Lezárt aukciók


Simón Péter: A székely kivándorlás, kivált vallási, nemzeti és közgazdasági szempontból

Szerző
Simón Péter
Könyvkötői varrott, plüss kötés , 205 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN:
Aukció vége:
2021-09-26 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, [1903], k.n. (Kellner G. Könyvnyomdája, Bp.), XXIV p. + 181 p.; ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. A székely kivándorlás kivált vallási nemzeti és közgazdasági szempontból. Írta: Simón Péter ny. m. kir. állami főgymnáziumi tanár, a "Király és Haza" stb. szerzője.
A Magyar Tudományos Akadémia által pályadíjjal kitüntetett tanulmány. József főherceg fekete-fehér, feliratos, hártyapapírral védett képével és kihajtható hasonmás levelével megindított, bevezetéssel, előtanulmányokkal, a forrásmunkák valamint a szerző eddig megjelent munkáinak jegyzékével ellátott kötet.
A kötet címlapján régi, tollal írt ajándékozási bejegyzés olvasható, valamint színes ceruzával írt számjelzés látható. A kötet nyomatott Kellner G. könyvnyomdájában Budapesten (Csányi-utca 13.).
Modern plüss kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, modern előzéklapokkal, körbe aranyozott lapélekkel, hiánytalan állapotban. A kötetbe kötött hasonmás (levél) javított, utólagosan megerősített.
"A M. T. Akadémia 2000 koronás pályázatot hirdetett tavaly a hazai kivándorlást tárgyaló munkára. A pályázatnak czólja ós fon-tossága abból állott, hogy helyszíni kutatás alapján az ország valamely kivándorló vidékének pontos diagnózisát kapjuk meg s egyúttal tervezetet vagy legalább új és részletező eszméket nyerjünk a baj orvoslására." - Írja a pályázat kiírásáról a Közgazdasági Szemle – 1903. évi lapszáma.

Előszó

Istenben boldogult Liechtenstein Frigyes herceg bátorítására, miután a n.-szebeni állami gymnasiumban érettségit tettem, azon reményben mentem Bécsbe, hogy ott fölvesznek a keleti akadémiába.... Tovább

Előszó

Istenben boldogult Liechtenstein Frigyes herceg bátorítására, miután a n.-szebeni állami gymnasiumban érettségit tettem, azon reményben mentem Bécsbe, hogy ott fölvesznek a keleti akadémiába. Reményemben csalódva, jogot hallgattam, dolgozgatván az erdélyi udvari kancelláriában és magánórákat is adván. Egy ily magánóra után bemutat engem özv. Pettenegg báróné, ahol éppen tanítottam, egy látogatójának, gr. O'Donellnek, ugyanannak, ki ő felségét megmentette az orgyilkos tőrétől. A gróf beszélgetés közben elpanaszolja, hogy mily nagy zavarban van: gyűlésre hívta a »Sankt-Michaeler-Verein«-t, melynek elnöke, és most értesíti őt a főszónok (Generalredner), hogy beteg levén, nem mondhat beszédet. A báróné tréfásan-e, vagy komolyan ? feleli »Ne búsuljon, kedves gróf! Itt van Simón úr; ő majd helyettesíti a szónokot!« A megindult eszmecserének csakugyan az lőn a vége, hogy elvállaltam a szerepet és elmondtam a Szent-Mihály-Egyletben első nyilvános beszédemet, melynek mottója ez vala: Ora et labora. Imádkozzál és dolgozzál. Vissza

