Sas József: Józsi, hol vagy? - Hanglemezzel (Kabos László Jászai Mari-díjas színművésznek dedikált példány)
Szerző
Sas József
Lapkiadó Vállalat
(Budapest)
Kiadói fűzött kemény papírkötés
, 203 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
20 cm x 19 cm
|
ISBN: |
963-02-3691-5
|
Aukció vége: |
2019-10-27 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1985], Lapkiadó Vállalat (Athenaeum Nyomda, Bp.), 203 p.; ill. + 1 mell. (hanglemez)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Sas József által dedikált példány. Józsi, hol vagy? Írta és szerkesztette: Sas József.
Az előzéklapon Sas József névre szóló dedikációja olvasható: "Kabos Laci barátomnak sok szeretettel aki nemcsak a közönség, de a Lányom kedvence is. Sas József Bp. 1985. dec. 12. "elolvasni"."
A dedikáció címzettje: Kabos László (Sárvár, 1923. szeptember 28. – Budapest, 2004. szeptember 26.) Jászai Mari-díjas magyar színész, komikus, érdemes művész.
A könyv előszavát Marton Frigyes, a fedélrajzokat Hegedűs István, a portrékarikatúrát Gáspár Imre készítette. A kötet szövegközti fekete-fehér fotókat, rajzokat, dokumentumokat, valamint melléklet gyanánt egy hanglemezt tartalmaz.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány színes montázzsal díszített címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban.
A szerző Sas József (Békéscsaba, 1939. január 3. –) Jászai Mari-díjas színész, rendező, író, színházigazgató, humorista; érdemes és kiváló művész.
Fülszöveg
Ne vegyék meg ezt a könyvet! Ne vegyék meg,ha nem érdekli önöket egy utcagyerekből lett kabarészínész, hanglemezen is kapható nótás kapitány, alkalmi színpadi szerző története! Ne vegyék meg, ha...
Tovább
Fülszöveg
Ne vegyék meg ezt a könyvet! Ne vegyék meg,ha nem érdekli önöket egy utcagyerekből lett kabarészínész, hanglemezen is kapható nótás kapitány, alkalmi színpadi szerző története! Ne vegyék meg, ha utánam akarják csinálni, de vegyék meg ha kíváncsiak rá, én hogyan csináltam! Sok jó marhaság van benne.
Nincsenek titkaim.
Csak sztoriajim vannak. De minden sztori mélyén lappan egy titok, egy emberé, egy korszaké, egy tájé. A régi festők képük sarkába mintázták saját magukat, örök emlékeztetőül. Én szerénytelenebb voltam náluk, egy kicsit a kép közepe felé tolakodtam, de nyugodtan mondhatom, hogy nálam a mellékalakok a fontosak. A kísértet. Azok, akik itthagytak minket, azok, akik még pályatársaim. Nos, ha érdekli önöket az ő sorsuk néhány epizódja, mégis csak vegyék meg ezt a könyvet!
Vissza