Bóna István/Cseh János/Nagy Margit/Tomka Péter/Tóth Ágnes: Hunok-Gepidák-Langobardok

Fülszöveg

Magyarország és a Kárpát-medence területe a Kr. utáni 400 és 600 közötti két évszázadban a Nagy Népvándorlás klasszikus földjévé vált. Itt volt a hun nagykirályok, Ruga, Bleda, Attila székhelye, a hun udvarban nevelkedett a Nyugatrómai Birodalmat 476-ban megdöntő Odoaker, az ő Itáliai Királyságának örökébe lép majd Pannóniában férfivé vált utódja, a korai germán királyok legnagyobbika, Nagy Theoderik is. A Kárpát-medencekeleti fele volt a hunokat legyőző Ardarik gepida király és hatalmas utódainak országa, ezek a gepidák 510-től új szomszédot kapnak az Elba-vidékéről a Dunántúlra benyomuló langobardokban. Pannóniában született s vált félelmetes harcossá az Itáliát sorjában harmadszor meghódító, a Langobard Királyságot megalapító Alboin is. A germán népek egymás iránt távolról sem barátságos vagy türelmes uralmát az avarok és nagy kagánjuk Baján számolja fel örökre. Vele nemcsak a Kelet váltja fel Északot és Nyugatot, hanem egy új egység is, az avarok a történelem folyamán először alkotnak egységes Birodalmat a Duna két partján elterülő országrészeken.
E mozgalmas két évszázadba nyújt betekintést ez az összeállítás. Bemutatja a három főszereplő népet: a hunokat, a gepidákat és a langobardokat; ismerteti gazdag régészeti emlékeiket, röviden jellemzi királyaikat, hőseiket.
A munka sajnos nem önálló kiadvány céljára készült. Egy a történelemtől 1989/90-ben elsodort közép- és kelet-európai Kora Középkori Történelmi és Régészeti Enciklopédia címszavaiból állt össze, nem teljes s nem is hiánytalan. Mégis igyekeztünk mind a kutatás mind a szakirodalom terén lehetőleg naprakésszé tenni, abban a reményben, hogy az kézikönyvként illetve lexikonként szolgálhasson mindazok számára, akik ebbe az alig ismert "sötét" korszakba bepillantani kívánnak. Vissza