Csokonai Vitéz Mihály: Lilla (Bibliofil félbőr kötésben összesen 50 példányban kiadott kötet, Kozma Lajos fametszésű könyvdíszeivel)

Gyoma, 1921, Kner Izidor kiadása (Kner Nyomda, Gyoma), 201 p., ill.

Bibliofil kiadás. Kner-Klasszikusok. No.: 4. sz.
Lilla - Anakreoni dalok - Ódák - Marosvásárhelyi gondolatok - A lélek halhatatlansága - Dorottya. Anthologia Csokonai Vitéz Mihály költeményeiből. Írta: Csokonai Vitéz Mihály.
A kötet szövegközti fametszésű könyvdíszeit Kozma Lajos készítette. Megjelent 1200 példányban, melyből 50 aranyozott gerincű félbőr kötésben került kiadásra. Jelen példányunk is egyike, az 50 bibliofil félbőr kötetnek. Király György utószavával és részletes lajstrommal kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható. A kötetet nyomtatta Kner Izidor Nyomdája, Gyomán.
Kiadói félbőr sorozatkötésben lévő példány aranyozott, Kozma Lajos által tervezett kiadói cégjeggyel ellátott, kissé foltos címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes, enyhén kopott bőr könyvgerinccel, körbevágatlan, részben felvágatlan belívekkel, színezett felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Különálló egyedi mellékletként: két vonatkozó újságcikkel.
A kötet szerzője, Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó költője. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „Poeta Doctusnak” és „Poeta Natusnak” is nevezték. A 18.-19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. A Debreceni Református Kollégiumban tanult Tanára Budai Ferenc, Budai Ézsaiás, Háló Kováts József, az Aeneis fordítója. A gimnázium elvégzése után az akadémiai tanfolyamot választotta. Milesz Józseftől hallgatta az alkalmazott mértant, természettant és bölcseletet; a teológiai szakon Ormós András oktatta, a héber és arab nyelvet és az Ó- és Újszövetségi Biblia-magyarázatot Sebestyén Istvántól, az ágazati, erkölcsi és lelkipásztori hittudományt az egyháztörténettel Szilágyi Gábortól hallgatta. Mindnyájuk közül a Budaiak, akik a hazai történelmet adták elő, és Sinay Miklós, akitől az általános világtörténelmet és régi irodalmat hallgatta, voltak rá legnagyobb hatással. Gyenge szervezete mellett is éjjel-nappal olvasott, tanult és kisebb-nagyobb költeményeket szerzett. A Békaegérharcot már 18 éves korában írta, Homérosz után ugyan, de az akkori politikai viszonyokra alkalmazva. 1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai között említi a szerzőt. 1793-ra datálható Mozart Varázsfuvolájának (Boszorkánysíp címen) nyers prózai fordítása, s bár egész életén végigkíséri a feladat, véglegesen sosem készült el vele. 1794 tavaszán nyilvános tanítónak választották, ekkor már a görög, latin, olasz és magyar költészetben is járatos volt.

A könyvritkaságról a A Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944 c. szakmunka említést tesz (1.301. tétel), megjegyzi: "Félbőr. Kék táblák barna gerinccel. Az első táblán aranyozott Kner-nyomdajegy (121/4.sz.). Gerincen aranyozott díszek Kozma Lajos aranyozóvéseteiből. Gerinccím: Csokonai Vitéz Mihály Lilla. Megjelent 50 példányban."
A kiadást könyvgyűjtői bibliográfiák is lajstromukba sorolják, köztük a Kner nyomtatványok és egyéb ritkaságok: Haiman György gyűjteménye címen, a Műgyűjtő magyarok sorozat 2. köteteként megjelent bibliográfia is jegyzi az 50 bibliofil kötet egyikét, a 67. tételszám alatt.

Bibliofil kiadványok
Kner kiadványok
Művészi illusztrációk
Versek, eposzok