Masaryk, T. G.: A magyar masaryk I-V.
A modern ember és a vallás/Erkölcsi problémák/Politikai gondolatok/A nemzetiségi kérdés/Az antiszemitizmus/Védőborítós példány
Prager Könyvkiadó Vállalata
(Pozsony)
,
Kiadói egészvászon kötés , 1.197 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 1.197 oldal
| Sorozatcím: | A magyar Masaryk |
|---|---|
| Kötetszám: | 1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2020-12-13 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Bratislava, 1935, Prager Könyvkiadó Vállalat (Akciová Moravská Knihtiskárna Polygrafie, Brünn), 1197 p. + [8] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Masaryk. I-V. (egységes külön kötetekben). Szerkeszti: Dr. Váradi Aladár. Írta: T. G. Masaryk.
I. kötet: A modern ember és a vallás. Az 1934-ben megjelent cseh eredetiből fordította: Dr. Sas Andor. Masaryk ezt a művét eredetileg a "Nase doba" folyóiratnak írta, ahol az 1896-1898 évfolyamokban jelent meg. Szerzői előszóval, a szerző jegyzeteivel, betűrendes névmutatóval, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. 281 p. + [2] p.
II. kötet. Erkölcsi problémák. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Szalatnai Rezső. Előszóval, jegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. 241 p.
III. kötet. Politikai gondolatok. Fordította: Donner Pál. Jegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. 255 p. + [2] p.
IV. kötet. A nemzetiségi kérdés. Összeállította és fordította: Dr. Szerényi Ferdinánd. Fordítói előszóval, jegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. 211 p. + [2] p.
V. kötet. Az antiszemitizmus. Összeállította: Dr. Váradi Aladár. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. 209 p. + [2] p.
E könyveket a Akciová Moravská Knihtiskárna Polygrafie nyomtatta Brünnben. A kötetek címfedelének belső oldalán könyvkereskedői vignette látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos, kötetjelzéses könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, ezüst színű, kék feliratos, kissé sérült, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője: Tomáš Garrigue Masaryk (Hodonín, 1850. március 7. – Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, újságíró, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke. Tanulmányait Brnóban, Bécsben és Lipcsében végezte. A prágai egyetem cseh részének filozófia professzora. Az "Atheneum" c. a cseh kultúrának és tudománynak szentelt havi folyóirat alapítója. A Čas (Idő) c. politikai lap szerkesztője lett. Többször is élesen bírálta a cseh nacionalizmus elfojtására törekvő, antiszemita felhangokban bővelkedő történelemoktatást. Az Ifjú Cseh Párt, a Realista Párt, a Cseh Néppárt vagy Haladó Párt tagja és képviselője a cseh országgyűlésben. A két képviselősége között eltelt időben a cseh nemzet politikai nevelésén fáradozott. Ismert tanítványai Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik, akik személyében hű társakra talált harcában és 1916-ban Párizsban együtt megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A háború alatt rendkívül sokat és eredményesen utazott. 1917-ben Oroszországban szervezte meg a 40–50 000 főt számláló, a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcoló Csehszlovák Légiót, majd 1918-ban pedig az Egyesült Államokban meggyőzte Thomas Woodrow Wilson elnököt az ügye igazáról. 1918-ban feldarabolták az Osztrák–Magyar Monarchiát, Csehország és a Magyarországból kiszakított Szlovákia egyesültek. Az antant-hatalmak elismerték a Masaryk vezette Csehszlovák Nemzeti Tanácsot ideiglenes cseh kormánynak. 1920-ban Masaryk megnyerte a választásokat, és ő lett a csehszlovák állam első elnöke. A kisebbségekkel (függetlenedni vágyó szlovákokkal, németekkel és magyarokkal) szemben visszafogott, mérsékelt politikát folytatott. 1935-ig háromszor választották újra, amikor idős korára való tekintettel lemondott. Utódja Beneš lett, aki addig külügyminiszteri feladatokat látott el.
I. kötet: A modern ember és a vallás. Az 1934-ben megjelent cseh eredetiből fordította: Dr. Sas Andor. Masaryk ezt a művét eredetileg a "Nase doba" folyóiratnak írta, ahol az 1896-1898 évfolyamokban jelent meg. Szerzői előszóval, a szerző jegyzeteivel, betűrendes névmutatóval, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. 281 p. + [2] p.
