Cholnoky Jenő: A Földközi-tenger (Cholnoky Jenő által aláírt példány)
Szerző
Cholnoky Jenő
Szerkesztő
Cholnoky Jenő
Franklin-Társulat Kiadása
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés
, 225 oldal
Sorozatcím: |
A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
22 cm x 16 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2020-01-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1939], Franklin-Társulat kiadása (Franklin-Társulat nyomdája), 184 p. + [1] p. + [40] t.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
A Földközi-tenger. Írta: Cholnoky Jenő.
Az előlapon a szerző, Cholnoky Jenő tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
65 fekete-fehér, feliratos képpel és 29 ábrával, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, gazdagon díszített címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője és szerkesztője, Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia egyik legnagyobb, termékeny tudósainak egyike.
Előszó
Taormina.
A görög színház romjai közül nézünk az Etna felé. Ennek a tűzhányó óriásnak rendkívül szabályos kúpja szép, enyhe vonalakkal hanyatlik le ködbevesző környezetébe. A 3300 méter magas...
Tovább
Előszó
Taormina.
A görög színház romjai közül nézünk az Etna felé. Ennek a tűzhányó óriásnak rendkívül szabályos kúpja szép, enyhe vonalakkal hanyatlik le ködbevesző környezetébe. A 3300 méter magas csúcsot hó borítja, ez csak nyár végén olvad le egészen, sőt 2500 méteren felül körülbelül állandóan van rajta egy kevés hó. 1904-ben voltam fenn a hegy tetején, húsvét táján s akkor fenn, a kráter alatt, 3000 méter magasságban 8 méter vastag volt a hótakaró.
A kráterből állandóan könnyű felhő száll fel, mert a kráter repedésein vízgőz és még több más gáz tör elő, köztük nagyon rossz szagú sósavgáz, kénsavgáz és szénsavgáz. Emmiatt nem könnyű a kráterhez feljutni, ha a szellő a ritka levegőben amúgyis nehezen lélegző hegymászó felé lebbenti ezt a maró és hánytató szagú gázkeveréket, bizony meg kell állni s heves köhögéssel lökni ki a tüdőből az oda nem való anyagokat.
A hegy lejtője messze szétterpeszkedik a sziget dombvidéke fölé, egyik oldalon, keleten, a tengerre nyúlik ki. Alapja meglehetősen szabályos kör s a kör átmérője 35 km, tehát, ha ide állítanák Budapest mellé, egyik széle Budán, másik széle Esztergomban volna s a csúcs a kettő közt 3300 m magasan fehérlenék fölöttünk, tehát több mint három Mátrát kellene egymás fölé tornyosítanunk!
Ezt a nagyszerű tűzhányó óriást lehet látni a taorminai görög színház gyönyörű oszlopai mellől. A ragyogó napfényben jól esik szemünket a vakító kilátásról az árnyékos romok felé fordítani.
Mintegy száz méter hosszú, nagyszerű színház színpadának oldalán állunk.
Vissza
Tartalom
Taromina | 5 |
Az athéni Akropoliszon | 16 |
A piramisok lábánál | 6 |
Az Olajfák hegyén | 45 |
Kilátás az Alhambra bástyáiról | 62 |
A Földközi-tenger hegyei | 75 |
A Földközi-tenger | 88 |
A Földközi-tenger vize | 99 |
A Földközi-tenger éghajlata | 113 |
A Riviéra | 131 |
Az Adria | 143 |
Kis-Ázsia partjai | 163 |
Befejezés | 176 |
Vissza