Cserép József, Dr.: A magyarok eredete

Előszó

Mintegy 24 éve annak, hogy a pelasgokra vonatkozó ókori adatok gyűjtésébe fogtam, csupán azért, mert bántott, hogy egyetemi tanulmányaim alatt s későbbi görög-latin olvasmányaimban folyton úgy voltak jelezve, mint akiknek eredete és kiléte ismeretlen. Egy-egy szentjánosbogárféle fényecske elővillanása kitartásra ösztönzött; több ilyen fényvillanás összekapaszkodása mind tovább engedett pillantanom s növelte érdeklődésemet. Mikor 1912-ben «De Pelasgis Etruscisque quid fabulis heroicis ac priscis nominibus doceamur» (Lampel R. könyvker. r.-t. biz.) címen addigi eredményeimet közzétettem, megadtam vele a módot arra, hogy egy, azóta «kitűnő tudós»-sá riporterezett versenyfutó, aki bizonyára máig el sem olvasta, de érteni sem tudta volna közlésemet, azon sejtett, nem pedig nyílt réven, hogy a tudomány jelenlegi állásával nem egyez, teljes sikert tudott elérni az Ignarusok között, akik egyike még arra is föl mert hívni, vonjam vissza állításaimat, ha boldogulni akarok kitűzött célom irányában. Ám már akkor a pelasgok mellett kutató utamban fölmerült előttem egy, a mi nemzeti nevünket viselő nép. Adataim szaporodtával rájöttem, hogy mikor az a két ókori nép Ázsia belsejéből nyugat felé hullámzott, ez az útjuk már tulajdonképpen visszavándorlás volt, mert eredetileg a messze nyugatról kényszerültek kelet felé. Vissza