Bonfini, Antonio: A magyar történelem tizedei

Előszó

Gyakran fontolgatván magamban, felséges fejedelem, hogy méltóságod megválasztása milyen boldogságára és szerencséjére szolgált egész Pannóniának, és mennyi haszon származott abból, napról napra nagyobbnak látszol a szememben, egyre inkább felülmúlod a várakozást, és egyre mélyebb bámulatra ragadod a lelkemet. Mert már bőséges tapasztalatból tudom, hogy - mint az apostol szájából elhangzott - minden hatalom az istentől való. Ugyanis, mint a mennyei Jamblichus mondja, a mindenség úgy van megszerkesztve, hogy minden, még a legkisebb is, az istentől függ. Mindenütt az isteni egység uralkodik, minden egyes dolog ennek révén létezik, és valamiféle megszakítatlan, önmagába visszakanyarodó körben csodálatos módon visszatér az istenhez, akitől és akiben van, máskülönben minden megsemmisülne. Minden az égi egységből származik, és ami származott, az bizonyos beleoltott egységet tartalmaz, az isteni egység képmását, melynek segítségével visszakerül abba, és visszakerülve tökéletesebbé válik. Az isten ugyanis, aki semmit sem tart fontosabbnak és szebbnek a rendnél, beleplántálja azt a dolgokba, nehogy bármi is megzavarodjék a rendetlenségtől. Az angyalok több rendjét teremtette meg, hogy egyik a másik fölött álljon, és nemcsak őket állította az égi körök élére, hanem az alsóbbak fölé is égitesteket helyezett, hogy minden dolgot a fölé rendelt kormányzó irányítson rendben. Sok dolog van, amely önmagától születik, és az égtől nyeri a magját. Ezenkívül nemcsak hogy a dolgok különböző fajtáinak gondviselését az angyalok különböző tisztjeire bízta, nemcsak hogy minden egyes embernek megadta a saját jó szellemét, hanem - hogy az emberi dolgok rendben folyjanak - a föld nemzetei számára is fejedelmeket választott, és azt akarta, hogy amint az emberek a többi élőlény fölött állnak, úgy ezek is tűnjenek ki bölcsességgel és derekassággal a többi ember közül; Homerus ezeket a népek pásztorainak nevezi. Mire mindez, nemes király, ha nem azért, hogy megértsd, mint ahogy tudod is, hogy téged nem annyira az örökség joga és az emberi választás állított oly sok nemzet és ország élére, hanem inkább az isteni törvény? Általam uralkodnak a királyok és parancsolnak a fejedelmek, szólt az isten. Vissza