Csemer Géza: Cigányok főztje

Előszó

Különösebb vallási-ünnepi, hagyományozott étrendünk nincs. Sose volt. Ha nincs mit enni, az a böjt - ha akad lábosba való, az az ünnep. Csak a halotti virrasztókon fogyasztanak szinte mindenütt túrót - s isznak hozzá pálinkát, azaz targyit. Búcsúkon és pirosbetűs ünnepeken, de meg általában is - azokat az ételeket főzik, mint a nem cigány (gádzsó) szomszédok. Tehát akármilyen meghökkentően hangzik is - Indiából főzési-étkezési szokást nem örökített át a mi népünk, de egy ezeréves éhséget igen. Hogy a cigányok vándorlásukat Nyugat felé már a X. sz. előtt mi okból kezdték meg - titok, de hogy vándorlási ösztönük máig él, az köztudott. A cigány mindenütt vendégnép. Magyarországra a 15. században jönnek - ahogy a szaktudósok állítják, a törökökkel együtt mint zenészek, kovácsok, teknővájók - jókedvű, kémkedni tudó népség. A romák vallást, második anyanyelvet, új hazát, szokásokat a környezetüktől vettek át - így aztán a konyhát is másolták. Vissza