Veres Péter: Az ország útján (dedikált példány)

Fülszöveg

Már régóta készül rá Veres Péter, hogy megírja nagy sikerű önéletírásának, a Számadásnak folytatását. Ennek a tervnek valóra váltása Az ország útján, amely - ha nem is az elbeszélés időrendje szerint, de lényegében - a Számadás folytatásának tekinthető. Mindenesetre már ez a két mű is elégséges ahhoz, hogy következtetni tudjunk az író további tervére, s megsejthessük belőlük egy több kötetes önéletrajzi ciklus nagy arányait.
Az ország útján az akkor már országszerte ismert író életének talán legizgalmasabb szakaszáról szól, a felszabadulást megelőző és követő hónapok átélt eseményeiről. 1944 augusztusának vége felé még a balmazújvárosi ház udvarából nézi az író a község fölött vijjogó, sok áldozattal járó légicsatát, pár hét múlva pedig mint "megbízhatatlan elem" egy munkaszolgálatos században debreceni romeltakarításon dolgozik. Aztán a Vörös Hadsereg közeledtére egy este ő is megszökik a továbbvonuló századtól, haza is megy Balmazújvárosra, pár nap múlva azonban el kell hagynia a községet, mert a visszatérő német csapatok között katonaszökevénynek nem tanácsos tartózkodni. Hosszú vándorlás után végre Sályon egy katonatiszt ismerőse beviszi csapata gazdasági hivatalába, s a géhával együtt Visegrád mellé, majd Siófokra kerül. Innen, miután leszerelik mint túl koros népfölkelőt, azonnal Pestre utazik, s eleinte Budán lakik egy ismerősénél, majd a Bajza utcában várja meg a felszabadulást. Pestről pár hét múlva Debrecenbe megy, a Nemzeti Parasztpárt elnöke lesz, s kezdettől fogva részt vesz, már mint az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke, a földosztás megszervezésében.
Az önéletírás a magasrendű írásművészet eszközeivel eleveníti fel a nagy korforduló légkörét és hangulatát, s azon túl, hogy igen izgalmas és személyes emlékei miatt is érdekes olvasmány, sok vonatkozásban történelmi dokumentum értéke is van. Vissza