Ovidius/Tibullus/Catullus/Vergilius/ [et al.]: Selecta latini sermonis exempla

Budae, 1825, Typis Regiae Universitatis Hungaricae, [12] p. + 354 p.

Selecta latini sermonis exemplaria e scriptoribus probatissimis excerpta in usum secundae humanitatis scholae per Regnum Hungariae et Adnexarum Provinciarum. / Válogatott latin beszédek. Szemelvények a legkitűnőbb szerzőktől, a Magyar Királyság és kapcsolódó tartományainak humán középiskoláinak számára.
Latin nyelvű kiadás. Bevezetéssel, betűjelzéses lábjegyzetekkel, függelékkel kiegészített kötet.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan, enyhén sérült könyvgerinccel, tollal készített jelöléssel ellátott címlappal, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
Jelen kötetben válogatott latin nyelvű beszédek gyűjteménye található, a latin nyelv könnyebb elsajátítása és annak elmélyítése céljából. Többek között olyan neves költők műveit tartalmazza, mint Publius Ovidius Naso, Albius Tibullus, Caius Valerius Catullus, Marcus Valerius Martialis, Publius Vergilius Maro, Quintus Horatius Flaccus vagy Decimus Iunius Iuvenalis.
Néhány költőről egy kicsit bővebben:
Publius Ovidius Naso a római aranykor híres költője. Rómában nevelkedett, fiatal éveit gondtalanul töltötte az „arany Róma” előkelő társaságaiban, bejáratos volt a császári udvarba is. Római irodalmi körökben ismerkedett meg többek között Tibullus-szal és Propertius-szal. Később Augustus császár eltávolította a fővárosból és a Fekete-tenger partján fekvő Tomisban kényszerlakhelyet jelölt ki számára. Római polgárjogától és vagyonától nem fosztotta meg, sőt Ovidius a Rómával való írásbeli kapcsolat lehetőségét is megtarthatta. Élete végéig reménykedett a visszatérésben, de hiába kért kegyelmet előbb Augustustól, majd annak utódjától, Tiberiustól. Száműzetésben halt meg 60-61 éves korában. Ovidius a római költői technika legnagyobb virtuóza volt. Nem vett át új műfajokat a görög költőktől, hiszen azt elődei már elvégezték. Szabadon dolgozhatott azokkal a művészi eszközökkel, melyeket az elégiában Tibullus és Propertius, a tankölteményben és az elbeszélésben Vergilius alakított ki. Ő az első római költő, aki nem a görögökre, hanem az aranykor idősebb költőire támaszkodva emelkedett fel, mint a nyelv és a verselés továbbfejlesztője, legkiválóbb mestere. Ovidius az átmenet a római költészet ún. aranykorából az ezüstkorba és már a hanyatló császárság költője.
Caius Valerius Catullus római költő az aranykorból, a neoterikus költészet legnagyobb és legeredetibb alkotója. Életéről kevés bizonyosat lehet tudni: Veronában született, Gallia Cisalpina tartományban, jómódú családban, apja Caesar vendégbarátja volt. Neki vagy családjának volt villája a Garda-tó partján található Sirmióban (31. carmen). Iskoláiról nem sokat tudni, első verseit 15-16 éves korában írta (68. carmen). Rómában tagja lett a neoterikus költői csoportnak. Műveiben számos utalás található a kor ismert közéleti szereplőire, Ciceróra, Cornelius Neposra, Pompeiusra stb. I. e. 57-ben elkísérte C. Memmius Gemellus praetort Bithyniába, és az út során megnézte bátyja sírját (101. carmen). Feltételezések szerint Bithyniából visszatérve írta legtudósabb verseit, az Attist (63. carmen), valamint a Peleus és Thetis nászát (64. carmen). Költeményei egyik fő motívuma Lesbia iránt érzett szerelme: a feltételezések szerint Lesbia azonos Clodiával, Q. Metellus Celer (Gallia Cisalpina proconsuljának) feleségével, P. Clodius Pulcher testvérével. Catullus halálának oka és pontos időpontja ismeretlen.

Antik kiadványok
Idegennyelv
Nyelvészet, nyelvtanulás
Versek, eposzok