Az élő hagyo-
mány gyakorlata a mythologiai vonások hangsúlyozásával 338
XXXVII. Kenő-fenő gyógyító módok. Rontás.
Házi fürdőzés a mohácsi vész előtt. A javas fürdés hatásának kellékei.
Kenés. Az ír-ek sok volta. A Kalevala idevágó helyei. Kötés. A
gyógyítás vallásos gyakorlati színezete. A rontás két fofajtája 350
XXXVIII. Fetis-tárgyak és jelvények
A fétis tárgyak becsének mondai alapja. Azok részben egy régibb
kor használatból kiment szerszámai. Legtöbb fétis tárgyunk vas-
kori. Kardcultus. A nyíl bűvössé tételének középkori hagyo-
mánya. Fejsze, kés stb____ ___ ___ ___ 356
XXXIX. Jóslás és a bűbájosság elbírálása.
A jóslás legrégibb módja. Mai rostaforgatás, ólomöntés. Jósló álla-
tok. A bűbájolás elbírálása ___ ___ 361
VILÁG.
XL. Teremtés.
Ember. Tündér, másként Magyar Ilona. Ural altáji teremtési hitre-
gék. Földtartó állatok. Égboltozat. Ördög, mint az ősmagyar
teremtő torzalakja hagyományainkban. Szent Péter közvetítő
szereplése ___ ___ ___ ___ 364
XLI. Az ősmagyar csillagos ég.
Az ősmagyar csillagos ég és Lugossy. A csillagos ég a népek éle-
tében. A nekünk atyafi-népek csillagismerete. A magyar csilla-
gos ég faji jellege. Ősvallási nyomok. Történelmi emlékek. A
magyar keresztény ég ___ ___ „__ 375
XLII. A föld, mint lakóhely.
A hegyek alakulásának mondái. A föld belseje. Az óriások. Vogul
hagyományok és meséink. Az aranykor a finnek, mordvák és
saját hagyományunk szerint. Krónikánk az aranykorról ___ ___ 399
A bukásnak izlam hatásra valló regéi, ezeknek magyar töredékei.
Emberi szárnyak. Köröm-bőr. A szent tűzözön vogul regéje. A
vízözön votják elbeszélésben. Magyar vízözön-mondák. Követ-
keztetések ___ ___ _„ ___ ___ ___ ___ ___ 404
A nemzet ősapái. Tana. Timród. Etele. Csaba. Hét vezérek. A hő-
sök mondakörének kora. A mesék hősei___ ___ ___ 417
MÁSVILÁG.
XLIII. Az emberi lélek hite az ősvallásban.
A lélekvándorlás hitének kérdése. Mesebeli átalakulások fajtái. A
palóezok szerint csak a rossz lélek vándorol. Kisértetek. A siron
túl a földi élet folytatódik. A halott ellátása. Hazajáró lelkek.
A halottak kultuszának főmotívuma. Óvó intézkedések. Toro-
zás. Finn, vogul, votják szokások. Halotti toraink. A halottak
felruházása. Marékföld szórás a sírba. A halottnak köszönő láto-
gatása. Lovas temetkezés a szkitháknál. Kunhalmok, korhányok
és szkitha sirok. A magyar lovas temetkezés hagyománya.
Halottógetés. Százhalom. Halomány, Tetemvár. Bessenyők sírja.
Kaptárok. Szobrok vagy Bálványkövek. Az alvilág 422
XLIV. Az ős vallás túlvilága.
A finn Manala. Manó családja és a gonoszokra váró gyötrelmek.
Manala hollétele. A lappok Aimo-ja. A mongolok és kalmükök
pokla. Meséink és „pokoljáró" mondáink leírása ___ — 429
Osztyák, votják és mordva mennyország. Hun hagyomány. Lél-
monda. Följegyzés a kazar-bolgárok hitéről. A székely „hadak
utja." Magyar hagyományok — — — — — — — — 431
Függelék.
XLV. Az ősvallás erkölcstana.
Vitézség. Vérivás kérdése. Istenfélelem és erkölcsszeretet. Közmon-
dásaink. Vérszerződés. Eb- és farkaseskü, Testvér-barátság- a
szkitháknál. Vendégszeretet. Nagylelkűség. Becsületesség. Asz-
szonyok törvénye. Gyermekek ___ — — — — — — — 436
XLVI. Ősvallási nyomok a népéletben.
1. A bölcső körül.
Boldogasszony ágya. Fölszerelése. Első fürdő. Piros pántlika. Földre-
tevés. A csökk jelentős volta. Tisztuló mosakodás. Boldogasszony
pohara ___ ___ ___ — —- ___ — — — — — —- 443
2. A lakodalmi szokásokban.
Leányvétel. Vásár. Ormánsági szokás. Leánynézés a Mordváknál. Az
esküvés napja és időszaka. A kézfogói áldozat nyoma. Legény-
és leány tor hagyományai. Esküvő előtt. Az esküvés régi alakja.
Az egykori nőrablás hagyományai. Hitregei nyomok ___ ___ 446
3. Az áldomásban.
Áldomás-szavunk. Áldomások. A nemzet áldomáspohara. Székely ál-
dozó-pohár. Magyar szokás. Szerződési záradék. Nem Ukkó pohara 451
4. A Nap és Hold babonáiban.
Minden a jegyire nő. A csillagok félelmetesek. Gyermek-naphivó. A
palócz naptisztelete. Vélt jelvényei. Személyesítései. Napkelte
előtt. Napnyugta után. Asszony-tilalom. Leány-bűnhödés. Csillag-
és nap-jóslat 454
Az új és telt hold tisztelete. Mit jó újholdkor és mit holdtöltekor
tenni ? Hold mint időjós. Hetes szám. Az elemek babonái. Vízi
villám 458
Vissza