Szirmai Rezső: Fasiszta lelkek

Előszó

Fenekestül felfordult s még alig-alig helyrebillent időkben a félreértés gyakori tünete a bizalmatlanságnak, idegességnek, sérüléseknek, tisztázatlan eszméknek és zavaros fogalmaknak. A félreértések kikerülésére szeretném itt tisztázni: mi célja volt e könyv megírásának, mi az, amit tudtam s mi, amit nem tudtam elkerülni. Célom volt: a büntető hatóságok előtt tett vallomásokon túl és innen, amennyire egy néhány óráig tartó, hiányos, sietős és bizalmatlan beszélgetés erre módot ad, lemezteleníteni azoknak az embereknek a lelkét, akik az emberi és ennek keretén belül külön a magyar történelem legembertelenebb és legmagyartalanabb fejezetének honi földön aktív részesei voltak. Lehántani azoknak az embereknek lelkéről a burkot, akik nemcsak könnyedén eltűrték, de minden tettükkel, erejükkel és elszántságukkal elősegítették egy ország pusztulását, egy főváros rommáomlását, milliók vérének felesleges hullását és százezrek kegyetlen kínhalálát. A lélekre akartam fényt villantani, ha halovány és nyúlékony fényt is, gyermekségében és szerelmi életében, mindennapos esendőségében és bűneiben, gyarlóságában és hazudozásaiban, álmaiban és vágyaiban, eltorzulásában és őszinteségében, bűntudatában és rettegésében, függetlenül a jogtól, a politikától, az igazságtól. Tehát sem a jogszolgáltatás, sem a politikai közvélemény, sem a materiális, sem az erkölcsi igazság szolgálata nem célja e könyvnek. Célja kizárólag a megfigyelt személy lelkiségében észlelt néhány jelenség lerögzítése. Más kérdés aztán az, hogy e könyvből levonható tanulságok milyen mértékben szolgálhatják az igazságot a lélek és a szellem történelmében. A tételes, a jogi igazság szolgálatát nem vállalhattam, egyrészt, mert felhatalmazásom, képességem s eszközöm sincs hozzá, másrészt, mert ezt hivatott szervek végzik, amelyek kezükben tartják a bizonyítékokat, a tanúvallomásokat, a titkos iratok tartalmát, rendelkezésükre áll a megtorló s kutató apparátus minden eszköze s így a hazugságról ki tudják mutatni, hogy hazugság, az igazságról, hogy igazság. Nekem csak egy lélek állott rendelkezésemre a börtön nyomasztó és riasztó atmoszférájában, ezzel a bűneiben és félelmeiben bonyolult lélekkel szemben csak a bűnök és a lelkek csekély ismerete volt a fegyverem. Vissza