Wertheimer Ede: Ausztria és Magyarország a tizenkilenczedik század első tizedében I-II.

Tartalom

I. kötet
I. fejezet.
Mária Teréziától a campo-formiói békekötésig 1797 október 17-én.
Mária Terézia jelentősége. II. József, úgyszintén Lipót jellemzése. Európa politikai helyzete II. József halála után. A franczia forradalom hatásai. II. Ferencz császár jellemzése. Kaunitz jellemzése. Hadjárat a francziák ellen 1792-ben. Lengyelország második fölosztása. Ezen esemény kedvezőtlen megítélése Ausztriában. Spielmann báró és Cobenzl F. gróf jellemzése. Thugut miniszter lesz. Az ő, valamint Colloredo F. gróf és nejének jellemzése. Lengyelország harmadik földarabolása. A franczia forradalmi háborúk eredeti czélzatának fölhagyása. A bázeli béke. Az első coalitio vége. Napoleon jellemzése. Ausztria Magyarország segítségére számít. József főherczeg Magyarországban. Az ő fáradozásai az 1796-iki országgyűlés kedvező kimenetele érdekében. Az osztrák seregek veresége Olaszországban. A mantuai kapituláczió következményei. Thugut hangulata. Napoleon fölajánlja a békét. Erre vonatkozó indokai. Napoleon tekintetet Olaszországra irányozza. A leobeni előzetes békepontok. A campo-formiói béke. Ennek megítélése 1-37
II. fejezet.
Campo-Formiótól a második coalitió létrejöttéig.
Thugut vissza akar lépni. A franczia hatalom terjedése Olaszországban. A toscanai nagy berezeg vigasztalan hangulata. A rastadti tanácskozás. Ellentét Ausztria és Poroszország között. III-ik Frigyes Vilmos porosz király jellemzése. Bernadotte Bécsben. A zászlóűgy. Attól tartanak hogy a háború ismét ki fog törni. Károly főherczeg megbizatik a szükséges rendszabályok foganatba vételével. A főherczeg jellemzése. Buzgalma nem talál Bécsben igazi helyeslésre. Fáradozásai a hadsereg szellemének emelése érdekében. Eszméi a birodalom védelmét illetőleg. Mack tervének éles megítélése. Károly megtámadja a katonai bizottság javaslatait. Közeledés Ausztria és Poroszország között. A seltzi tanácskozások. Előkészületek a második coálitióra. Cobenzl Lajos küldetése különböző udvarokhoz. Francziaország igyekszik Poroszországot megnyerni. III. Frigyes Vilmos a semlegesség mellett van. Ausztria Oroszországra számít. I. Pál jellemzése. Thugut hízeleg I. Pálnak. Ez határozott ellensége a franczia köztársaságnak. Sok ingadozás után egy orosz segédhadtestet igér. Anglia Ausztriát Francziaország ellen háborúra sürgeti. Thugut az előkészületeket még mindig elégteleneknek tartja. Nápoly rosszkor tör ki. Legyőzetik. Mack franczia hadifogságba kerül. Thugut elveszti előbbi bizodalmát. Drága pillanatok vesznek értékesitetlenűl kárba 38- 66
III. fejezet.
A második coalitio és a luneville-i béke.
Az ellenségeskedések kitörése küszöbön áll. Az oroszok megérkezése Brünnbe. Károly Münchenbe megy. Alkudozások a bajor minisztériummal. Ennek magatartása. Károly panaszai a rossz élelmezési intézkedések miatt. Károly támadásra gondol. Előnyomulás Ostrach felé. Az ostrachi és stokachi ütközetek. Károlyt jogtalanul hibáztatják, hogy e győzelmeket nem zsákmányolta ki. Habozása indokai. A francziák visszanonúlnak. Károly Svájczban döntő csapásra készül. Ő az összes csapatok egyesítését tervezi. Thugut meghiúsítja, Poroszország iránti tekintetből, Károly terveinek kivitelét. A főherczeg le akar mondani. Mindazáltal a hadseregnél marad. Levele a császárhoz. A franczia követek meggyilkoltatása. Károly és Suwarow győzelmei. Korsakow és Hotze veresége. Az Ausztria és Oroszország közötti szövetség meglazulása. József főherczeg küldetése Pétervárra. Eljegyeztetése Alexandra orosz nagyherczegnővel. József fáradozásai a Bécs és Pétervár közötti jobb viszony érdekében. I. Pál először barátságos, majd visszataszító magatartást tanúsít. József mit sem igazítva hagyja el nejével Pétervárt. Napoleon visszatérése Aegyptomból. Napoleon első consul lesz. A marengoi ütközet. Thugut ellene van a szégyenletes békének. A bécsi nép Thugut ellen van. A miniszter