Aukciós tétel adatai
Budapest, 1973, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat (Alföldi Nyomda, Debrecen), 393 p. + [2] p. + XXVIII t.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Vadorzók. Írta: Bakóczi Antal.
A címlapon a szerző, Bakóczi Antal névre szóló dedikációja olvasható: "Őszinte barátsággal dr. K. L. elvtársnak Bp 1973. V. 24. Bakóczi Antal".
A kötetben különálló mellékletként a szerző által a dedikáció címzettjének írt levele található meg.
Számos szövegközti rajzzal, térképvázlattal és XXVIII képtáblán összegyűjtött fekete-fehér fotóval illusztrált kötet.
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány illusztrált, feliratozott, fülszöveges borítófedélben, hiánytalan, megkímélt állapotban.
Bakóczi Antal kötetében számos történet látott napvilágot, melyekben törvényszegő vadorzók önzésből, aljas módszerekkel törnek a vad életére. A szerző célja a figyelemfelkeltés és felszólítás a vad védelmére, hisz az nemzeti értékeink, kincseink része.
Fülszöveg
Izgalmas történetek, nem várt fordulatok, halálos összecsapások jellemzik Bakóczi Antal könyvét. A színtér az erdő. A szereplők, vadorzók, akik ezerféle furfanggal, eszközzel törnek a vad életére,...
Tovább
Fülszöveg
Izgalmas történetek, nem várt fordulatok, halálos összecsapások jellemzik Bakóczi Antal könyvét. A színtér az erdő. A szereplők, vadorzók, akik ezerféle furfanggal, eszközzel törnek a vad életére, és vadászok, vadőrök, akik nemegyszer életük kockáztatásával akadályozzák meg a bűnös elemek tevékenységét. E krimibe illő történetek azonban nem fantázia szülöttei: a szerző több száz bírósági ügy közül válogatta ki a legjellemzőbb, legtipikusabb eseteket, s ezeket írta le könyvében. A könyv célja azonban nem vadorzók toborzása, módszerek ismertetése, ellenkezőleg, mindenkit rádöbbenteni, hogy a vad nemzeti kincsünk, a természet egy része, mellyel gazdálkodnunk kell, ha nem akarjuk, hogy unokáink számon kérjék tőlünk a kipusztított fajokat. Vadorzó az, aki csak a hasznot, a megszerzendő húst nézi, s a vadban nem az élőt látja, melynek elpusztításával évtizedek munkáját teszi tönkre, aki nem törődik a kárral, akiben nem szólalnak meg emberi érzések, mielőtt fegyverét vemhes kocára vagy gidát vezető sutára emeli. Talán egy lépéssel ahhoz is közelebb segít e könyv, hogy megszűnjön az orvvadászokat helyenként még mindig övező álromantikus dicsfény, és a vadorzókban mindenütt a tolvajt lássák, aki tettével nem a senkiét, hanem a mindannyiunkét orozza el, s rádöbbenjenek, hogy aki fegyverét, vadászra, erdészre emeli, az nem bátor, merész hős, hanem lesipuskás gyilkos.
Vissza