II. kötet. Erkölcsi problémák. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Szalatnai Rezső. Előszóval, jegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. 241 p.
III. kötet. Politikai gondolatok. Fordította: Donner Pál. Jegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. 255 p. + [2] p.
IV. kötet. A nemzetiségi kérdés. Összeállította és fordította: Dr. Szerényi Ferdinánd. Fordítói előszóval, jegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. 211 p. + [2] p.
V. kötet. Az antiszemitizmus. Összeállította: Dr. Váradi Aladár. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. 209 p. + [2] p.
E könyveket a Akciová Moravská Knihtiskárna Polygrafie nyomtatta Brünnben. A kötetek címfedelének belső oldalán könyvkereskedői vignette látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos, kötetjelzéses könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, ezüst színű, kék feliratos, kissé sérült, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője: Tomáš Garrigue Masaryk (Hodonín, 1850. március 7. – Lány, 1937. szeptember 14.) cseh filozófus, szociológus, egyetemi tanár, újságíró, politikus, Csehszlovákia egyik alapítója és első elnöke. Tanulmányait Brnóban, Bécsben és Lipcsében végezte. A prágai egyetem cseh részének filozófia professzora. Az "Atheneum" c. a cseh kultúrának és tudománynak szentelt havi folyóirat alapítója. A Čas (Idő) c. politikai lap szerkesztője lett. Többször is élesen bírálta a cseh nacionalizmus elfojtására törekvő, antiszemita felhangokban bővelkedő történelemoktatást. Az Ifjú Cseh Párt, a Realista Párt, a Cseh Néppárt vagy Haladó Párt tagja és képviselője a cseh országgyűlésben. A két képviselősége között eltelt időben a cseh nemzet politikai nevelésén fáradozott. Ismert tanítványai Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik, akik személyében hű társakra talált harcában és 1916-ban Párizsban együtt megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. A háború alatt rendkívül sokat és eredményesen utazott. 1917-ben Oroszországban szervezte meg a 40–50 000 főt számláló, a központi hatalmak, majd a bolsevikok ellen harcoló Csehszlovák Légiót, majd 1918-ban pedig az Egyesült Államokban meggyőzte Thomas Woodrow Wilson elnököt az ügye igazáról. 1918-ban feldarabolták az Osztrák–Magyar Monarchiát, Csehország és a Magyarországból kiszakított Szlovákia egyesültek. Az antant-hatalmak elismerték a Masaryk vezette Csehszlovák Nemzeti Tanácsot ideiglenes cseh kormánynak. 1920-ban Masaryk megnyerte a választásokat, és ő lett a csehszlovák állam első elnöke. A kisebbségekkel (függetlenedni vágyó szlovákokkal, németekkel és magyarokkal) szemben visszafogott, mérsékelt politikát folytatott. 1935-ig háromszor választották újra, amikor idős korára való tekintettel lemondott. Utódja Beneš lett, aki addig külügyminiszteri feladatokat látott el.
Előszó
Sokáig fontolgattam, milyen címet adjak ezeknek a tanulmányoknak. „A modern ember és a vallás" cím kissé hangzatosnak látszik, a modern jelzővel szemben meg bizonyos ellenszenvet érzek, túlságosan... TovábbElőszó
Sokáig fontolgattam, milyen címet adjak ezeknek a tanulmányoknak. „A modern ember és a vallás" cím kissé hangzatosnak látszik, a modern jelzővel szemben meg bizonyos ellenszenvet érzek, túlságosan visszaélnek vele. „A modern ember" - egészében tulajdonképpen lélektani és társadalomtudományi probléma. Megállapítani azt, hogy a régebben élt, a hajdani emberhez hasonlítva mi is a modern ember, ez annyit jelent, hogy megállapítsuk, miképpen alakult ki a régebbi idők emberéből a modern ember, mi formálta őt és mi teszi modernné? És mi is hát az ember általában? Mert ha meg kell magamnak magyaráznom, mi