Károli Gáspár: Szent Biblia (A kötetben Ravasz László református püspök aláírása található)

Budapest, 1938, Brit és Külföldi Biblia-Társulat kiadása, 797 p. + [1] p., 269 p. + [1] p.

Kötetben lévő konfirmációs emléklapon Ravasz László református püspök aláírása látható. Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás. - Új Testamentom azaz: a mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Szövetsége. Magyar nyelvre fordította: Károli Gáspár.
Az előzéklapra ragasztott, színes feliratos konfirmációs emléklapon Ravasz László református püspök és a Bibliát adományozó helyi lelkész aláírása olvasható.
Az eredeti szöveggel egybevetett és átdolgozott kiadás. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A fedlap belső oldalán nagy méretű, feliratos, illusztrált Ex-Libris-címkével (Budapesti Kálvin téri Református Egyházközség).
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, álbordás, kopott, javított könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, néhol enyhén foltos belívekkel, néhány lapon ceruzás jelöléssel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Ravasz László (Bánffyhunyad, 1882. szeptember 29. – Leányfalu, 1975. augusztus 6.) református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke (1921-1948). Az MTA tagja. Ordass Lajos és Pap László mellett a pártállami időszakban a magyar protestantizmus egyik példaadó egyénisége. Iskolai tanulmányait Bánffyhunyadon és Székelyudvarhelyen végezte. Kolozsváron teológiát és egyetemi előadásokat hallgatott. Az "Egyetemi Lapok" szerkesztője (1903-1905), Bartók György püspök titkára, a romániai (regáti) misszió vezető lelkésze. Bánffyhunyadi segédlelkész, majd a Kolozsvári Teológiai Akadémia tanára (1907–1921). Az első világháború idején missziós munkát végez a kolozsvári hadikórházban. Az Unió Szabadkőműves Páholy tagja (1910-1917). Az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, majd a Dunamelléki Egyházkerület püspöke. Cikkeit az "Ellenzék" és a "Kálvinista Világ" közli. A "Református Szemle" és az "Út" munkatársa, majd főszerkesztője. Budapestre költözve a Kálvin téri Református Templom lelkésze. A Felsőház automatikus tagjaként (1927–44) az első- és második zsidótörvényt megszavazta, de erélyesen fellépett a harmadik zsidótörvény ellen. 1944-ben szembesült a holokauszt szörnyűségeivel. A deportálások megindulása után számos püspöki körlevelet fogalmazott meg az a zsidóüldözések ellen és hozzájárult a "Jó Pásztor Bizottság" megalakításához. 1956 november 1-jén rádiószózatban szólt a magyarokhoz. A forradalom leverése után az egyházi ébredést szorgalmazó Megújulási Mozgalom fő szervezője. 1956-tól újra a Kálvin-téri szószéken szolgált, egészen 1957 húsvétjáig, amikor a püspökségről is lemondatták. Az Állambiztonsági Hivatal koncepciós eljárást folytatott ellene, amit egészen az 1960-as évekig fenntartottak.

Bibliák, imakönyvek, elmélkedések
Ex libris-t tartalmazó kötetek
Vallás