fájdalma St. Julién miatt. Luneville jelöltetik ki a béke-congressus színhelyéül. A hadi előkészületek azonban mindkét részről folytattatnak. Thugut ellene van Károly meghivatásának a hadsereg élére. János főherczeg átveszi a főparancsnokságot. János főherczeg jellemzése. János kineveztetése gonosz hiba volt. Ellentét Thugut és Károly között. Karolina királyné Károly ellenese; szinte a császárné is. A császár minisztere szavára hallgat. A békepárt Károly körűl sorakozik. Thugut kéri és megnyeri elbocsáttatását. Lehrbach aláírja a fegyverszünetet. Cobenzl Lajos gróf kineveztetik Thugut utódjává. Cobenzl Luneville-be megy. Megérkezése. Clarké franczia tábornok fáradozásai, hogy Cobenzlt a Párizsba való utazásra rábírja. Cobenzl némi ellenszegülés után beleegyezik az utazásba. Őt Bécsben e miatt hibáztatják. Cobenzl barátságtalan fogadtatása Napoleon részéről. A fegyverszünet fölmondása. Károly egyesűlt erővel, döntő csapás mérését ajánlja Németországban. János győzelmi hite. Ferencz csak kelletlenül szánja el magát a háborúra. A hohenlindeni vereség. János főherczeg igyekszik hibáit mentegetni. Az ő nyomott hangulata. Minden szem Károly főherczeg felé irányúl. Károly elhatározza magát a főparancsnokságot átvenni. Károly levele a hadsereg vigasztalan helyzetéről. Ő nem mer ily csapatokkal küzdelembe ereszkedni. Ezen ellenvetések hatása a császárra. Cobenzl parancsot kap, Anglia nélkül is kiegyezni Francziaországgal. Thugut a béke ellen van. A steyeri fegyverszünet. Az alkudozások újbóli fölvétele Luneville-ben. József megszavazza Toscánának kártérítésül a Legatiokat, úgyszintén az egyházi tartományok saecularisátiójának fölhagyását a Rajna jobb partján. Napoleon erről mit sem akar tudni; ő a föltételeket szigorítani akarja. Cobenzl igyekszik Józsefet udvara jó akarata felöl meggyőzni. József közbe lép a toscánai nagyherczeg ügyében. Levele Napóleonhoz. Cobenzl kénytelen a luneville-i békét aláírni E béke különböző érzelmeket támaszt Bécsben és Párizsban 67-96
IV. fejezet.
Ausztria-Magyarország belső viszonyai a luneville-i béke után.
I. Ausztria.
A luneville-i béke kedvezőtlen volt a birodalomra nézve.
E nézet indokolása. Károly ítélete Ausztria helyzete fölött; Lacuée vélekedése ugyanezen tekintetben. Károly hangsúlyozza a birodalom újjáalakítását. Hiány az alkalmas emberekben. Károly beutazza a birodalom egyes részeit. Útja eredményei. József jelentései a velenczei területet illetőleg. Az osztrák kereskedelem és ipar kevéssé örvendetes állapota. Hiányzik e tekintetben minden életre való kormányzati elv. Az igazságszolgáltatás gyarló állapota. A szabad szellemi fejlődés megbénítása. Sötét középkori gondolkozásmód. A czenzura szigorú kezelése. Ennek kijátszása. Az irodalmi élet hiánya. Az írók nem részesülnek rokonszenvben. Lichnovsky herezegné ítélete az írók és véleménye Gentz fölött. A titkos társaságokban való részvétel eltiltása. Ausztriát chinai falakkal igyekeznek körűlvenni. Mint 1809-ben, úgy most is az, összes erők részvételére kellett volna hivatkozni. Károly hiába küzd az állami erők szabad kifejtéseért. A pártok küzdelme. Károly közszeretetben részesül. Az ő visszonya a császárhoz. Karolina királyné befolyása; leánya, a császárné engedelmes eszköz az ő kezei között. A miniszterek Károly ellen vannak. Az ő pessimizmusa. Az államnak feláldozza magát. A hadsereg rossz állapota. Károly képezi ennek eszményét. Kineveztetése az udvari hadi tanács elnökévé. Fáradozásainak eredménye. Károly az állam és tanácskozási minisztérium (Staats- und Conferenzministerium) fölállítását javasolja. Az államtanács történeti kifejlődése. Károly irata a legfőbb állami hatóságok szervezése ügyében. („Organisation der obersten Staatsbehörden") Az „állam- és tanácskozási minisztérium". A pénzügyek szomorú helyzete. Károly idevonatkozó fejtegetései. A francziák ítélete. Bécsben a nép mind szomorúbb lesz. A házasságok száma csökken. A halálozások szaporodnak.
