Peplow, Elizabeth: A lovak enciklopédiája

Előszó

Számomra a lovak egy életen át tartó varázst jelentenek. Csak egyszer szakadtam el tőlük, amikor öt éves voltam. Apám régebben Welsh Mountain (hegyi) pónikat edzett, szüksége volt egy könnyű zsokéra. A kelleténél többször vetett le a ló a nyeregből, 18 hónap elteltével ennek dacára újra kezdtem, és azóta sem hagytam abba. Szerencsés vagyok, hiszen a lovaglás megmentett mindenféle más munkától. Egyszerű zöldséges gyerekeként születtem. A lovak segítségével körbeutaztam a világot, és számtalan csodálatos emberrel találkoztam. Sajnos, az első rólam szóló újságcikk nem volt valami bátorító. Egy kép kilencévesen ábrázolt a Newport közeli Henllys Show-ból a következő szöveggel: "D. Broome egy kicsit hátraül a Ballanlad-i lovon, hátraugrik, de sajnos a földreérkezés pillanatában leesik." Apám mondott egy hasznos tanácsot: "soha ne idegesíts fel egy lovat, de ha mégiscsak csatát kell vívnod vele, és éppen feladnád, adj még öt percet, és te fogod legyőzni az akadályt". Emlékszem számos alkalomra, amikor az utolsó öt perc helyett órákat harcoltam velük. Jusson eszedbe, a ló mindig erősebb nálad, ezért vele szemben erővel nyerni nem lehet! Az eszedet használd, hogy a ló értelmi világába bekerülj. sok ember elfelejti, hogy a ló értelmes állat. Az már csak a vele töltött munka kérdése, hogy olyan kapcsolat alakulhasson ki ló és lovas között, melynek révén eredményesen szerepelhetnek. Ha valaki ezt képes elérni olyan nagy és erős állattal, mint a ló, az már csodálatos dolog. Minél jobban képzett a ló, annál boldogabb leszel és annál több esélyt ad, hogy kialakuljon egy kötelék, kapcsolat, melyben a ló örömöt szerez neked. Az a ló, amivel is valaha a legjobb kapcsolatom kialakult Sportsman volt. Rendkívül intelligens állat volt. Csak néhány könnyed mozdulatot tettem, és tökéletesen megértette, hogy mit akarok. A lovak feledhetetlen élményt adnak. Legfőbb erényük sok más mellett, hogy annyira megbocsájtó, előkelően szép állatok. Reagálnak a hangodra, és egy szál zsinóron vezethetők. Az a kötelességünk, hogy akármire is kérjük őket, méltósággal tegyük. Vissza