Nervetto, Luigi R.: A Palazzo Veneziától a Gran Sassóig (Tiltólistás kötet) - Borítóterv: Sebők Imre
Mussolini fogsága és kiszabadítása/A Duce fogságának és kiszabadításának regényes története
Szerző
Luigi R. Nervetto
Róla szól
Benito Mussolini
Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság
(Budapest)
Kiadói tűzött papírkötés
, 190 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 14 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2021-07-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1943], Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadása (Stádium Sajtóvállalat Rt., Bp.), 190 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A Palazzo Veneziától a Gran Sassóig. Mussolini fogsága és kiszabadítása. A Duce fogságának és kiszabadításának regényes története. Írta: Luigi R. Nervetto.
A címfedél illusztrációját és a szövegközti, fekete-fehér, feliratozott, egész oldalas rajzokat "Sebők Imre" készítette. Nyomtatta a Stádium Sajtóvállalat Rt. Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, felirat nélküli, enyhén kopott könyvgerinccel, tiszta belívekkel, a foltos hátlapon a nyomda emblémájának feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
"Az olasz átalakulás első napjaiban és heteiben, amikor az események kábító gyorsasággal követték egymást, új és új válságok kavarták fel a világ közvéleményét: csak kevés szűkszavú és megbízhatatlan jelentés érkezett el hozzánk a dráma főszereplőjének, Benito Mussolininak sorsáról. Azután, hogy német ejtőernyősök lehozták a Dúcét a Gran Sasso sziklacsúcsáról, már valamivel több és részletesebb hír kerül a világsajtóba a drámaian kalandos útról, amelyet a Ducenak a Palazzo Veneziától a Gran Sassoig meg kellett járnia. Összefüggő, áttekinthető képet még ékkor sem kaptunk a történelmi jelentőségű eseményeiről, amelyek a Duce személye körül zajlottak, a magyar közvélemény pedig aggódó szeretettel gondolt a Ducera, a Magyar sors súlyos megpróbáltatásai közepette mindig mellettünk állott. Ezt á hiányosságot pótolja most az Uj Magyarság, amikor megszerezte közlésre Luigi R. Nervetto cikksorozatát és összefüggően ismerteti a Duce útját az olasz átalakulás viharain át (...) Annyi mindenesetre tény, hogy a cikksorozat szerzőjének alkalma volt fontos okiratokba beletekinteni, történetét a nagynyilvánosság előtt még mostanáig ismeretlen, diplomáciai és politikai körökből kapott információk alapján építette fel. Tekintetbe vette természetesen azokat a híreket és közleményeket is, amelyek a világsajtóban a Duce személyével kapcsolatban megjelentek (...) nagyjában és egészében hiteles beszámolót ad a történtekről. Az Uj Magyarság olvasói bizonyára rendkívül érdeklődéssel fogadják ezt a beszámolót, amely feszülten izgalmas képet ad a történelmi események sorozatáról és a napi politikai érdekességen túl, maradandó anyag lesz a jövő történetírója számára is..." - (Uj Magyarság, 1943. október 23./10. évfolyam/240. szám).
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
ÖSSZEÜL A FASISZTA NAGYTANÁCS.
Benito Mussolini, az olasz nemzet vezére, 1943 július 24-én, este hat órakor meglehetősen komor, kedvben jelent meg a fasiszta nagytanács ülésén. Olaszország...
Tovább
Előszó
ÖSSZEÜL A FASISZTA NAGYTANÁCS.
Benito Mussolini, az olasz nemzet vezére, 1943 július 24-én, este hat órakor meglehetősen komor, kedvben jelent meg a fasiszta nagytanács ülésén. Olaszország általános helyzete súlyos volt és veszedelmekkel teli, ezt mindenki tudta az országban. Már hetek és hónapok óta elégedetlen, aggodalmas hangok hallatszottak különböző tényezők részéről, a Duce tisztában volt azzal, hogy magában a fasiszta nagytanácsban ellenzéki mozgolódások folynak, természetesen pontos információi voltak arravonatkozólag is, kik az ellenzéki mozgalmak központjai és kik tartoznak a különböző csoportokhoz. Arról azért szó sem volt, hogy Mussolini bármilyen, akárcsak a legkisebb aggodalommal tekintett volna a tanácskozás kimenetele elé. A Duce alkotó erejének teljében érezte magát, minden tényből és jelenségből arra következtetett, hogy a kormányzati hatalmat változatlanul biztosan tartja kezében. A fasiszta nagytanács régen nem volt már együtt, hiszen utoljára 1939 szeptember 6-án ülésezett, amikor a „Non-Belligeranza" (nem hadviselő) elvet deklarálta. Az Utóbbi időben különböző oldalról ismételten kérték a tanács összehívását, Mussolini azonban minden alkalommal elutasította ezt a kérést, mert rengeteg más, fontosabb tennivalója közepette nem akarta ülésezéssel, vitatkozással tölteni az időt.
Vissza