Curtius Rufus, Quintus/Maximus, Valerius/Vinandus Pighius, Stephanus: Quintus Curtii De rebus gestis Alexandri Magni, regis Macedonum/Valerii Maximi, dictorum, factorumq; memorabilium/Stephani pighii annotationes in valerium maximum
Quintus Curtius: Nagy Sándor, a macedónok királyának cselekedetei / Valerius Maximus: Elbeszélések, tények és emlékezések, Tiberius Augustus IX. könyvéhez / Stephanus Pighius: Feljegyzések Valerius Maximushoz
Apud Ant. Gryphium
(Langres)
,
Korabeli varrott bőrkötés , 1.250 oldal
Korabeli varrott bőrkötés , 1.250 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Latin |
| Méret: | 13 cm x 9 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Lugduni [Leyden], 1581, Apud Ant. Gryphium, [34] p. + 440 p. + [30] p.; [22] p. + 555 p.; 145 p. + [24] p.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Quintus Curtii De rebus gestis Alexandri Magni, regis Macedonum / Valerii Maximi, dictorum, factorumq; memorabilium, ad Tiberium Aug. lib. IX. / Stephani Pighii annotationes in Valerium Maximum. - Quintus Curtius: Nagy Sándor, a macedónok királyának cselekedetei / Valerius Maximus: Elbeszélések, tények és emlékezések, Tiberius Augustus IX. könyvéhez / Stephanus Pighius: Feljegyzések Valerius Maximushoz. (Három mű egy kötetben.)
Az első és a harmadik mű címlapja hiányzik. Az első mű adatainak könyvészeti adatait tollal beírt bejegyzéssel pótolták. A fedlap belső oldalán sérült tulajdonosi címke látható.
A tizenhatodik századból való, varrott, gazdagon díszített, reneszánsz bőrkötés feliratozatlan fed- és hátlappal, tollal feliratozott, hatbordás könyvgerinccel, sérült előzéklapokkal, merített papíros, néhol tollal jegyzetelt, és aláhúzott belívekkel, szépen körbe színezett lapélekkel, átlagos állapotban.
Az első mű szerzője, Quintus Curtius Rufus (1. század) ókori római történetíró. Fő műve a Nagy Sándor történetének tíz könyve (Historiarum Alexandri Magni decem). Curtius Rufus kiléte talány. Mivel művének első két könyve elveszett, valamint mivel a kortárs szerzők sem hivatkoznak rá, ezért mind a mű születésének ideje, mind a szerző kiléte máig tisztázatlan. Suetonius és Tacitus is említenek egy Curtius Rufust a principátus első századából, de az azonosítás bizonytalan Adamik Tamás szerint a legvalószínűbb és legelterjedtebb datálás Claudius császár idejére teszi a mű keletkezését. Ezt támasztja alá szerinte, hogy a műben Curtius mindenhol hosszan ideje fennálló római békéről ír, mikor Alexandrosz birodalmának egykori városainak jelenbeli helyzetéről beszél, melyet csak mostanában kezd el megtörni a háború – általános béke pedig csak a Tiberius uralkodása alatt volt a Római Birodalom történetében. Másrészről pedig a műben elhangzik a ’’caliganti mundo’’ (a sötétségbe borult világ számára) szóösszetétel, mely Caligula nevére utaló szójáték lehet. Először Marcus Aurelius alatt hangzik el egyáltalán utalás a mű létezésére. A középkorban Einhard is említi. A "Nagy Sándor története" c. munkája többen idézték. Magyarországon Quintus Curtius Rufus munkája erősen hatott Ilosvai Selymes Péter Nagy Sándorról írt énekére, maga a mű pedig 1619-ben jelent meg először magyarul Háportoni Forró Pál fordításában, „Quintus Curtiusnak az Nagy Sándornak, macedonok királyának viselt dolgairól íratott históriája” címmel.
Az első és a harmadik mű címlapja hiányzik. Az első mű adatainak könyvészeti adatait tollal beírt bejegyzéssel pótolták. A fedlap belső oldalán sérült tulajdonosi címke látható.
A tizenhatodik századból való, varrott, gazdagon díszített, reneszánsz bőrkötés feliratozatlan fed- és hátlappal, tollal feliratozott, hatbordás könyvgerinccel, sérült előzéklapokkal, merített papíros, néhol tollal jegyzetelt, és aláhúzott belívekkel, szépen körbe színezett lapélekkel, átlagos állapotban.
Az első mű szerzője, Quintus Curtius Rufus (1. század) ókori római történetíró. Fő műve a Nagy Sándor történetének tíz könyve (Historiarum Alexandri Magni decem). Curtius Rufus kiléte talány. Mivel művének első két könyve elveszett, valamint mivel a kortárs szerzők sem hivatkoznak rá, ezért mind a mű születésének ideje, mind a szerző kiléte máig tisztázatlan. Suetonius és Tacitus is említenek egy Curtius Rufust a principátus első századából, de az azonosítás bizonytalan Adamik Tamás szerint a legvalószínűbb és legelterjedtebb datálás Claudius császár idejére teszi a mű keletkezését. Ezt támasztja alá szerinte, hogy a műben Curtius mindenhol hosszan ideje fennálló római békéről ír, mikor Alexandrosz birodalmának egykori városainak jelenbeli helyzetéről beszél, melyet csak mostanában kezd el megtörni a háború – általános béke pedig csak a Tiberius uralkodása alatt volt a Római Birodalom történetében. Másrészről pedig a műben elhangzik a ’’caliganti mundo’’ (a sötétségbe borult világ számára) szóösszetétel, mely Caligula nevére utaló szójáték lehet. Először Marcus Aurelius alatt hangzik el egyáltalán utalás a mű létezésére. A középkorban Einhard is említi. A "Nagy Sándor története" c. munkája többen idézték. Magyarországon Quintus Curtius Rufus munkája erősen hatott Ilosvai Selymes Péter Nagy Sándorról írt énekére, maga a mű pedig 1619-ben jelent meg először magyarul Háportoni Forró Pál fordításában, „Quintus Curtiusnak az Nagy Sándornak, macedonok királyának viselt dolgairól íratott históriája” címmel.
Előszó
I. mű: Quintus Curtius római történész, valószínűleg az 1. században, egyetlen ismert és egyetlen fennmaradt munkáját jegyzi, ez a Historiae Alexandri Magni avagy Historiarum Alexandri Magni... TovábbElőszó
I. mű: Quintus Curtius római történész, valószínűleg az 1. században, egyetlen ismert és egyetlen fennmaradt munkáját jegyzi, ez a Historiae Alexandri Magni avagy Historiarum Alexandri Magni Macedonis Libri Qui Supersunt. Történeti munkájában Nagy Sándor életét regéli meg ezzel képet és forrásanyagot adva az utókor számára a híres makedón királyról és cselekedeteiről. II. mű: Valerius Maximus római történetíró munkáját leli fel kötetünkben második műként az olvasó. Ázsiából visszatérve, történeti és életrajzi tanulmányokra adta magát, melyeknek eredménye az a mű, amit 28-32 között írt meg, s Tiberiusnak ajánlott, melynek címe: Factorum et dictorum memorabilium libri novem. A munka előadása dagályos, szelleme határozottan szolgai, egész lényege és felfogása az adomát összetéveszti a komoly történettel, Valerius mégis úgy az ó- mint a középkorban egyike volt a legolvasottabb íróknak, akinek művéből kivonatok olvashatók. III. mű: Stephanus Vinandus Pighius filológus Valerius Maximus munkájához írt feltáró értekezései a 16. században láttak napvilágot. Munkáját a „humanizmus” hatotta át, s annak világánál vette górcső alá Valerius Maximus munkájának jellegzetességeit. Vissza
Tétel sorszám:
098
Kikiáltási ár:
300.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
301.000 Ft
Licitek száma: 2
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |