Aukciós tétel adatai
Budapest, [1938], Szent István-Társulat (Stephaneum Nyomda R. T., Bp.), 100 p. + [2] p. + LVIII t., ill. + 1 térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A keleti szőnyeg. Írta: Jajczayné Kanyó Erzsébet dr.
58 egész oldalas, fekete-fehér, feliratos képtáblával, 38 szövegközti, fekete-fehér rajzzal és 1 fekete-fehér, kihajtható térképpel (A keleti szőnyeg fontosabb származási helyei) illusztrált, valamint bevezetéssel, irodalomjegyzékkel, betűrendes mutatóval, a táblák és szövegközti ábrák jegyzékével, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlap előtti kép hátoldalán tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Stephaneum Nyomda R. T. Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan, javított könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan állapotban, eredeti, több színnel feliratozott, fekete-fehér, egész oldalas fotóval illusztrált, enyhén sérült és kis mértékben hiányos kiadói borítófedélben.
"Most az egyszer igazán nem frázis, ha hiánypótlónak nevezzük ezt a kitűnő könyvet, hiszen a keleti szőnyegeket ismertető, az egész tárgykört tudományosan feldolgozó munka eddig magyar nyelven nem jelent meg. Jajczayné Kanyó Erzsébet doktoré az érdem, hogy ezt a nagy anyagot a történeti és topográfiai adottság alapján kínálkozó összefüggések szerint csoportosítva, rendszerbe foglalta s vonzó modorban, tehát a nagyközönség számára is élvezhető módon tárgyalja. Könyvéből megtanulunk olvasni a szőnyeg sajátos nyelvén, finom elemzésein keresztül bepillanthatunk az orientális művészet titkaiba s megismerhetjük a szőnyegtudomány bonyolult technikai kérdéseit, nevezetesen a csomózási módszerek közti különbségeket is. A szerző plasztikusan tárja elénk az előázsiai jordesz, a távolkeleti szenné és az északafrikai spanyol csomózás technikáját s megismertet bennünket a szövött szőnyeg struktúrájával, különösen a jellegzetes keleti szövési eljárással, a kilim vagy kelim-mel, a szőnyegek anyagával, színezésével, korával és elnevezésével. Majd sorra veszi a klasszikus perzsa, az antik kisázsiai, a népies kisázsiai, a kaukázusi, az újabb perzsa, a középázsiai, a szamarkandi, kínai és újabb indiai szőnyeget s ennek kapcsán módot talál arra is, hogy - mintegy hátterül - egy kissé megvilágítsa Kelet néprajzát és történetét is. Mindezt gazdag és változatos képanyag illusztrálja, hogy vizuálisan is megismertesse velünk a jellegzetes szőnyegtípusokat..." - olvasható a műről a Magyar Művészet c. folyóiratban (R. M., 1938/14. évfolyam).
Előszó
Talán az egyetlen, amivel a törökök - akarva, nem akarva - megajándékoztak bennünket a megszállás alatt az, hogy megismertük és megszerettük a szőnyeget. Megszerettük őket és mégis, noha ősi...
Tovább
Előszó
Talán az egyetlen, amivel a törökök - akarva, nem akarva - megajándékoztak bennünket a megszállás alatt az, hogy megismertük és megszerettük a szőnyeget. Megszerettük őket és mégis, noha ősi szőnyegkultúrával dicsekedhetünk, egy-két kezdetleges próbálkozástól eltekintve nem tudunk arról, hogy nálunk is csomóztak volna szőnyeget, nem számítva az újabban divatossá vált «magyar perzsa» házi szőnyegkészítést. Az Iparművészeti Múzeum érdekesebbnél-érdekesebb szőnyegkiállításokkal lepett meg bennünket és ezeket a tanulságos bemutatókat várakozáson felül sokan látogatták. Szőnyegkedvelők egyesülete gyűjti maga köré nagyszámú híveit. Nincs úgyszólván úriház hazánkban szőnyeg nélkül és ennek ellenére, szakcikkektől eltekintve, összefüggő, a keleti szőnyegeket ismertető magyarnyelvű munka eddig nem jelent meg. Ezt a hiányt kivánja némikép pótolni ez az igénytelen mű, amely azonban távolról sem kérkedik teljességgel, habár több száz szőnyegről esik benne szó. Elsősorban a nálunk leggyakrabban előforduló keleti szőnyegekről törekedtem érthető képet nyujtani. Az általános rész után a történeti és a topográfiai adottság alapján kinálkozó összefüggések szerint csoportosítottam az anyagot.
A szőnyeg jellemzése, leírása nem pótolja a látás gyönyörét mégis súlyt helyeztem arra, már amennyire a tér megengedte, hogy itt-ott a szőnyeg esztétikai vonatkozásaira is rámutassak. Mulatságos, de mód felett helytelen, amikor ebédlő-, előszoba-, úriszoba-szőnyegről beszélünk. Ugyanolyan baklövés ez, mint amikor valaki a könyvkereskedőtől másfélméter vöröskötésű könyvet kér, mert még ennyi üres hely van a könyvespolcán...
Vissza