Ortutay Gyula/Kovács Ágnes: Tündér Ilona

Fülszöveg

Megy, mendegél Széplegény Jánoska, hosszú úton, poros úton, nyár hevében, est ködében, tűzzel, vággyal a szívében... Megy, hogy megkeresse Tündér Ilonát, akit eddig csak álmában látott, a mesebeli tó partján. Hosszú útján sárkányokkal, tündérekkel, griffmadarakkal találkozik, eljut a világ végére - és az olvasó vele vándorol: föld alatt, föld fölött, félelmetes barlangokban, tündérszép tájakon.
A balkáni mesék varázsos viágába vezet el bennünket a román Széplegény Jánoska, de oda vezet a bolgár, az albán, a jugoszláv és a görög mesék megannyi bátor vitéze, ravasz parasztja, jó és rossz királya is: e változatos mesekötet sokféle hőse.
Az egyes mesék egy-egy nép mesekincsének jellegzetes tulajdonságait mutatják be: a görög mesék a tanulság és műveltség nagyrabecsülését, az albán mesék a testi és erkölcsi bátorság tiszteletét, a bolgár mesék a szilárd élet- és jellemismeretet, a jugoszláv mesék a szenvedélyességet és önfeláldozásra való hajlamot, a román mesék a gazdag érzelemvilágot és az egészséges paraszti humort.
Egy-egy népcsoport meséi úgy következnek egymás után, hogy a gyermek, szinte észrevétlenül, megismerkedik a mesék tudományos rendszerezésével is. Minden csoport eredetmítosszal, állatmesével kezdődik, tündérmesével, reális paraszti történettel folytatódik és mondával zárul. Kovács Ágnes tartalmas mesemagyarázójából sok érdekeset megtudhat a fiatal olvasó a mese eredetéről, vándorlásáról, társadalmi és művészi szerepéről.
A meséket Lukáts Katónak a balkáni népművészet hagyományaira támaszkodó művészi illusztrációi díszítik. Vissza