Tartalom

József főherceg levele a szerzőhöz V
Köszönet VII
Bevezetés XIII
I. FEJEZEíT.
A kivándorlás általában 1
Aktuális kérdések. A kivándorlottak száma. Népvándorlás Általános ok 1 — 3
Nemzetiség és vallás elvesztése. Kivándorlási kongresszusok. Székelyek kivándorlása 3—7
II. FEJEZET.
A székelyek és a Székelyföld 7
A székelyek eredete letelepedése a keleti Kárpátok alján. A székely alkotmány. Ökörsütés. Király-hűség. Székely határőrség 7—12
székely külseje ; viselete, életmódja 13 — 18
A székely jelleme. Bátorsága. Hunyadi János. Az igazságos Mátyás fekete serege. II. Rákóczy Ferenc. I. Napóleon. Székely huszárok 19-21
Egyéb tulajdonságai. Műveltsége. Vendégszeretete . 21—24
A szász vendégszeretet. A székely háladatossága; vallásossága. Felekezetek. Dr. Haynald Lajos és a szombatosok. Mária-kultus 24—28
A székely rossz tulajdonságai : perlekedő, könnyelmű stb. József főherceg Ítélete a székelyről. Előkelőbb székely családok, hires férfiak 28—32
Székelyföld határai és megyéi, hegyei és vizei. Ásvány- és gyógyvizei ; havasai és legelői. Ásványkincse. Páratlan jó vize, egészséges fekvése. Vadállatai 33—39
A Székelyföld városai, tanintézetei stb. 39 -42
III. FEJEZET.
A székely kivándorlás rövid története és okai. 43
Csendes átszivárgás Moldovába. Oláhok származása. A Jászay-kodex. Habsburgi I. Ferdinánd János Zsigmond. Reformáció Erdélyben. „Kis-Magyar-ország" Magyar papok. Patronátus. Milkoviai püspökség 43—50
Az olasz papok káros működése. A schisma. A székelyek Moldovában elvesztik vallásukat és nemzetiségüket 50 -53
Első nagy kivándorlás 1718-ban. Második nagy kivándorlás Mária Terézia alatt. Harmadik nagy kivándorlás I Ferer.c alatt Negyedik nagy kivándorlás 1849 —50-ben. Nyergestetői emlék . . 53—56 Oláhországi események. Carol és Carmen Sylva. Románia fejlődése. Románosítás. Az olasz papok további garázdálkodása. A derék (?) konzulok . 57 — 60
Ötödik nagy kivándorlás a román vámháború alatt 1886 után. A székely iparos Romániában. 60 62 A mostani legveszedelmesebb kivándorlás. Erdőtörvény. Tagosítás és arányosítás. Molnár Józsiás könyve, halála, életrajza. Egy méltóságos úrnak és Imetsnek nyilatkozata. Székelyföldi pénzintézetek 62—72
Kivándorló székely család búcsúja. Mozgó elem. A „kicsid üst." 72-75
A székely munkás és cseléd kirándulása Romániába, becse 75-77
A Székelyföld elhanyagolása minden irányban. Vasutak. A kepe. A szász papok dézsmája 77—80
Választási visszaélések és ezeknek romboló hatása. 80—82
IV. FEJEZET. Hogyan lehet, a székely kivándorlás okait megszüntetni ? 83
Székelyföld túlnépes. Székely kivándorlás nyugat felé. A papi pálya. A kultúra terjedése. Székely férficselédek alkalmazása Magyarországon. OMGE. Bolgár kertészek Magyarországon. Székely fiúk kiképeztetése a kertészetben. B e k s i c s. Gróf Esterházy Miklós Móric 83 —90
Székely mesterinasok és legények Budapesten és más nagyobb városokban. Koós F. és László Gy. Leánycsempészet. A székely nőcseléd alkalmazása Magyarországon. Berezeg Teréz. Nagyobb szabású kitelepítés Telepítés magán a Székelyföldön 90-98
A székelység regenerációja. A székely papság és tanítóság feladata. Mindennemű iskolák szaporítása és ujak állítása. Székelyek eloláhosodása Csikban. Székely rossz szokások kiirtása. 98—105
A földmivelés és marhatenyésztés föllendítése. Gyümölcsészet. Az eperfa. Méhészet. Sajtgyártás. Tejszövetkezetek. Mosonmegye. József főherceg al-csúthi uradalma. A katonaság elhelyezése Székelyföldön 105-114
Az ipar emelése. Faipar. Németeskedés Vasúthálózat kiépítése, folyók szabályozása. Bányászat emelése. Régi és új bányák, ásványkincsek 114—122 Gyógyforrások és fürdők. Ismertebb savanyúvizek és fürdők. Darányi miniszter és a székely fürdők. Reklám és pénz. Sajtó. Külföldön elfürdőznek 80 milliót évenkint 122—131
A turisták. Svájc és királynénk halála. Nyári gyermektelepek. Szanatóriumok alapítása a Székelyföldön. Havasi uradalmak és nyaralótelepek. Rudolf trónörökösünk. Vadászat 131—136
Rablóbankok kelotkezése Székelyföldön. Hitelszövetkezeteké teremtése. Sándor János. Jelzálogintézet 136-140
Hány székely oláhosodott el Romániában ? Az el-oláhosodott székely a legnagyobb ellenségünk. A román irridentiznms. A határszéli székelység romlása 140—146
Appellálás a sajtóra és társadalomra. F e r e n c z Ferdinánd, József, Frigyes, József Ágost főhercegek. Appellálás a királyhoz és Istenhez 46—148
V. FFJEZET. Mit tehetünk immár Romániában levő véreink megmentése érdekében ?
Negyedmillió magyar Romániában. Százezer csárgó-székelynek egyetlen egy magyar papja van!
ovai román katholikus szeminárium. Bukaresti érsekség. A. „Baracia." Havasalföldi katholikus plébániák. Református ekklézsiák. Ágostai-evangélikusok 149—158
250 ezer magyarnak nincs egy rendes iskolája sem! Romániai székelyek 3 osztálya. Az elzüllöttek. Munkások. Az iparosok rohamos eloláhosodása. Német apácák Bukurestben. Bukuresti magyar egyesületek 158—164
A román kormány agyarkodása a katholicizmus és magyarság ellen. Egyházi és iskolai autonomia Magyarországon. A magyar honosítási törvény. Magyar lelkészt a magyar községeknek! Az erdélyi püspök jurisdikciójának kiterjesztése a romániai magyar katholikusokra 104—163
Gr. Majláth Gusztáv, Pallavicini János őrgróf, gr. Szécsen Miklós, Széli Kálmán, Wlassics Gyula, XIII. Leó, I. Ferencz József. A romániai követségünk és konzulságaink feladata. Bolgáriai, beszarábiai, konstantinápolyi és macedóniai román iskolák 168—172
Székely himnusz. 172 — 173
Előtanulmányok, foriásmunkák 175—178
Szerzőnek ezideig megjelent munkái 179—181 Vissza
Tétel sorszám:
380

Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
7.500 Ft Licitek száma: 3



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!