II. M a g y a r o r s z á g.
Magyarország alkotmányos módon kormányoztatok. Szembetűnő különbség Magyarország és Ausztria között. A francziák bámulnak, hogy Ausztria nem értékesíti jobban Magyarország segélyforrásait. Az ő idevágó aggodalmaik. A helyes út föltalálása elé gördülő nehézségek. Károlynak Magyarországra vonatkozó tervei. Ausztriában a rendeknek nincs meg azon befolyásuk, mint Magyarországon. A magyar nyelv irodalmi nyelvvé válik. 1790 óta a belső fejlődés új korszaka nyílik meg. A nemesi Magyarország. A parasztok rossz helyzete. A parasztosztály fölötti vita. Az új szellem a franczia forradalom kifolyása. Bacsányi és Kazinczy nyilatkozatai. A kormány igyekszik a franczia befolyást föltartóztatni. Egy, az újitási szellem hatásairól szóló irat tüzetes megbeszélése. A protestánsok közrehatása. A nádor ítélete fölöttük. A katholikus papság. A görög n. e. lelkészség. Főnemesség. Köznemesség. Az alsóbb nemesség. Nincs polgári osztály. A nádor javaslatai a fényűzés korlátozása ügyében. A parasztok állapota. Nagy mérvű átalakulás Magyarország szociális életében. Ezen ország kereskedelme. A Magyarország irányában követendő egészséges politika tökéletes hiánya. Az osztrák kormány híjával van minden belátásnak 97 - 150
V. fejezet
Ausztria veresége a kártérítési kérdésben.
A lunevillei béke megsemmisíti Thugut, rendszerét. Az Ő visszalépésének története valóságos tragédia. E visszalépés körülményeinek kifejtése. Colloredo kellemetlen helyzete. Trauttmansdorff herczeg jellemzése. Cobenzl Párizsba utazik. Mint tünteti ő föl ezen utazást. Cobenzl Bonaparte Józsefnek az 1756-iki rendszer helyreállítását ajánlja. Cobenzl kihallgattatása Napoleonnál. Cobenzlt félre igyekeznek vezetni; szép Ígéretekkel kecsegtetik. Napoleon Ausztriát elszigetelni törekszik. Cobenzl keresztül lát Napoleon czélzatain. Ausztriának nincs elegendő ereje, hogy a franczia politika ellenében védekezzék. Lucchesini jellemzése; Ő nem viseltetik Ausztria iránt kedvező érzülettel. I. Pál közeledik Francziaországhoz, Bécsben értesülve vannak az orosz czár érzületének megváltozásáról. Mint nyilatkozik József főherczeg Pál fölött; ellene van az Oroszországhoz való csatlakozásnak. I. Pál meggyilkoltatása. Ezen esemény visszahatása a politikára. Kedvezőbb hangulat uralkodik Ausztria irányában Párizsban. Elegendő kártérítést Ígérnek a lunevillei béke értelmében. Cobenzl fölismeri, hogy mindez csak diplomácziai fogás. A hangulat Bécsben. Orosz viszonyok. Duroc Pétervártt Ausztria ellen igyekszik dolgozni. Oroszországgal titkos egyezséget köt. Pánin gróf bukása. Az Ő jellemzése. Schwarzenberg berezeg küldetése Pétervárra. Saurau követ lesz Oroszországban. Az ő jellemzése. Murawieff Bécsben. Stadion Fülöp grófra vár a hivatás, hogy jobb viszonyt létesítsen Ausztria és Poroszország között. Erre az idő még mindig nem jött el. Eredménytelen alkudozás Münchennel. Cobenzl sürgeti visszahivatását Párizsból. Cobenzl Lajos gróf jellemzése. Ő a legnehezebb viszonyok között veszi át a minisztérium vezetését. Napoleon kinevezi Champagnyt bécsi követté. Champagny jellemzése. Cobenzl Fülöp gróf, mint nagykövet, Párizsba megy. Mint nyilatkozott Lichnowsky Krisztina herezegné fölötte. Champagny első föllépése Bécsben. Talleyrand utasításai Champagny részére. Ez utóbbi első jelentése Bécsből. Ő meg van elégedve ausztriai fogadtatásával. Napóleonnak nincs szándékában a kártérítési kérdést Ausztria javára elintézni. E hatalmat elszigetelni akarta. Napoleon idevonatkozó szándékai. Lacuée jelentése Ausztriáról. E hatalmasság nem adja föl a supremáczia visszanyerése iránti reménységét. De mit sem tud az orosz-franczia egyezségről. Az orosz kártérítési tervezet. Ennek rossz hatása Cobenzlre. Beszélgetés Pánin és Saurau között. Oroszország előszeretete a többi német fejedelmek iránt. Ausztria nem számíthat Oroszország segítségére. A kárpótlási kérdés eldöntése egyáltalában nem kerül Napoleon kezei közé. Oroszország és Francziaország megegyeznek ez ügyben Ausztria háta mögött. E hatalmasság tökéletes vereséget szenved. 1802. június 3-iki kárpótlási szerződés. Ausztria ellenállást akar kifejteni. Károly rosszalja Cobenzl eljárását; ő a kártérítési tervezet elfogadása mellett van. Ausztria kénytelen csapatait Passauból visszavonni. Cobenzl L. gróf megrovandó magatartása. Ez államférfiú nem volt alkalmas, hogy Napoleonak imponáljon. Mint jelöli meg Talleyrand az osztrák politikát. Champagny utasíttatik, folyvást békés szellemben beszélni. Az angol viszonyok kívánatossá teszik a német kérdés békés elintézését. Napoleon ajánlatai. Oroszország fenyegető magatartása. Az 1802. deczember 26-iki egyezség. Ennek határozmányai. Ezen egyezség méltatása. Mint vigasztalódik Cobenzl Lajos. Károly komor hangulata 151 -187
VI. fejezet.
Az 1802-iki magyar országgyűlés.
