Cholnoky Jenő, Dr.: Hazánk és népünk egy ezredéven át (aláírt példány)
A magyarság hajdan és most
Szerző
Dr. Cholnoky Jenő
Somló Béla Könyvkiadó
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 276 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
24 cm x 17 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2019-12-15 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é.n., Somló Béla Könyvkiadó kiadása (Pesti Lloyd-Társulat Nyomdája, Bp.), 213 p. + LXIII. t. + [1] p.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Hazánk és népünk egy ezredéven át. A magyarság hajdan és most. Írta: Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár.
A kötet címlapján a szerző, Dr. Cholnoky Jenő tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
Könyvnapi kiadás. 133 képpel és több szövegközti ábrával illusztrált kötet. A képmellékleteket a Hungária Nyomda nyomtatta. A fényképek egy részének szíves átengedéséért köszönet illeti meg a Magy. Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Földrajzi Intézetét, Művészettörténeti Intézetét és a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát. Az előzéklapon régi könyvkereskedői bélyegzés látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel, kopott, aranyozott feliratos könyvgerinccel, enyhén foltos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Dr. Cholnoky Jenő magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Hazánk és népünk egy ezredéven át című, nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó könyve után Nobel-díjra is fölterjesztették, de stockholmi személyes előadásának meghallgatása után visszakoztak, mondván: " ilyen „nacionalista” tudós nem illik bele abba a kozmopolita világba."
Előszó
Részlet a könyvből:
ÁZSIA PUSZTÁIN
Ha a Föld nem volna gömbölyű és a levegő teljesen átlátszó volna, akkor a Keleti-Kárpátok valamelyik kimagasló csúcsáról, például a Csilányosról, szépen...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
ÁZSIA PUSZTÁIN
Ha a Föld nem volna gömbölyű és a levegő teljesen átlátszó volna, akkor a Keleti-Kárpátok valamelyik kimagasló csúcsáról, például a Csilányosról, szépen lehetne látni a Pamirt, a belsőázsiai hegyóriások sarokpillérét. Erős távcsővel látnók a hegyek előtt a moldovai síkságot, mögötte Dobrudzsa halmait, azután a Fekete-tengert, Azóvi-tengert, mögöttük a Kaukázus pompás, havas csúcsait. A Kaukázustól balra végig látnánk a délorosz puszták határtalan rónáin, majd a Kaspi-tó északi részének tükrén, azon túl szinte végtelen síkságot, a Turáni-alföldet látnók s a síkság mögött hegyóriások zárnák el a láthatárt. Jó erős távcsövünknek kellene lenni, hogy a körülbelül 4000 kilométer távolságban tündöklő havas hegycsúcsokat megláthassuk. A legmagasabb csúcsok 7 kilométer magasak, tehát olyan nagynak látnánk őket, mint valami 7 méter magas háztetőt 4 kilométer távolságból, de ez az egész hegy. A havas rész annyi volna, mint annak a 7 m. magas háznak a kéménye. Mégis végigláthatnánk tehát azon az egész területen, amelyiken a magyar népet összetevő népek kialakultak.
Vissza
Tartalom
Ázsia pusztáin | 3 |
A magyar nép és nemzet kialakulása | 15 |
A magyar medence a történelem előtti időkben | 27 |
A magyar medence a rómaiak idejében | 38 |
A magyar medence a népvándorlások idejében | 52 |
Magyarország a honfoglalás idején | 63 |
Szent István Magyarországa | 71 |
Magyarország az Árpádházbeli királyok korában | 94 |
Magyarország az Anjouházbeli királyok korában | 104 |
Magyarország Mátyás király alatt | 132 |
A török idők következményei | 142 |
Magyarország újjáéledése a török idők után | 157 |
Az Alföld újabbkori fejlődése | 171 |
Budapest helyzete és fejlődése | 193 |
Hazánk népe ma | 203 |
Képmellékletek | I-LXIII |
Vissza