Csurka Gergely/Mezei Dániel: Kemény évek (Kemény Dénes által dedikált példány)

Fülszöveg

Dávid Ibolya miniszterasszony:
"Nem sok férfinek küldtem virágot életemben, de Kemény Dénes közéjük tartozik. Történt mindez 2000-ben, a sidneyi olimpia idején. Fiammal - aki szintén vízilabdázik - az interneten kószáltunk, és egy ausztráliai virágküldő szolgálat oldalán kötöttünk ki, mely azt kínálta, hogy bárkinek egy órán belül eljuttat egy csokor virágot az olimpiai faluba. Pár hónappal később, Budapesten egy kereszteződésben egyszercsak valaki rám dudált. Ugyan mintha már láttam volna valahol, mintha Kemény Dénesre hasonlítana, de húsz évvel fiatalabb. Van neki egyáltalán fia? Majd amikor a dudáló autós a forgalom dübörgésén keresztül átkiabált: »Miniszter asszony, köszönöm a gratulációt, nagy örömöt szerzett vele!«, akkor döbbentem rá, nem Kemény Dénes fiával, hanem magával a mesterrel beszélek. Ekkora átváltozást még soha nem láttam senkin. Arca megfiatalodott, vonásai kisimultak, sugárzott róla a boldog beteljesülés érzése: sikerült, itt vagyunk a világ tetején. Kemény Dénes és csapata révén mi magyarok, valamennyien egy kicsit a világ tetjére kerültünk. Köszönet érte."
Albert Flórián, Aranylabdás:
"Kapcsolatunk több volt, mint a hagyományos szomszédság. Rendszeresen átjártunk egymáshoz, s igen jókat beszélgettünk, sosem ragadva le csak a futballnál és a vízilabdánál. Arról nem is beszélve, hogy bármi baja volt a kutyáinknak, Dénes jóvoltából nálunk házhoz jött az állatorvos. És azok az állatok, amelyek a kertjükből szálltak át, amikor vendégül látta a játékosait!..."
Kásás Tamás olimpiai bajnok:
"Dénes a tekintetünkön keresztül lát be lelkünk legmélyére, és ezáltal mindig tudja, kinek mire van szüksége az adott pillanatban."
Koncz Gábor, színész:
"Kemény Dénes lehet a legjobb szövetségi kapitány, nekem akkor is az a tizennégy éves Dini marad, aki a negyvenötös lábával feltrappolt egy emeletet és megette az összes sztrapacskámat a vadpörkölttel együtt. Hálából megtanítottam vizisízni. A mai hobbink is ugyanaz: a vadászat. Ha csak fél százalékkal is hatással voltam rá, a sors ajándékának tekintem, miképp azt is, hogy egy ilyen sportember útját testközelből végigkísérhettem. Ha meg az egyik lovamat is megülné, teljes lenne a kép..."
Molnár Endre olimpiai bajnok
"Már az óriási volt, hogy amikor odakerült hozzánk, a Szpariba, a nagy korkülönbség ellenére rögtön megtalálta velem a hangot, meg másokkal is, ami fiatal pólósoknál általában nem megy ilyen simán. Remek embert ismertem meg benne, továbbá egy kitűnő centert, aki a válogatottban, sajnos, nem lett állandó csapattag, holott az adottságai és a képességei megvoltak hozzá. Baráti kapcsolatunk azóta is megmaradt, s mondhatom, én vagyok az egyik legnagyobb szurkolója."
Ratko Radic, vízilabdázó:
"Játékoskorunk óta ismerjük egymást Dénessel, akivel már akkor remek kollégák voltunk, amikor ő Comóban dolgozott, én pedig az olasz válogatottat irányítottam. Kapitányként ő volt az, aki hosszú idő után az amúgy addig is jó játékosokból álló magyar válogatottból csapatot kovácsolt. A sok aranyéremmel pedig nem csak a magyar, de a nemzetközi vízilabdasportnak is jót tett, a pólóvilágnak ugyanis nagy szüksége van győztes magyar csapatokra."
Riskó Géza újságíró-főszerkesztő
"Vízilabdázni nem könnyű, de csodálatos. Kemény Dénes a legsportszerűbb játékosok egyike volt, akivel valaha találkoztam a vízben. Szellemes, trükkös, könnyed, gólerős, intelligens. Egyszer csak elment világot látni, majd hazajött olimpiai bajnokokat nevelni. Az arany után médiasztár lett. Megtanult nyilatkozni. Könnyedén, szellemesen, ráérősen. Nála jobb riportalanyt kívánni sem lehet. Vissza