Magyarország nincs többé forradalmi szellemtől áthatva; szerencsésebb kormányzat mellett a birodalom újjá alkotásának támaszává válhatott volna. József főherczeg, mint nádor ilyen politika mellett szállott síkra. József főherczeg jellemzése. Ő a tisztségeket a legalkalmasabb személyekre kívánja ruházni. Nagy József. Balogh Péter. Beöthy. Almássy Ignácz. Semsey. Somogyi. Semsey személynökké neveztetik ki. A nádor kedvező hangulatot igyekszik előkészíteni. Támogatja Pestet, az országgyűlés székhelyéül. Az idegenek figyelemmel kisérik az 1802-iki országgyűlést. A nádor támogatja a rendek kívánalmainak teljesítését az országgyűlés egybejötte előtt. A császár Pozsonyban kivánja az országgyűlést megtartani. Az Ő állása a magyarok kivánságaival szemben. A követi utasítások tartalma. Heves küzdelmeket lehet várni. A rendeket könnyű lett volna megnyerni. Az apró diplomácziai fogások nem voltak elegendők e czél elérése érdekében. Behozandó volt a hadsereg egysége s eldöntendő a kérdés, ha vájjon a király a jus belli et pacis gyakorlatában szabad kézzel bírjon-e? Az addigi hadszervezeti rendszerek kifejtése Magyarországon. Károly az ő rendszerét Magyarországra is ki akarja terjeszteni. Az ellenzék mozog. A rendek a hadsereg kiegészítését csak három évre szavazzák meg. E határozat indokai. A nádor állása szemben a hadkiegészítés kérdésével. Mit követel a császár. A rendeket nem lehet alapelveiktől eltéríteni. Az elégedetlenség növekszik. A nádor ezt élénken sajnálja. Nagy örömére a rendek hátarozata kedvezően hangzik. Az országgyűlés vége. Az udvarnak nincs oka azzal elégedettnek lenni. Az országgyűlésnek sincs oka, hogy az udvarral elégedett legyen. Ezt különböző gúnyiratok hozzák kifejezésre. Az 1802-iki országyűlés a rendi és korszerű hadrendszer közötti küzdelmet képviseli. Károly ítélete a rendek magaviselete fölött. A nádor tanácsaira kellett volna hallgatni. A bécsiek keveset törődnek a pozsonyi eseményekkel. Lichnowsky Krisztina herczegné az országgyűlésről 188-209
VII. fejezet.
Két császárság megalapítása.
Károly ítélete Ausztria politikai helyzetét illetőleg 1802-ben. A birodalom tekintélye sülyed. Napoleon elszigeteli a monarchiát. A svájczi események. Károly idevonatkozó intései. A bécsi kabinet híjával van minden erélynek. A bécsi államférfiak az üdvöt az időnyerésben keresik. Ők első sorban a békét akarják fen tartani. Champagny ítélete az osztrák politika fölött. Ausztriára nézve kemény megpróbáltatások ideje kezdődik. Az amiensi béke nem kecsegtet tartóssággal. Napoleon egy continentalis hatalommal igyekszik szövetkezni. Legtöbb bizodalma von Poroszországhoz. Erre vonatkozó franczia ajánlatok. Poroszország Oroszország tanácsát keresi. A franczia szövetség visszautasíttatik. Ausztria beleegyezik, hogy kikötőit mindenik hatalmasság elől elzárja. E rendszabály jelentősége. A birodalmi lovagrend kérdése. Napoleon ezen ügyben Ausztria felé hajolt. Érzületét megváltoztatja, mert a bécsi kabinet az Inn fele törekszik. Ellentét Bajorország és Ausztria között. Montgelas gróf jellemzése. A bajor választófejedelem és minisztere Ausztria rovására területnövekvésre törekednek. Ausztria, fölbátorítva Oroszországhoz való viszonya által, az Inn felé törekszik. Napoleon ellenséges magatartása. 0 a helyzetet nagyon komolyan veszi. Ausztria visszahúzódik. Napoleon át van hatva a bécsi kabinet kétértelműségétől. Alaptalan gyanúja, hogy a bécsi kabinet tudott volna az első consul élete ellen irányult összeesküvésről. Champagny e részben helyesen ítél. Enghien herczeg megöletése. Ez esemény hatása. Talleyrand magatartása azzal szemben. A badeni választófejedelem kiszabadítja Ausztriát kellemetlen helyzetéből. Napoleon a trónra igyekszik jutni. Ellentét közötte és Talleyrand között, a királyság vagy császárság alapításának kérdésében. Napoleon haragja azon ajánlat miatt, hogy királynak czímeztesse magát. Ausztria támogatja Napoleon egyeduralom utáni törekvését; a királyi czím választása képezi az óhajt. Cobenzl L. habozó politikája ezen kérdésben. Tárgyalások Bécs és Párizs között. Ausztria örökös császárságot akar alapítani. Ebben rejlik a Napoleon elismertetésével szemben tanúsított habozás indoka. Utóbbi haragja Ausztria ellen. Károly Napoleon rögtöni elismertetése mellett volt. Indokai. Károly helyesen ítéli meg a viszonyokat. Osztrák örökös császárság. 1804. augusztus 11-iki császári nyilt parancs. A császári czím elismerése Magyarországon. Két császárság áll egymással szemközt. Ellenséges érzülettel tekintenek egymásra . ... 210-232
VIII. fejezet.
A harmadik coalitió okai.
