Aukciós tétel adatai
Budapest, 1898, Wodianer F. és Fiai Csász. és Kir. Udvari Könyvkereskedésének kiadása ("Pátria" Irod. Vállalat Részv.-Társ. Könyvnyomdája), 487 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Egyetemes Művészettörténet. No.: I. kötet.
Egiptom művészete. Írta: Kőrösi László.
Az előlapon a szerző, Kőrösi László tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "M. L.-nak hálával és nagyrabecsüléssel Kőrösi László dr.".
Juhász Árpád 250 szövegközti, feliratos, egyszínű rajzával illusztrált, valamint a felhasznált irodalommal, részletes tartalomjegyzékkel és a rajzok jegyzékével kiegészített művészettörténeti kötet. A könyvet a "Pátria" Irod. Vállalat Részv.-Társ. Könyvnyomdája nyomtatta Budapesten. A címlapon tulajdonosi bélyegzés látható.
Félbőr, díszes kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott könyvdíszekkel ellátott, kopott könyvgerincel, az eredeti, feliratos, kissé sérült címfedél megtartásával, modern előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, pótolt, javított előlappal, néhány színes ceruzával utólagosan kiszínezett rajzzal, az utolsó és az utolsó előtti lapon tollal beírt matematikai számításokkal.
A kötet szerzője, Kőrösy László /szül. Kucsera László/, (Esztergom, 1856. június 27. – Dömös, 1918. április 26.) magyar főiskolai tanár, bölcseleti doktor. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte. 1880-ban házi tanár lett Odescalchi Gyula herceg családjánál és a Kucsera családi nevét Kőrösire változtatta. Az esztergomi reáliskola, majd a budapesti V. kerületi Állami Főreáliskola tanára. Több tanulmányt, könyvet cikket írt vegyes témákban (egyiptom, középkori művészet, filozófia, irodalom stb.). Az "Egiptom művészete (Bp. 1898) c. könyve országos ismertséget szerzett a szerzőjének.
"...Szerző mindenesetre hézagpótló munkát végzett és nem csak a tudománynyal foglalkozó fog e műben hasznos és gyakran becses útbaigazítást nyerni, hanem a laikus is a legnagyobb élvezettel forgathatja e művet, mely nyelvezetének áttetszősége és világossága által élvezetes útleírássá lesz és csak ama óhajtással veszünk búcsút szerzőnktől, hogy munkája megtalálja ama méltó elismerést, mely joggal megilleti azt." írta a műről Dr. Weisz Miksa hittudós, rabbi, egyetemi tanár (Magyar-zsidó Szemle 15., 1898/3. szám).
Előszó
Az emberi művelődés ősforrásait Egiptomban kell keresnünk. Midőn a világtörténet szereplő nemzeteinek ősei még durva kőfegyverekkel vadásztak és gyilkolták egymást: Egiptomban már évezredek óta virágzó műveltség és kifejlődött állami élet áldásait élvezték.
A művészet ősformái és nagy fejlődésre alkalmas példái innen kerültek Görögországba, a honnan azokat megszépítve és megnemesítve kapta meg az egész világ. Az egyetemes művelődés története hódolattal emlékezik meg ősi szülőföldjéről, Egiptomról s a kegyelet és hála nemes munkáját végzi az, a ki mai műveltségünk első iskoláit Egiptomban keresi és méltatja.
Egiptomot minden művelt ember méltán vallhatja műveltsége őshazájának. A csodálatos ország tanulságos emlékei ma már az egyetemes művészettörténet örökségei. nem egy hivatását bevégzett, megszünt nemzet, hanem a halhatatlan emberi szellem értékes alkotásai az egiptomi emlékek.
Vissza