Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Tavasztól tavaszig. Egy író vadászemlékei. Írta: Csathó Kálmán.
A kötet címlapján a szerző, Csathó Kálmán névre szóló dedikációja olvasható: "Lolinak sok hálával és igaz, baráti szeretettel öreg bácsija Csathó Kálmán".
Címlap- és borítóterv: Rudas Klára munkája. Részletes tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, rajzillusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban, sárga feliratozású, fekete-fehér, egész oldalas fotóillusztrációval ellátott borítóval, feliratos könyvgerinccel, fülszöveggel, a szerző fekete-fehér fotójával ellátott, kissé sérült, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Csíkdelnei Csathó Kálmán Jenő (Budapest, 1881. október 13. – Budapest, 1964. február 14.) magyar író, jogász, vadász, vadászati író, színházi rendező, MTA tag. Jogi egyetemet végzett Budapesten, majd Berlinben színházi tanulmányokat folytat. Visszatérve Magyarországra tisztviselőként dolgozik a kultuszminisztériumban. Később a Nemzeti Színház rendezője majd főrendezője. A Kisfaludy Társaság másodelnöke. 1940-ben a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház igazgatója. Szenvedélyes vadász és természetjáró, élményeit könyvalakban is közreadja.
Fülszöveg
Az író vallomása új könyvéről:
Vadászéletemnek papírra kirakott terítéke ez a könyv abból az időből, mikor még tavaszról tavaszig minden szabad percemben puskával a vállamon jártam az erdő-mező vadjai után. Tudom, hogy sok olyasmi is belekerült könyvembe, amire komoly vadászatok, akik közül nagyon sokan sokkal többet tudnak nálam erről a nemes mesterségről, azt mondhatják, mire való ilyen maguktól értetődő dolgokat megírni.
A maguk középpontjából igazuk is lenne, ha ez a könyv az ő számukra íródott volna. Csakhogy én elsősorban nem nekik szántam ezeket a feljegyzéseket, hanem azoknak a nagyközönségbeli nemvadászóknak, akik a városi aszfaltba belegyökeresedve idegenül nézik ezt a számukra érthetetlen, ősi szenvedélyt, ezt a barbár időknek szerintük itt felejtett csökevényét.
Nekik írtam ezt a könyvet, hogy megvilágítsam előttük a vadászat lényegét. Hogy megértsék, mi benne olyan szép és vonzó a mi számunkra, akik rabjai voltunk, vagyunk és leszünk halálunkig. Mert a vadászat nem abból áll, hogy az ember összelövöldöz egy sereg vadat, aztán részben megeszi inkább abból, hogy a vadak szokásait és természetét kilesve újabb és újabb réseken át pillanthassunk be a természet kimeríthetetlen változatosságú és újabb bizonyítékai tökéletességének.
Nekik írtam, hogy lássák, miért tudja a vadászat éppen úgy betölteni az erre fogékony emberi szívet és megértő emberi elmét, mint például a zene vagy az irodalom. Sőt talán még hathatósabban, mert hiszen lényegében nem más, mint visszatérés a természethez, amitől a modern technika korában elszakadtunk. Nem más, mint érintkezésünk az anyafölddel, hogy küzdelmes életünk folytatásához új erőt kaphassunk tőle Anteusként.
De persze az igazi vadászatot éppen úgy nem szabad összetéveszteni a pecsenyevadász-kocapuskások vadpusztításával, mint a művészi zene élvezetét a hamis hangon gajdoló részegek kocsmai cigányozásával. Ezért próbálja ez a könyv azt is megvilágítani a nagyközönség meg a kezdő vadászok számára, hogy mi az igazi vadászat.
Vissza