Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Illyés Gyula által dedikált példány) (A kötetet illusztrálta: Szántó Piroska)

Illyés Gyula által dedikált példány. Hetvenhét magyar népmese. Írta: Illyés Gyula.
A címlapon Illyés Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "M. E.-nek kellemes olvasást kívánva szeretettel Illyés Gyula bácsi 1981. X.1."
Kilencedik kiadás. A kötet szövegközti, fekete-fehér, feliratozatlan illusztrációit Szántó Piroska készítette. Illyés Gyula irodalmi feldolgozásához a kötet meséit Banó István, Berze Nagy János, Bözödi György, Brassai Sámuel, Dégh Linda, Erdélyi János, Gyulai Pál, Horger Antal, Ipolyi Arnold, Katona Imre, Kálmán Lajos, Kornya Sándor, Kovács Ágnes, Kriza János, Mailand Oszkár, Merényi László, Nagy Olga, Ősz János, Sebestyén Gyula, Simonyi Zsigmond, Török Károly, Túri Sándor és Vikár Béla gyűjtéséből Katona Imre, Rádics József és a kiadó válogatta.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Illyés Gyula ( Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, MTA tag. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A fiatal költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye az ezt követő másfél évtizedben a Nyugat lett. 1928-tól szoros barátságban volt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével.Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a Tanú című lap, egy évvel később pedig Debreceni káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti-kritikai vitáknak, így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról.