Szabó Lőrinc/Szalay Lajos: Tizenkét vers - tizenkét rajz (Szabó Lőrinc költő és Szalay Lajos grafikus által aláírt számozott példány)
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R. T.
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 64 oldal
Kiadói félvászon kötés , 64 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 35 cm x 25 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-06-06 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1943, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása (Hungária Nyomda Rt., Bp.), 64 p. + [4] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A szerző és a grafikusművész aláírásával ellátott, számozott, bibliofil példány. Első kiadás. Tizenkét vers - tizenkét rajz. Írta és rajzolta: Szabó Lőrinc és Szalay Lajos.
A címlap belső, feliratozott, számjelzéses oldalán Szabó Lőrinc és Szalay Lajos tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
"Készült ezer számozott példányban, a költő és a rajzolóművész aláírásával. Ez a 463. példány."
A könyvet Szalay Lajos tizenkét, fekete-fehér, egész oldalas, feliratozatlan rajza díszíti. Szabó Lőrinc szuggesztív, lírai képekben gazdag verseit tökéletesen kiegészítik Szalay Lajos rajzművész finom ívű, légies, kidolgozott és érzelemgazdag rajzillusztrációi. A kötet a Hungária Nyomda Rt. nyomdájában készült Budapesten. A kötet előzéklapján régi, tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói tűzött félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, attraktív, alakos-ábrás rajzolt illusztrációval díszített címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta, fehér előzéklapokkal, szép tiszta, minőségi belívekkel, hiánytalan, megkímélt állapotban, két színnel feliratozott (barna, fekete), fekete-fehér, alakos-ábrás, egész oldalas rajzillusztrációval ellátott, merített papíros, jó állapotú, kiadói borítófedélben.
A kötet verseit írta: Szabó Lőrinc, [Szabó Lőrinc József] (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) magyar költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy, meghatározó alakja. Iskoláit Balassagyarmaton, Debrecenben kezdte. A Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karán végzett.Tanulmányait nem fejezte be. Első versei a "Nyugat"-ban jelentek meg. Stefan George költészetét tartotta példaképének. Első kötete a "Föld, Erdő, Isten ritka" (1922) nagy elismerést váltott ki. Költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult: egy történelmi katasztrófa sújtotta környezetben poétikailag érvényesen tudta egyszerre megéreztetni az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való tájékozódást. Az "Est-Lapok munkatársa, a költő számára az "Est-Lapok" nemcsak munkahelyet, de publikációs lehetőséget is jelentettek. Az 1927-ben meginduló "Pandora" főszerkesztője. Fő értéke a lapnak, hogy a harmincas évekre ellenfelekké váló urbánus (népi vonal követői ekkor még egy baráti körben sereglettek) Szabó Lőrinc itt került kapcsolatba a népi írók körével, személyes jó barátja volt például Kodolányi János, akivel több lapnál együtt dolgozott.
A kötet illusztrátora: Szalay Lajos (Őrmező, 1909. február 26. – Miskolc, 1995. április 1.) magyar grafikus, könyvillusztrátor, a huszadik századi magyar rajzművészet megújítója. Pablo Picasso szerint „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz". A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1946-ban Párizsba utazott, onnan Argentínába emigrált, a Tucumáni Egyetemen, majd a Buenos Aires-i Képzőművészeti Főiskolán tanított. Grafikusként hamar nagy hírnévre tett szert, több rajzalbuma is megjelent. Azt írták róla, hogy az argentin rajzművészetnek két korszaka van: a Szalay előtti és a Szalay utáni. 1960-ban családjával együtt az USA-ba költözött. Itt készült világhíres Genezis című albuma. Első hazai önálló kiállítása 1972-ben volt. Ezután hazalátogatásai sűrűsödni kezdtek, gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt Budapesten, de főleg Miskolcon. A Szalay-házaspár 1988-ban végleg Miskolcra költözött.
A címlap belső, feliratozott, számjelzéses oldalán Szabó Lőrinc és Szalay Lajos tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
"Készült ezer számozott példányban, a költő és a rajzolóművész aláírásával. Ez a 463. példány."
A könyvet Szalay Lajos tizenkét, fekete-fehér, egész oldalas, feliratozatlan rajza díszíti. Szabó Lőrinc szuggesztív, lírai képekben gazdag verseit tökéletesen kiegészítik Szalay Lajos rajzművész finom ívű, légies, kidolgozott és érzelemgazdag rajzillusztrációi. A kötet a Hungária Nyomda Rt. nyomdájában készült Budapesten. A kötet előzéklapján régi, tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói tűzött félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, attraktív, alakos-ábrás rajzolt illusztrációval díszített címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta, fehér előzéklapokkal, szép tiszta, minőségi belívekkel, hiánytalan, megkímélt állapotban, két színnel feliratozott (barna, fekete), fekete-fehér, alakos-ábrás, egész oldalas rajzillusztrációval ellátott, merített papíros, jó állapotú, kiadói borítófedélben.
A kötet verseit írta: Szabó Lőrinc, [Szabó Lőrinc József] (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, 1957. október 3.) magyar költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy, meghatározó alakja. Iskoláit Balassagyarmaton, Debrecenben kezdte. A Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karán végzett.Tanulmányait nem fejezte be. Első versei a "Nyugat"-ban jelentek meg. Stefan George költészetét tartotta példaképének. Első kötete a "Föld, Erdő, Isten ritka" (1922) nagy elismerést váltott ki. Költőileg is szerencsésnek mondható csillagállás alatt indult: egy történelmi katasztrófa sújtotta környezetben poétikailag érvényesen tudta egyszerre megéreztetni az emberi kiszolgáltatottságot, a fiatal ember pánerotizmusát, és a létezés rendjében való tájékozódást. Az "Est-Lapok munkatársa, a költő számára az "Est-Lapok" nemcsak munkahelyet, de publikációs lehetőséget is jelentettek. Az 1927-ben meginduló "Pandora" főszerkesztője. Fő értéke a lapnak, hogy a harmincas évekre ellenfelekké váló urbánus (népi vonal követői ekkor még egy baráti körben sereglettek) Szabó Lőrinc itt került kapcsolatba a népi írók körével, személyes jó barátja volt például Kodolányi János, akivel több lapnál együtt dolgozott.
A kötet illusztrátora: Szalay Lajos (Őrmező, 1909. február 26. – Miskolc, 1995. április 1.) magyar grafikus, könyvillusztrátor, a huszadik századi magyar rajzművészet megújítója. Pablo Picasso szerint „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz". A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1946-ban Párizsba utazott, onnan Argentínába emigrált, a Tucumáni Egyetemen, majd a Buenos Aires-i Képzőművészeti Főiskolán tanított. Grafikusként hamar nagy hírnévre tett szert, több rajzalbuma is megjelent. Azt írták róla, hogy az argentin rajzművészetnek két korszaka van: a Szalay előtti és a Szalay utáni. 1960-ban családjával együtt az USA-ba költözött. Itt készült világhíres Genezis című albuma. Első hazai önálló kiállítása 1972-ben volt. Ezután hazalátogatásai sűrűsödni kezdtek, gyakran töltött hosszabb-rövidebb időt Budapesten, de főleg Miskolcon. A Szalay-házaspár 1988-ban végleg Miskolcra költözött.
Előszó
Komoly hír, sok vita és sok elismerés előzte meg az itt következő tizenkét rajzot. Szakértők nem egyszer elragadtatva nyilatkoztak alkotójuk tehetségéről. Pontos rajztudásáról ép úgy, mint arról,... TovábbElőszó
Komoly hír, sok vita és sok elismerés előzte meg az itt következő tizenkét rajzot. Szakértők nem egyszer elragadtatva nyilatkoztak alkotójuk tehetségéről. Pontos rajztudásáról ép úgy, mint arról, ami több: szabadon építő képzeletéről. Magam is sok művét ismerem; éreztem szuggesztiv erejüket, vonalaik és foltjaik szikár, kemény vagy sulyos liráját, a keserű és konok undort a valóságtól és a fájó nyugtalanságot az impressziók álomszerű, nyers logikájában vagy logikátlanságában. Nem hinném, hogy csak így lehet rajzolni, s azt sem, hogy Szalay Lajosban mindig az lesz a barátságos és barátságtalan észleletek aránya, ami most. Hálistennek, elég fiatal még; az olyan léleknek, amilyen ő, a realizmushoz is edződnie kell... VisszaTartalom
Gépek 7Mondják, hogy szép 11
A barbár 15
Szénásszekér 19
Operába indul az autó 23
A szörnyeteg városa 27
Óda a genovai kikötőhöz 33
Az erdő fiai 41
Az üdvözölt lány 47
Lóci óriás lesz 51
Halott hugom könyvei 57
Sivatagban 63 Vissza
Tétel sorszám:
182
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
38.000 Ft
Licitek száma: 44
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |