Gyáni Gábor: Az utca és a szalon
Társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940
Új Mandátum Könyvkiadó
(Budapest)
,
Ragasztott papírkötés , 216 oldal
Ragasztott papírkötés , 216 oldal
| Sorozatcím: | Nagyítás szociológiai könyvek |
|---|---|
| Kötetszám: | 12 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | 963-9158-30-5 |
| Aukció vége: |
2019-11-24 20:00
|
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A borító belső oldala, a lapok és a lapélek foltosak. Néhány lapon aláhúzások bejegyzések láthatóak.
Előszó
E könyv témája legalább másfél évtizede foglalkoztat. Elsőként, az 1980-as évek elején a polgári lakáskultúra kérdései kezdtek izgatni, amiben óriási szerepet játszott Hanák Péter, aki a téma... TovábbElőszó
E könyv témája legalább másfél évtizede foglalkoztat. Elsőként, az 1980-as évek elején a polgári lakáskultúra kérdései kezdtek izgatni, amiben óriási szerepet játszott Hanák Péter, aki a téma kutatásának fő kezdeményezője volt nálunk. Együtt kezdtö9k tanulmányozni a Fővárosi Levéltár őrizetében lévő, akkoriban még a munkahelyemül szolgáló bazilikai részleg raktáraiban tárolt hagyatéki iratokat, valamint a Központi Tervtár által kezelt építési dokumentumokat, hogy felderítsük a kérdés primer forrásanyagát. Később, az évtized derekén össze is állt annak a hét szerző által írt tanulmánygyűjteménynek az anyaga, benne a kérésének szentelt tanulmányommal, amely az ezen a területen megkezdett kutatások eredményeit foglalta magába. A kor azonban nem kedvezett a témának, a kézirathalmazból így csak 1992-ben lehetett könyv. A szerzőket utóbb némiképpen az vigasztalta, hogy egy osztrák tudományos könyvkiadó, a Böhlau Verlag két év múlva egy az egyben németül is megjelentette a művet. VisszaFülszöveg
A tér fizikai alakja, a térnek tulajdonított társadalmi jelentés, végül a tér gyakorlati birtokbavételének megannyi módja együttesen képezi a könyv témáját. Arra várunk választ, hogy a használat... TovábbFülszöveg
A tér fizikai alakja, a térnek tulajdonított társadalmi jelentés, végül a tér gyakorlati birtokbavételének megannyi módja együttesen képezi a könyv témáját. Arra várunk választ, hogy a használat során hogyan nyeri el végső formáját a végső nyilvános és a privát tér, ami azután megszabja napi életünkben betöltött szerepüket. A tér ugyanis nemcsak puszta fizikai adottságával hat, ám szabad prédája az emberi kreativitásnak is. Noha előre meghatározza, hogy mire és hogyan használjuk, ám egyúttal „alkalmazkodik" is használói sajátos igényeihez. A társadalmi tér osztályspecifikus jellegéből következik, hogy a teret létrehozó és ellenőrző város számba gyakran egészen mást jelent a tér, mint hétköznapi használóinak. Ezért sem elegendő, ha, csak tervrajzok, topográfiai ismérvek vagy egyedül az építők szándékait tükröző egyéb dokumentumok alapján vizsgáljuk a város terét. A teljességhez ugyanis elengedhetetlen, hogy alulról, a " bennszülöttek" tapasztalatai felől is szemügyre vegyük annak értelmét. Ehhez ad segítséget a hétköznapi ember térhasználatának közelebbi ismerete, melyet hébe-hóba írott források is dokumentálnak. Ilyen nyomok felkutatására és megfejtésére vállalkozik a szerző a századforduló Budapestjének köztereit és otthonait vizsgálva. VisszaTartalom
A mindennapi élet mint kutatási probléma 111. A VÁROSI NYILVÁNOSSÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE
- EURÓPAI PRESPEKTÍVÁK A 19. SZÁZADBAN
A nagyvárosi köztér: a modernitás élménye 23
A nagyvárosi ember: az „idegen" és a tér mint attribútum 31
A nyilvánosság pluralizálódása: városi mikroterek 34
Várostervezés - fertőtlenítés - szegregálás 37
Kié az utca? 41
Az ünnep fent és lent 43
Férfi „szociabilitás" - női „otthoniasság" 44
2. A NYILVÁNOS TÉR ÉS HASZNÁLÓI BUDAPESTEN
A 19. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A SZÁZADFORDULÓN
Mi a köztér? 52
A város mint színpadi látványosság 55
A napló mint forrás 56
Mi a hétköznap, mi az ünnep? 57
Budapest, ahogy a „kószáló" előtt feltárul 62
A közpark és a városi szociabilitás 74
Parkok, sétányok Budapesten 74
A felügyelet kérdése 78
Kisajátítás és megosztás 81
A kávéház és a polgár kulturális habitusa 85
Mi az oka a kávéház sűrű látogatásának? 86
A kávéházba járás topográfiája 91
Mi a kávéház népszerűségének titka? 94
A munkásság politikai terei 96
A „vérvörös csütörtök" koreográfiája 100
A „vérvörös csütörtök" társadalomtörténeti mérlege 104
A kollektív térhasználat és osztálystruktúra 105
3. A MAGÁNÉLET MENEDÉKE - POLGÁRI OTTHON
BUDAPESTEN A 19-20. SZÁZADBAN
A pesti bérház és lakói 112
Kívül palota - belül polgári lakás 113
Egy lipótvárosi bérpalota lakói 115
Lakáshasználat - életmód 121
A társadalmi érintkezés szabályai 122
Bérlők mozgásban - a lakásmobilitás jelensége 123
A polgári otthon és enteriőr Budapesten, 19. század 126
A leltár mint az otthonkultúra vizsgálatának forrása 127
A lakások és lakóik 131
Helyiségek, enteriőrök 137
Berendezés és lakásszerkezet: egy értékrend nyomában 147
A polgári otthon és a nőiesség: a társas élet és a szalon 148
Az otthon mint az identitás kulturális kódja 151
A polgári középosztály lakásviszonyai a két háború között 153
A középosztály anyagi megrendülése 153
Lakástípusok - lakásméretek 154
A „lakásosztályok" társadalmi meghatározói 156
A lakások komfortossága 157
A „Polgári népesség" a térben 159
A középosztályi albérlő- és cseléd tartás 160
A lakhatás költségei 162
Enteriőr a középosztályi kislakásban 163
4. A KÖZÖSSÉGI MAGÁNTÉR - A BUDAPESTI MUNKÁSLAKÁS
A 19-20. SZÁZADBAN
Lakásviszonyok: túlzsúfoltság, albérlet és ágybérlet a dualizmusban 171
Enteriőr és otthonkultúra 180
Munkáslakás a Horthy-korban 186
A nyomortelepek páriái 186
A munkáslakás kívül-belül 192
Zsúfolt lakás és a munkáscsalád 202
EPILÓGUS 215 Vissza
Tétel sorszám:
139
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
6.000 Ft
Licitek száma: 23
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |