Gábor Áron: Túl a Sztalin-vonalon

Előszó

Ezért a könyvért ítélt el 1945 őszén a szovjet katonai bíróság. Halálbüntetést adtak, de Sztálin „kegyelméből" ötévi kényszermunkára és életfogytiglani szibériai száműzetésre változtatták át az ítéletet. Közben bebizonyosodott: igazat írtam. Testileg negyvenkét kilós emberi torzó lettem, lelkileg, mint százmillió európai polgártársam átéltem világtörténelmünk leggyalázatosabb korszakát. Eladottak, kiszolgáltatottak, megalázottak, a kommunizmus rabjai voltunk. Végigmentünk a szovjet emberképzés, társadalomalakítás, világformálás lépcsőjén és Nyugat nem értette meg, hogy életünk figyelmeztetés volt. Túl a Sztálin-vonalon semmi sem változott és a kommunizmus csak alkalmas pillanatot, alkalmas embereket keres, hogy halálos csapást mérjen polgári életrendünkre. És talál. Az álhumánum, álbéke nevében azok is szolgálatában állnak, akiket nemrég erkölcsi és történelmi mintaképnek hittünk. Államfői szerződéssel, tömjénfüstös áldással, hitetik el polgári jólétünkben felnőtt világunkkal, hogy a háború utáni évtizedek a kommunizmus és a polgári rend békés megértéséhez építenek utat. Embermilliók, ezer éves történelmek, mindig világrendünkért harcoló népek pusztulnak bele? A történelem egyszer kegyetlen büntetést ad érte. Azokra sújt legelőször a vörös erőszak, akik életünket - halálunkat, megalázottságunkat és eltorzításunkat nem fogadták el bizonyítéknak. Vissza

Fülszöveg

Dr. Gábor Áron - az ágyúöntő szabadsághős leszármazottja - háború előtt a budapesti 8 Órai Újság és a Reggel munkatársa volt, s haditudósítóként a szovjet fronton szolgált. „Túl a Sztálin-vonalon" című könyvéért a szovjet katonai bíróság halálra ítélte, de a Legfelsőbb Szovjet Bíróság ötévi kényszermunkára és életfogytiglani száműzetésre változtatta át az ítéletet. Büntetéséből 15 évet Szibériában töltött ki és 1960-ban tért vissza Magyarországra. 1960-1962-ben a budapesti Ország-Világ hetilap főmunkatársa, majd az Országos Erdészeti Főigazgatóság sajtófőnöke volt. 1965 óta a Német Szövetségi Köztársaságban él. Itt jelent meg világhírű Szibériai Trilógiája: ,,Az embertől keletre", a „Szögletes szabadság" és az „Évszázados emberek." Az utóbbi években több ízben beutazta a világot és idegen beszakadt magyarságunk, úgynevezett Nyolcadik Törzsünk életét tanulmányozza. Ebből az anyagból született legújabb könyve a „Mi és a nagyvilág" ciklus első kötete: „Ázsia peremén." Számos külföldi magyar újság munkatársa, de írása, világnyelveken is megjelennek. Vissza