Lendvay Andor: Két felvonás között (Rév Erzsi színművésznőnek dedikált példány)
Szerző
Lendvay Andor
Baross Könyvkiadóvállalat
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 191 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
19 cm x 13 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2019-10-27 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Baross Könyvkiadóvállalat, 191 p. + [8] t.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Két felvonás között. Írta: Lendvay Andor.
A kötet címlapján a szerző, Lendvay Andor aláírása látható, a címlap utáni lapon Lendvay Andor névre szóló dedikációja olvasható: Rév Erzsinek volt növendékemnek "az örök gyereknek" - őszinte mély szeretettel Lendvay Andor 1943."
A dedikáció címzettje: Rév Erzsi (Budapest, 1922. október 26. – Hajdúszoboszló, 1994. július 15.) színművésznő. Rév Erzsi az Operaház balettiskolájában kezdte tanulmányait, tehetségével már itt feltűnést keltett. 1941-ben a Royal Revü Színházban szerepelt, majd egy év alatt ünnepelt tánccsillaggá avanzsált. 1944-ig lépett fel az intézményben, majd ezután a prózai színjátszás felé fordult és a filmekben vállalt szerepet.
Számos fekete-fehér illusztrációval és vonalas grafikával illusztrált kötet.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel, kopott feliratozással ellátott vászon könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője: Lendvai Andor (írásváltozata Lendvay Andor, pályája elején Leopold Andor) (Vác, 1901. május 20. — Budapest, 1964. május 13.) operaénekes (bariton).
Előszó
Kedves Barátom!
Bocsáss meg, hogy itt válaszolok leveledre. Azt kérdezted, miért nem írom meg életem s pályám történetét? Szerintem csak befejezett élet és befejezett pálya lehet olyan érdekes,...
Tovább
Előszó
Kedves Barátom!
Bocsáss meg, hogy itt válaszolok leveledre. Azt kérdezted, miért nem írom meg életem s pályám történetét? Szerintem csak befejezett élet és befejezett pálya lehet olyan érdekes, hogy érdemes volna fordulatait papírra vetni. A holnap telve titkokkal s lehet, hogy holnap már nem érdekelné az önéletrajzírót az, amit tegnap még nagyjelentőségűnek tartott.
Ugy érzem, pályám még nem fejeződött be s ha most mégis megírom történetét, annak oka - előbb említett elvem ellenére, - hogy sorsom kissé hosszú felvonásközt iktatott életembe. A művész alkotásaiban él, az alkotás felett nyomtalanul suhan el az idő. Az interpretáló - mint magam is - a produkció pillanatában él, művészete el is hal a pillanattal. Az alkotónak magányra, az interpretálónak tömegre van szüksége ahhoz, hogy művészete megnemesedjék. Én most nagyon magányosan ülök öltözőmben »Két felvonás között.«
Megírtam hát ezt a könyvet - ismétlem - elvem ellenére, hogy múltamból merítsek magamnak erőt a jövőmhöz.
Budapest
Szívélyesen üdvözöl: Lendvay Andor
Vissza