Féja Géza: Magyar irodalomszemlélet (könyvnapon aláírt példány)
Szerző
Féja Géza
Szerkesztő
Veres Péter
Magyar Élet Kiadása
(Budapest)
Kiadói tűzött papírkötés
, 102 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
17 cm x 12 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2019-10-27 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1942], Magyar Élet kiadása (Pesti Lloyd-Társulat Nyomdája, Bp.), 102 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Magyar Társadalomtudományi Könyvtár. No.: 4. sz. Szerkeszti: Veres Péter.
Magyar irodalomszemlélet. Írta: Féja Géza.
A címlapon a szerző, Féja Géza tollal beírt, könyvnapi dedikációja olvasható: "Budapest, 1942. Könyvnap. Féja Géza.".
A kötetet a Pesti Lloyd-Társulat Nyomdája nyomtatta Budapesten. A könyv a Magyar Élet Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1942. év Könyvnapjára. Felelős kiadó: dr. Püski Sándor.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, felirat nélküli könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Féja Géza (Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) magyar író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár. A szerző tanulmánya a magyar irodalom sajátosságaival, irodalomszemléletével és a magyar élettel és társadalommal való szoros összefüggéseivel foglalkozik.
Előszó
Nézőpontok
Az első világháború derekán jelent meg Babits Mihály „Irodalmi problémák" című tanulmánykötete, melynek vezető tanulmánya a magyar irodalom fejlődésének történetét tárgyalja....
Tovább
Előszó
Nézőpontok
Az első világháború derekán jelent meg Babits Mihály „Irodalmi problémák" című tanulmánykötete, melynek vezető tanulmánya a magyar irodalom fejlődésének történetét tárgyalja. Részletesen ismerteti azokat a szellemi áramlatokat, melyeket ezer esztendőn keresztül Nyugatról befogadtunk s olyan modorban ismerteti, mint midőn a feltörekvő szegény ember a hatalmasokkal való rokonságát elszántan és „minden kétséget kizáró módon" igazolja. Babits ebben a befogadóképességben szemlélte irodalmunk legfőbb jelentőségét, - állásfoglalása nem áll egyedül, hanem 1867 óta tartó szellemi elferdülésünknek jellegzetes megnyilatkozása. A mult század végén és a XX. század elején elburjánzott filológiai kutatás azt vizsgálta, hogy milyen nyugati írók és áramlatok hatottak reánk; - önmagában véve hasznos folyamat lett volna ez a vizsgálódás, ha ugyanakkor feltárják irodalmunk eredeti gyökereit, alapvető élményeit és kelet-közép-európai kapcsolatait is. Ilyen átfogó kutatómunka tette volna lehetővé, hogy eredeti mondanivalónk megállapításánál tévedésbe ne essünk. Filológiánk azonban megrekedt a nyugati hatások kutatásánál és egyoldalú, tehát torz képet rajzolt irodalmunkról.
Vissza