Nemeskéri-Kiss Sándor: Röptében (Cholnoky Jenőnek dedikált példány)

Előszó

Könyvemnek már címével is kifejezésre akartam juttatni, hogy itt nem mélyreható tanulmányt nyújtok, hanem inkább mintegy szárnyakon viszem körül olvasómat Európa különböző országain, különböző időben és viszonyok között; röptünkben nincsen idő alaposan megnézni a dolgokat, - meglátni azonban annál többet lehet. Tehát nem valami nagyképű, tudományos igényű emlékirat ez, mert itt inkább arról a számtalan apróságról lesz szó, ami - külföldön, diplomáciai szolgálatban eltöltött - három évtized „körülötte-mellettéje". Futó képek, vázlatos karcolatok; nem művészi festmény, csak palettára kent sokféle festék, melyet majd a jámbor olvasó keverhet össze magának, ha érdemesnek tartja. Hogy mulatságos, érdekes dolgokat írok-e ? Attól függ, milyen igényekkel látunk hozzá és hogy éppen milyen hangulatban vagyunk. Van úgy, hogy akármit lát, hall vagy olvas az ember, aznap semmi se tetszik. Egy dolog bizonyos: ne várjanak se sziporkázó eszmefuttatásokat, se politikai indiszkréciókat, de még bírálatát sem ama rendszernek, melyet szolgálni szerencsém volt; sajnos, túlgyakori jelenség a levitézlett vagy kiérdemesült politikusok és köztisztviselők epés emlékezései. Nekem nincsenek keserű emlékeim - ha volnának is, elfelejteném - és kollégáim között sokkal több jóbarátot találtam, mint ellenséget; barátságukra ezután is nagy súlyt helyezek. Ami pedig a rendszert illeti, hát a mi magyar diplomáciánk elvitathatatlan eredményeiből és érdemeiből részt kérek az egyes diplomatáknak is; lehet, hogy "haza beszélek", de jogom van hozzá. A közvélemény általában mostoha a diplomatákkal szemben, aminek fő oka mesterségünk lényegéből folyik: a nagy nyilvánossággal szemben szükségszerűen tartózkodó magatartásunk. Vissza