Mireisz László: A magyar efemerida

Előszó

Minden asztrológus nélkülözhetetlen segédeszköze az efemerida, amely a Nap, a Hold, a bolygók és a kisbolygók greenwichi pontos pozícióit és általában egy asztrológiai képlet (horoszkóp) felállításához szükséges adatokat foglalja össze. A Magyar Efemerida az 1921-2020 közötti időszakra, Greenwich 00 fokra és 00 órára kiszámítva tartalmazza a bolygók Tropikus Zodiákus ekliptikái hosszúsági (longitudo), valamint az égi egyenlítőtől mért szögtávolságuk (deklináció) értékeit. Az Efemeridában megadott sziderikus idő (csillagidő) és a bolygók pozíciója is minden nap nulla órára van megadva világidőben (UT) Egy bolygó hosszúsági foka a Tavaszponttal bezárt szöge fokokban mérve keleti irányban az ekliptika mentén. A Hold valós csomópontja annak a pontnak a hosszúsági foka, ahol a Hold pillanatnyi pályája metszi az ekliptikát délről északra. A Hosszúsági fok táblázatban felsoroljuk a bolygókat, és a valós csomópontot, direkt mozgásként (D) abban az esetben, ha a hosszúság növekszik a nulla óra időpillanatban, illetve retrográd mozgásként, (R) ha a hosszúság csökken nulla órakor. Az „események" oszlopban megtalálhatók a bolygók irányváltásának pontos időpontjai. Egy bolygó deklinációja az a fokokban mért szög, amit az egyenlítővel északról (E) vagy délről (D) bezár. Az asztrológusok által használt Tropikus (Képletes, Szimbolikus) Zodiákus nem azonos az asztronómusok által használt Sziderikus (Csillagászati) Zodiákussal. A két zodiákus közötti különbség a precessziós mozgás következtében áll elő, ezért ha mondjuk egy asztronómiai (vagyis a csillagászok által használt) efemeridában egy bolygó az Ikrek jegyében áll, az asztrológusok által használt efemeridában ezt a Tropikus Zodiákus Rák jegyében találjuk. Vissza