Oroszország Ausztriát ellentállásra ingerli. Sándor czár már az 1802-iki év második felében Napoleon határozott ellenfele gyanánt lép fel. Napoleon maga idézé elő e változást. Sándor czár jellemzése. A szakadás Orosz- és Francziaország között elkerülhetetlenné válik. Bécsben nagyon korán értesültek az Orosz- és Francziaország közötti feszültségről. E napokban határozott közeledés ment végbe Pétervár és Bécs között. Constantin nagyherczeg Ausztria ékesen szóló védőjévé válik. Constantin jellemzése. József főherczeg pétervári tartózkodása. A főherczeg feladata volt, Sándorhoz való személyes viszonyát megújítani s ez által a monarchia iránt kedvezőbb hangulatot ébreszteni. A bécsi államférfiak nem voltak az orosz politikát illetőleg megnyugodva. Bécsben nem tudák tisztán, minő alakulatot óhajt az orosz birodalom. A legszívesebben léptek volna Oroszországgal nagyobb intimitásba. Az orosz miniszterek azonban nagy hirtelenséggel ama rendszabályokat akarák megbeszélni, melyek Napoleon ellenében közösen alkalmazásba veendők volnának. Bécsben most semmi szín alatt sem akartak a Napoleon elleni háborúról hallani. Oroszország előtt érthetetlen maradt Ausztria habozó politikája. Rasumowsky nyilatkozata az osztrák kabinetet illetőleg. Báró Stutterheim küldetése Péter várra. Stutterheim jellemzése. Stadion és Stutterheim kényes helyzete. Czartoryski és Winzingerode rokonszenveznek Ausztriával. Winzingerode jellemzése. Rasumowsky, magatartása és jellemzése. A bécsi minisztérium ellen irányzott titkos és nyilt támadások napról-napra szaparodnak a czár környezetében. Sándor érzületének megváltozása Ausztriával szemben. Stadion biztos kilátásba helyezi Oroszország visszavonulását, ha még tovább is haboznak. Az elszigeteltség veszélye fenyegeti a monarchiát. Cobenzl politikai hibája. November 6-án a legmélyebb titokban megköttetik Oroszország és Ausztria között a szerződés, melynek éle Napoleon ellen irányúl. A november 6-iki egyezség az orosz diplomáczia győzelmét hirdeti 233-255
IX. fejezet.
A válság a háború kitörése előtt.
Napoleon nem alkalmas bizalmat gerjeszteni. Ő tudomással bír a bécsi körök ellenséges érzületéről. Cobenzl szándékainak különböző megítélése. Oroszország védelme alatt bosszúérzet ébred föl benne Napoleon ellen; ő a háború lelkes szószólójává válik. Összeütközés a háború és békepárt között. Károly főherczeg a békepárt apostola. Cobenzl Károlyt igyekszik a birodalom harczképtelenségéért felelőssé tenni. Károly vázolja az állam vigasztalan helyzetét. Ausztria szükségkép tönkre megy háború esetében. Károly Magyaroszág és Erdély magatartását nem találja bizalomgerjesztőnek. Károly főherczeg nem bízik Oroszországban; Francziaország belső helyzete megerősíti őt békés politikájában. Ő békét óhajt Francziaországgal; e czélt elérhetőnek is tartja. Károly bírálata az orosz javaslatok fölött. A főherczeg nem számít Anglia segítségére ; a birodalom erőit az alkalmas pillanat elérkeztéig kímélni akarja. „Üdülés Ausztria legfőbb czélja." A bécsi kabinet ennek daczára folytatja az alkudozásokat Oroszországgal. Károly ellene szegül az Oroszországgal leendő együttműködésnek. A főherczeget az udvari hadi tanács elnökségétől eltávolítani igyekeznek. A császár magatartása. Ő Károlynak az udvari hadi tanácstól való visszalépését kivánja. Ez ügy körűl folytatott tárgyalások Ferencz és Károly között. Az udvari hadi tanács átalakítása. Ezen esemény megítélése Bécsben a hadsereg részéről Mack Bécsbe hivatása. Az ő jellemzése. Mack örökösön ábrándok közepette él; ezáltal megnyeri a császárt a maga részére, ki neki döntő szerepet juttat a hadsereg körében. Károly nem hisz Mack szavainak. Habozva egyezik bele Mack kineveztetésébe. Heves jelenetek Károly és Mack között. Utóbbi elbocsáttatását kéri. A császár pártját fogja Macknak. Ez ügy körüli levélváltás a császár és Károly között. Fassbender ráveszi a főherczeget, hogy engedjen a császár kivánságának. Duka és Fassbender bukása. Gyors kiábrándulás Mack értéke tekintetéi 257-280
X. fejezet.
Ausztria viszonya Francziaországhoz a háború előtt.
