Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1929], Glória kiadás (Merkantil-Nyomda, Bp.), 85 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Értékes Könyvek c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Az ember és az Isten. Újabb verses költemények. (Helena és Faust, Az ember és az Isten, Az elveszett Paradicsom, A bűnös ember.) Írta: Némethy Géza.
A feliratos előlapon a szerző, Némethy Géza tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Cholnoky Jenőnek Némethy Géza".
A dedikáció címzettje, Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike.
Csillagozott lábjegyzetekkel ellátott kötet. Nyomtatta a Merkantil Nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, dupla keretes, díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, színes, növénymintás kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, gyűjtői állapotban.
A kötet szerzője, Némethy Géza (Tiszapolgár, 1865. augusztus 17. – Budapest, 1937. március 15.) magyar klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító, költő, egyetemi tanár. Számos latin szerző műveinek kritikai szövegkiadása, illetve magyar nyelvre való átültetése fűződik az ő nevéhez. Két évtizeden keresztül (1912-1933) volt a budapesti tudományegyetem klasszika-filológia tanszékének vezetője.
Ritka!
Előszó
A görögség és az utókor
Görögország szivében a régi Sparta síkon fekvő romjaival szemben a Taygetos-hegység egyik nyúlványán pompás lovagvár áll. E vár neve Mistra, melyet egy bátor frank lovag,...
Tovább
Előszó
A görögség és az utókor
Görögország szivében a régi Sparta síkon fekvő romjaival szemben a Taygetos-hegység egyik nyúlványán pompás lovagvár áll. E vár neve Mistra, melyet egy bátor frank lovag, Villehardouin Vilmos épített a tizenharmadik század közepén, miután a keresztes vitézek megalapították Konstantinápolyban a latin császárságot, egyes előkelő vezéreik pedig Hellas klasszikus földjén szereztek maguknak feudális országocskákat. Mistra és az alatta hegyoldalon elterülő, byzantinus stilusban épült város sokáig virágzott, de később, különösen pedig, amikor a török uralom alól felszabadult Görögország fölépítette Új-Spartát a régi helyén, néptelenné lett s pusztulásnak indult; és ma, mint egy középkori Pompei, lepi meg omladozó palotáival és templomaival a ritkán oda tévedő utazót...
Vissza