Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában II. (dedikált példány)

Fülszöveg

Az első kötet megjelenését követő sajtóvisszhangból:
Hetényi Varga Károly munkája páratlan katalógusát adja azoknak a jó pásztoroknak, akik életüket áldozták juhaikért... Katalógus, kézikönyv és szenvedéstörténet ez a könyv, mely a tőle telhető legtöbbet teszi: kimondja és felmutatja a jó pásztorok nevét és cselekedeteit. Korunk vértanúiról beszél.
Gállos Orsolya, Új Dunántúli Napló, 1993. január 9.
A kommunista történelemhamisítás több okból nem szívelhette e témát. Egyrészt a "klerikális reakcióról" ne írjon senki pozitív tényeket. Másrészt hadd higgyék az emberek, hogy csak a kommunisták voltak "antifasiszták" és ellenállók. Ne sejtse meg senki az igaz arányokat. A legfontosabb ok pedig az volt, hogy jól tudták: aki a zöld és barna diktatúrában ellenállt és kiállt az emberi jogokért, az a vörös diktatúrában sem hallgat. Igazuk is volt - s mivel az "ideológia" csak a szovjet hatalmi célok palástolását szolgálta - politikájukban sohasem az ellenállókra, hanem a megzsaroltakra, megfélemlítettekre építettek elsősorban. hetényi Varga Károly pedig éppen az árral szembefordulókról, a szenvedő híveikkel sorsközösséget vállalókról gyűjtötte az adatokat. Itthon a tanúktól, korabeli sajtóból, külföldön a náci külügyminisztérium anyagából, besúgói jelentésekből.
Nem kis veszélyt vállalva kérdőívet szerkeszt, amelynek segítségével rögzítette a kommunista vallásüldözés papi áldozatainak adatai. Magnókazetták százaira vette fel a visszaemlékező vallomásokat azoktól, akik nem féltek elmondani az átélt szenvedéseket.
Rosdy Pál, Magyar Nemzet, 1993. július 28.
Gyorsan múlik az idő, s lassan feledésbe merül e hőslelkű papok, szerzetesek életáldozata. A szerző, a terület kiváló nemzetközi hírű szakértője azonban hatalmas munkával elkészítette a "20. századi magyar katolikus egyház martirologiumát". Ebben nem csupán tudományos alapossággal rögzítette a tényeket, hanem emlékeztetve rájuk, emléket állít nekik négy terjedelmes kötetben, megörökítve az utókor, az újabb generációk számára.
dr. Mészáros István, Távlatok, 1994/2.
Vajon mennyi papírra és hány Hetényi Varga Károlyra volna szükség, hogy ennek a maréknyi sorsüldözött népnek a küzdelmét, keserves életét le lehessen írni, mert kettős elnyomás alatt voltunk és vagyunk, elnyomtak és nyomnak, akik nem velünk egyformán gondolkoznak, elnyomtak a kommunisták, és elnyomnak máma is, a módszert nem válogató törtetők.
Bencze Géza (Egy sorsába soha meg nem nyugvó székely), IGEN, 1992. ápr. 24. Vissza