Champagny kineveztetése franczia belügyminiszterré. Cobenzl felkéri őt elutazása előtt Ausztria békés szándékait Napoleon előtt tolmácsolni. Ferencz császár hasonló nyilatkozata. Napoleon megkoronáztatása Francziaország császárjává. Befejezi-e csakugyan az új császárság a forradalmat? Az Ausztria és Francziaország közötti viszony kevéssé megnyugtató volta. Csapatösszevonások Ausztria részéről. Napoleon e miatt új nagykövetet nevez ki La Rochefoucauld személyében Bécsbe. Ennek utasításai. Napoleon a szakítást Ausztriával még kerülni óhajtja. Ide vonatkozó szavai. Kinyilvánítja, hogy békét kiván. Egyidejűleg csapatokat küld Veronába. La Rochefoucauld megérkezése Bécsbe. Az ő jellemzése. Első sürgönye az osztrák állapotok felöl. A bécsi udvar szándékai iránt nincs jól értesülve. Talleyrand azt allítja, hogy Ausztria egyetért Napoleon olaszországi terveivel. Ezen állítás valótlansága. Cobenzl F. párizsi jelentései növelik a bécsi körök nyugtalanságát. Ausztria nem vonja csapatait tökéletesen vissza. La Rochefoucauld e miatt ellenvetéseket tesz. Napoleon fejére illeszti az olasz koronát; mindazáltal hangsúlyozza békeszeretetét. Ez időtájt következik be az udvari hadi tanács átalakítása - háborús jel Ausztria részéről. A franczia követ nem bír e belső események felől helyes tudomással. A bizalmatlanság fokozodása Bécs és Párizs között. La Rochefoucauld nyugtalan lesz Ausztria szándékai miatt. E hangulata nem sokáig tart, Ausztria most békés érzületünek tűnik föl előtte. A háborús hírek nem akarnak Bécsben elnémulni. A franczia követ folyvást erősíti, hogy Cobenzl a béke mellett van. Napoleon jobban van értesülve Ausztria valódi hangulata felől, mint követe. Napoleon próbára teszi Ausztriát, mely lépre megy. La Rochefoucauld végre kételkedik a bécsi kabinet békés érzületében. Napoleon tisztán akar látni. Cobenzl békés hangon beszél, de egyúttal szintén fölvilágosításokat kiván a legújabb olaszországi események felől. A hangulat mind izgatottabb lesz. Talleyrand levele Cobenzl-hez. Csakugyan el akarja-e Napoleon az Ausztria elleni háborút kerülni? E kérdés fejtegetése. Bécsben Napoleon beszédét gyöngesége jele gyanánt fogják föl. Napoleon elhalasztja az Anglia elleni vállalatot. Határozata az Ausztria elleni háborúra immár kész. Napoleon magatartása. Előkészületeket tesz a háborúra. Az álarcz mindkét részen lehull. Napoleonnak mindazáltal érdekében áll a háború kitörését elhúzni . . 281 - 301
XI. fejezet.
A harmadik coalitió létrehozása. Poroszország visszautasító magatartása.
Fassbendernek Oroszország czélzataira vonatkozó nyilatkozata. Előrelátása helyesnek bizonyúl. Az egyesülés Oroszoszággal szükségkép maga után vonja a háborút. Ausztria e tekintetben hátrányban van. A bécsi külügyi hivatal vak az ilynemű veszélyekkel szemben. Az 1804. november 6-iki egyezség. Az 1805. ápril 11-iki angol-orosz szerződés. Ennek jelentősége. Mint marad Ausztria tudatlanságban. Aggodalmak a háború rögtöni kitörése miatt. Ausztria megtagadja hozzájárulását az ápril 11-iki szerződéshez, időt akar nyerni. Viszont Oroszország az akcziót sürgeti. Nowosilzoff meghiúsult küldetése. Oroszország fenyegető hangon beszél Ausztriához, mi Cobénzlre mély benyomást gyakorol. Károly Oroszország ellen van, szintígy a nádor is. A háború-párt igyekszik a császárt a maga részére megnyerni s Károlyt a tanácskozásoktól távol tartani. A június 17-iki emlékezetes ülés. Mack magatartása az ülés után. Károly inti a császárt, óvja magát csalódásoktól; síkra száll az orosz hadműködési terv optimisztikus irányzata ellen. Károly a háború elkerülhetetlensége esetében az összes erők alkalmazásba vétélét óhajtja. Mack ellenkező nézete. Károly szerencsétlen véget jósol. Winzingerode megérkezése Bécsbe Az 1805. július 2-iki előterjesztés. Alkudozások Winzingerodeval. A július 17-iki zár-tanácskozás. Winzingerocle nincs fölhatalmazással ellátva. Mack könyelműsége a tárgyalások folytatásakor. Poroszország közreműködésének föltétlen szükségessége. Minden párt igyekszik a hatalmat maga részére megnyerni. Napoleon igyekszik Poroszországot Hannover útján elcsábítani. Hardenberg és Haugwitz gróf magatartása e kérdésben. A király visszautasítja a franczia ajánlatokat; Ő közvetíteni akar. Ezzel senkit sem elégít ki. A király gyönge környezete. E környezet jellemzése. Ilyképen lehetetlenné válik egy egészséges elhatározás hozatala. Jobb viszony Ausztria és Poroszország között, Metternich Berlinben. Gentz lelkes fölszólalása az Ausztria és Poroszország közötti szövetség érdekében. Az Ő helyzete Bécsben. Viszonya János főherczeghez. Louis porosz herczeg; jellemzése. Gentz levele Louishoz. Utóbbi 1804. szeptemberben Bécsbe jön. Nem volt hivatalos küldetése. Gentz 1805. májusban Louis herczeg és a hasonló érzelmű bécsi körök között összeköttetést igyekszik közvetíteni. Hardenberg nyilatkozata Gentz levele fölött. Itt valódi politikai véleményét nyilvánítja ki. Berlinben nem is sejtik, hogy a háború Francziaországgal befejezett tény. Winzingerode megérkezése Berlinbe. A háború kitörése Poroszország részvétele nélkül 303-323
XII. fejezet.
Ansbach.
Károly Ágost nézete a porosz semlegességi politikáról. Hardenberg kezét szabadon akarja tartani. Minden oldalról folytatják a kísérleteket Poroszország megnyerésére. Merveldt küldetése Berlinbe. Sándor erőszakkal akarja Poroszországot a coalitióba való belépésre kényszeríteni. Ingadozik. Stutterheim magatartása Sándor e terveivel szemben, Ausztria rosszalja Sándor erőszakos terveit. Stutterheim egy közvetítő indítványnyal lép föl. Poroszország megtámadása elmarad. Az orosz szándékok bírálata. Sándor erőszakos tervei nagyon fölingerlik III. Frigyes Vilmost. Haugwitz Bécsbe megy. Ottani tartózkodása. Ferencz császár szeretne a Sándor és III. Frigyes Vilmos közötti találkozásban részt venni. Haugwitz nem tudja, minő magatartást tanúsítson; elhagyja Bécset. Dolgorucki küldetése Berlinbe. Jellemzése. Hivatása a tervezett találkozást siettetni. Hardenberg unszolja a királyt, hogy menjen el a találkozásra. A király legyőzhetetlen ellenszenve az ellen. Dolgorucki fogadtatása. A francziák keresztűlvonulása Ansbaclion. Ez esemény következményei. Cobenzl e fölötti nyilatkozata. Kiábrándulás. Az ulmi kapitulaczió. Mint ítéli meg Poroszország ezen eseményeket. Kérik Poroszország segítségét. Poroszország „rosszakarata" sok bánatot okoz Metternichnek. Poroszországnak Ausztria és Oroszország érdekében kellett volna magát elhatároznia. Antal főherczeg Berlinben. Sándor Berlinbe megy. Stutterheim aggodalmai. Sándor igyekszik őt megnyugtatni; nyilatkozata Metternichhel szemben. III. Frigyes Vilmos még mindig ingadozik. Az 1805. november 3-iki potsdami szerződés. Mint ítélik meg az érdekelt személyiségek az új szövetséget 324-339
XIII. fejezet.
Az 1805-iki háború Károly visszavonulásáig Olaszországból.
Károly előterjeszti hadviselési tervét. Ennek tartalma. Kevés egyetértés Mack és Károly között. Mack hadi terve. Károly ellenvetései; ezek diadalmaskodnak. Az augusztus 29-iki tanácskozás. A főherczeg emlékirata, Bajorország megnyerése nem sikerűl. Bajorország perfid magaviselete. Montgelas gróf annak oka. Mily roszszúl van Cobenzl értesülve. A császári csapatok átlépik az Innt. Károly nyilatkozata Mack első hadmozdulatai fölött. Mack vétségei. Győző módjára viseli magát Bajorországban. Egész az Illerig halad előre, sőt még tovább akar nyomulni. Ferdinánd főherczeg ezt veszélyesnek tartja. Aggodalmait közli Ferencz császárral. Ennek hatása Ferenczre. Ferdinánd főherczeg jellemzése. Ferdinánd szavára kellett volna hallgatni. Az egyetértés hiánya utóbbi és Mack között. A császár Mack javára dönt. Utóbbi győzelmi hite. Mayer tábornok eltávolítása. A császár fölötte kedvezően nyilatkozik Mackról. Az oroszok megérkezése előtt minden ellenséges összeütközést el kellett volna kerülni. Mack lázas sietsége. Ez visszatetszik Ferdinándnak. A főherczeg utasításokat kér a császártól. A franczia hadoszlopok előnyomulása. Gentz Napoleonról. Az osztrák hadműködési terv átalakítása. Németország a háború színhelyévé lesz. Olaszország csak második sorban jön tekintetbe. Napoleon győzelmi hite. Az ellenségeskedések megkezdése. Mack vállalatai. Ferdinánd főherczeg nem osztja utóbbi reménységeit. Napoleon átkel a Dunán : Wertingen és Günzburgnál megveri a hadsereget, A haslachi vagy ulmi győzelem. Mack mámoros e csekély sikertől. Az ő sorsa immár el is van dőlve. Günzburgnál a Duna bal partjára akar átkelni. A szenvedett vereség után visszatér Ulmba. Ferdinánd főherczeg meg van botránkozva Mack eljárása miatt. Utóbbi esztelen magaviselete. Az Ulmban és környékén végbement események. Ferdinánd főherczeg