a modern ember, tudnom kell azt is, mi volt ő akkor, amidőn még nem volt modern - vagyis röviden: mi az ember. Ezt a kérdést szinte mint valami szemrehányást hallom a „modern" jelzőből, amellyel most irodalmunkban annyit dobálóznak. Tehát a kérdés ez: mi az ember lényege, mit akar, miben reménykedik, mitől fél, - mi mindannak végső értelme, ami az élet szóban rejlik. És most még itt van ezenkívül: a vallás! - Ez is olyan kérdés, amelyről nem szívesen beszélek. A vallás szóval is felette visszaélnek. De ami legfontosabb: - a vallás szó hasonló feladatot csendít fülembe, mint az ember szó. „A modern ember és a vallás" számomra merő szószaporítás: modern - ember - vallás - e három szó mindegyikéből egy és ugyanaz a szfinx vigyorog felém gúnyosan. VisszaTartalom
A modern ember és a vallásElőszó 9
1. A modern öngyilkosság 11
2. Fáradt lelkek 23
3. Az átmenet korszaka 31
4. A modern filozófia a vallás mellett 45
5. A modern szkepszis - A vallás: filozófia - Dávid Hume 51
6. A modern észbirálat - A vallás: erkölcsiség - Immánuel Kant 63
7. A modern pozitivizmus - A vallás: babonaság - Auguste Comte 86
8. A modern hisztorizmus - A vallás: tudatlanság: - Herbert Spencer 115
9. A modern humanitás - A vallás: teremtő szeretet - Augustin Smetana 135
10. A vallás és a modern filozófia 164
11. A titanizmus - Alfréd de Musset 180
12. Goethe Faustja - A felettes ember 217
A szerző jegyzetei 267
Névmutató 277
Erkölcsi problémák
Előszó 9
1. A humanitás alapvető erkölcsi elvei 17
2. Vallás és erkölcs 28
3. Ember és erkölcs 52
4. Nemzet és erkölcs 79
5. A cseh humanitás eszményei a háborúban 91
6. A csehszlovák állam eszméje 99
7. Demokrácia és erkölcs 107
8. Szocializmus és erkölcs 112
9. Ifjúság és erkölcs 120
10. A nőkérdés 125
11. Nemi élet és erkölcs 136
12. Az alkoholizmus 157
13. Az öngyilkosság 167
14. A gyermek 175
15. A család 187
16. A társadalom 190
17. Az iskola és a nevelés 193
18. A munkás és az értelmiség 209
Jegyzetek 217
Politikai gondolatok
1. A politika - tudomány és művészet . 9
2. A demokratikus eszme a politikában 29
3. Az államról 50
4. A forradalomról 62
5. Forradalom és bolsevizmus 81
6. A szociális kérdés 93
7. Politikai előítéletek 103
8. Háború és béke 107
9. Hogyan alapítottuk meg a köztársaságot 117
10. Győzelem Dzsingiszkán seregei fölött (Üzenet a nemzetgyűlésnek 1918 december 22-én) 150
11. A köztársaság munkából lett - munkának kell fönntartania (Üzenet a nemzetgyűlésnek 1919 október 28-án) 171
12. A humanista köztársaság (Üzenet a nemzetgyűlésnek és a kormánynak 1920 március 7-én) 188
13. Nemzeti feladatok (Üzenet a nemzetgyűlésnek 1922 január 1-én és 1923 október 28-án) . 200
14. A katonasághoz (1923 október 28-án) 222
15. Az egyház és állam szétválasztása 226
16. A nyolcórás munkaidőről (Beszéd 1900 február 12-én) . 233
Jegyzetek 251
A nemzetiségi kérdés
Előszó 9
Nyelvében él a nemzet 11
Munka, erkölcs, faj 22
Nemzetek támadnak 31
A német nacionalizmus 38
A francia, az angol, az orosz és a cseh nemzeti bölcselet 46
A nemzeti kérdés módszertana 61
Műveltség nélkül nincs szabadság 64
Európa nemzeti tarkasága 72
A kis nemzetek joga 79
Állam és nemzet 95
Nemezt, nemzetköziség, kisebbség 106
A marxizmus és a nemzeti eszme 123
A szlávok 129
A német kisebbség 164
Magyarok az államfordulat után 189
Humanitás és hazafiság 197
Jegyzetek 205
Az antiszemitizmus
Bevezetés: A polnai vérvád 11
Az antiszemitizmusról 125
A polnai pert revidiálni kell! 131
„Hazafias" antiszemitizmus 149
A vérvád keletkezése 157
A Bejlis-pör 171
Népfaj-e a zsidóság? 183
Fixl úr 201
Vissza
Tétel sorszám:
265
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
15.100 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |