Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fordító által dedikált példány. Első kiadás. Modern Könyvtár. No.: 87. sz.
Filmtrilógia. "...tükör által homályosan..." - Úrvacsora. - A csend. Írta: Ingmar Bergman. Fordította: Kuczka Péter.
A címlapon a fordító, Kuczka Péter tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Egy fél hang a némaságból. Cs. A.-éknak szeretettel Kuczka Péter 1965. ápr. 25.".
A védőborító Rudas Klára munkája. Nemeskürty István "Ingmar Bergman, egy filmrendező filozófus" c. utószavával, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta az Alföldi Nyomda Debrecenben.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, foltos, kiadói borítófedélben.
A fordító, Kuczka Péter (Székesfehérvár, 1923. március 1. – Budapest, 1999. december 3.) magyar író, költő, műfordító, tudományos-fantasztikus irodalmár, szerkesztő. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett. Tisztviselő, majd könyvelő. Az 1940-es évek közepétől a magyar irodalom és kultúra jelentős alakjává vált. 1947-ben az "Emberség" c. irodalmi és kritikai folyóirat közölte a verseit. 1947-1956 között szakszervezeti tisztviselő, az MDP Kultúrpolitikai Osztályának munkatársa, a Magyar Írószövetség szervezőtitkára, a "Magvető" és a "Szabad Ifjúság" c. ifjúsági lapok munkatársa. A munkás- és parasztifjúság hetilapjaiban jelentek meg propagandisztikus képregényei. Az "Életképek" főszerkesztője. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1964-ig eltiltották a publikálástól. A Képcsarnok Vállalat és az Országos Idegenforgalmi Tanács alkalmazottja, a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek és a Kossuth Fantasztikus Könyvek szerkesztője. A Galaktika c. tudományos-fantasztikus antológia alapítója és szerkesztője.
Fülszöveg
Három variáció egy témára, a magányra és közönyre: erről szól Ingmar Bergman neves svéd rendező három filmje, amelynek irodalmi forgatókönyvét kapja itt az olvasó. "... Tükör által homályosan...", Úrvacsora, A csend - a három film Bergman szándéka szerint összefüggő egészet alkot; az író-rendező a mai kapitalista társadalomban uralkodó magánynak, elembertelenedésnek egy-egy oldalát mutatja meg bennük.
A "...tükör által homályosan..." bibliai címe egy családi négyszög tragédiáját fedi: az idegbeteg karin, apja, öccse és férje gyötrődik, egymást meg nem értve, egymás után hiába vágyódva. Az Úrvacsora lelkészhőse, Tomas Ericsson, istenénél keresne menedéket, de nem kap választ, isten hallgat. S a hallgatás némaságot szül a hívőkben is: amikor Tomas az oltár elé lép a frostnäsi kis templomban, csak szeretője, Märta ül a padsorban, s a templomszolga válaszol az orgonán felbúgó zsoltárra. A legnagyobb magány, a legharsogóbb hallgatás a harmadik filmből árad felénk, A csend-ből, amely körül annyi botrány volt a kapitalista országokban, parlamentek foglalkoztak vele, betiltották, kivágtak belőle részleteket, egyházak tiltakoztak bemutatása ellen. pedig - vagy éppen azért, mert - a filmnek nem a szeretkezés a lényege: Anna és Eszter irtózatos magánya, a gyűlölködő nővérek között vergődő kis Johan szenvedése az elembertelenedett világ egészéről ad képet.
A filozófus-filmrendező három filmje - az író meghatározása szerint: három opusa - sötét képet rajzol a mai kapitalista világról. Ám Bergman próbál megragadni "örök értékeket", s a hatvanas évek emberének kapaszkodóit keresi, hogy kijuthasson a magány, a közöny áradatából. Isten hallgat - vonul végig a három filmen a felismerés -, ezért itt, ezen a földön kell majd keresni valamit, amibe belefogózkodhatnak Bergman hősei. És lám, a kis Johan olyan szavakat jegyez meg A csend-béli ismeretlen ország nyelvéből, m int "lélek", "arc", "kéz", az Úrvacsora szerencsétlen Märtájának kis tanítványa pedig büszkén vágja oda a magányban fulladozó lelkésznek, hogy ő pedig űrpilóta lesz.
A kötetet Nemeskürty István utószava egészíti ki.
Vissza