Aukciós tétel adatai
[Szentendre], [1978], Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (Széchenyi Nyomda, Győr), [44] p. + [35] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Barcsay Jenő képzőművész által aláírt példány. Kiállítási katalógus: Barcsay Gyűjtemény. Szentendre. A kiállítást rendezte és a katalógust összeállította: Petényi Katalin.
A címlapon Barcsay Jenő képzőművész tollal beírt aláírása látható: "Barcsay Jenő 1978. IV. 22.".
Négynyelvű (magyar, francia, angol, német) kiadás. A címlapon Barcsay Jenő: Gyász c. festménye, illetve a címlapképen Barcsay Jenő fekete-fehér portréja látható. 35 képtáblán számos, színes és fekete-fehér reprodukcióval illusztrált, valamint Petényi Katalin bevezetésével, bibliográfiával, életrajzi adatokkal, műtárgyjegyzékkel és a kiállítások listájával kiegészített kiállítási katalógus. Katalógusterv: Balogh László. Színes felvételek: ifj. Schiller Alfréd. Fekete-fehér felvételek: Petrás István és ifj. Szentiványi Kálmán. Portréfotó: Bánfalvi János. Nyomtatta a Széchenyi Nyomda Győrben.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratos, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
Nagybarcsai Barcsay Jenő (Katona, 1900. január 14. – Budapest, 1988. április 2.) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, művészpedagógus, tanár. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott, Szamosújváron és a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban végezte. Nyárádszentandrási magántanár, a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke. Mesterei voltak Vaszary János és Rudnay Gyula. 1931-45 a fővárosi Iparitanonc-iskolában könyvelést, matematikát, géptant és irodalmat tanított. 1945-ben Krocsák Emil ajánlására Szőnyi a Képzőművészeti Főiskolára hívta, ahol az anatómia és a szemléleti látszattan professzora lett. A nagy tiszteletnek örvendő, idősödő mestert, aki tanárként is intenzíven rajzolt, hogy tudását fejlessze, növendékei és pályatársai bizalmasan csak "Nyenyő"-nek hívták. 1953-ban megbízást kapott egy anatómiai tankönyv megírására. A híres "Barcsay-féle Művészeti Anatómiát" amit pár hónap alatt különböző méretekben, többször is megrajzolt és nyomdai előállítását személyesen, nagy gonddal felügyelte, elnyerte „Az év legszebb könyve” címet. Ez a rajzkönyve, akárcsak az "Ember és drapéria", nagy sikert aratott külföldön is. Festészetének korai szakaszát a fény-árnyék hatásokra épülő komor ábrázolásmód jellemezte. Párizsi és itáliai tapasztalatai viszont alakították látásmódját, s ettől kezdve expresszionista stílusban festett. 1929-től fokozatosan fejlődött ki teljesen egyéni, senki máséval össze nem téveszthető stílusa. A konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát alakította ki, szigorú szerkezeti elemekkel, amelyeket élénk koloritok tesznek hangsúlyossá. Műveiben egyaránt megjelennek a nonfiguratív formák és a figurális ábrázolások.
Előszó
A múzeumok hermetikusan zárt, olymposi világát, a műtárgy törvényszerű elidegenedését az élet potenciális erejével tagadja a a szentendrei Barcsay Gyűjtemény. Ritka művészettörténeti pillanatnak...
Tovább
Előszó
A múzeumok hermetikusan zárt, olymposi világát, a műtárgy törvényszerű elidegenedését az élet potenciális erejével tagadja a a szentendrei Barcsay Gyűjtemény. Ritka művészettörténeti pillanatnak lehetünk tanúi. Egy nagy jelentőségű, gazdag életmű egészét fogadja be a természetes, élő környezet, mely a művek és festői problémák forrása volt. A régi barokk polgárházak emberi léptéke, funkcionális egyszerűsége, az elmúlt évszázadok kultúráját idéző "konstruktív" szerkezetű város meghatározták Barcsay Jenő töretlen ívű festői útját. "Festészetem elképzelhetetlen Szentendre nélkül" - vallja a művész. Ez a több évtizedes szerves összeforrottság most kiteljesedik. A vaspántos ablaktáblák megnyílnak, és a hétköznapok emberi érintéseit hordozó fehér falak színnel és fénnyel telítődnek.
Vissza