elhagyja Ulmot. Mack végre eszméletre tér. Az ulmi kapituláczió. Mack védekezése. A székváros hangulata. Károly és József ítélete Mack fölött. Mack jelentése összejöveteléről Napoleonnal. Károly aggodalmai. Napoleon diadala. Károly tevékenysége elé akadályok támadnak. Az ő vigasztalan helyzete Olaszországban. Mindenben hiányt szenved. A legszorosabb védelemre van utalva. Napoleon parancsai Massenahoz. Károly Caldieronál. Mindenfelől telve reménységgel tekintenek rá. A császár levele Károlyhoz. Colloredo gr. küldetése Becsbe. A caldieroi ütközet. Szerencse, hogy Massena visszavonúl. Károly még a francziák előtt el a karja érni Krajnát. Indokai. Károly előkészületeket tesz a visszavonulásra 340-368
XIV. fejezet.
Austerlitz.
Károly a szorongatott örökös tartományok segítségére siet. Gentz hamisan ítéli meg Károly olaszországi hadjáratát. Miért gondolt Károly visszavonulásra. Aggodalma, hogy Massena egyesülhetne Napóleonnal. Károly minden áron igyekszik az örökös tartományokat elérni. A szakadatlan küzdelmek meggyöngítik csapatait. Gondja János főherczeg miatt. Tirolban nincs semmiféle élelmiszer. Károly ez okból nem akar Tirolba menni. Eléri a Tagliamentot. János főherczeg csak kevésszámú csapatokat hoz számára Tirol északi részéből. A tiroli erdőnyilásokban úgyszintén a Jellachich alatt álló katonák Feldkirchenben végveszélyben látszanak lenni. Károly kétségbeesik a siker fölött. Ő a fegyverszünet, mint egyetlen mentőeszköz mellett van. Nincs bizalma a szövetségesek segítségéhez. Napoleon el van telve győzelmi hittel. Bécs bevétele előtt meg akarja az oroszokat verni. Napoleon gáncsolja Murat-t. A dürrensteini összeütközés. Lehetetlen a Duna balpartját megtartani. Napoleon parancsa Bécs megszállására. Károly javasolta volt a székváros erődítését. Szavai elhangzottak. Mindenfelé fejetlenség uralkodik. A kormány nem tud magán segíteni. Bécs bevételét diplomácziai alkudozás előzi meg. Az első franczia hadoszlop bevonulása Bécsbe november 13-án. A bécsiek magatartása. Auersperget rászedik s a nagy Tabor-híd a francziák hatalmába kerül. Ezen siker jelentősége. Napoleon Schönbrunnba siet. Murát Landrianival a béke szükségességéről beszél. Ferencz császár szomorú szívvel hagyá el a bécsi várpalotát. Bécs kinézése a francziák ott tartózkodása alatt. A bécsiek híven ragaszkodnak Ferencz császárhoz. A béke szükségessége. Stadion és Gyulay Napoleonhoz küldetnek. Hivatásuk Haugwitz-czal közösen eljárni. Ferencz császár komolyan óhajtja a békét. Napoleon azonban igen nagy követeléseket támaszt. Az oroszokkal való egyesülés óta ismét erősebbnek érzik magukat. Napoleon Savaryt Sándor czárhoz küldi, utóbbinak találkozást ajánlva. Sándor ezt visszautasítja. Dolgorucki küldetése Napoleonhoz. Napoleon beszélgetése az orosz küldöttel. Harczias hangulat. Sándor téved a francziák helyzete tekintetében. Az austerlitzi ütközet előtti események. Napoleon azon hitet igyekszik ellenfelében fölébreszteni, hogy utóbbi egy félig megvert hadsereget talál maga előtt; Ő a szövetségeseket támadásra akarja csábítani. Meg kellett volna Károly hadműködését várni. Az oroszok nyugtalansága sürgeti az austerlitzi ütközetet. Új részletek e körűl. Károly dicséri Napoleon rendelkezéseit; ugyanő becsmérli a szövetségesek működését. Zűrzavar az ütközet után. Nagy félelem az orosz főhadiszálláson. Stadion ellene van a Napoleonnal való összejövetelnek. A többség e mellett szól. Találkozás Napoleon és Ferencz császár között. Az ezen alkalommal előfordult beszélgetés valódi előadása. Sándor sietve elhagyja Holitschot. Az oroszok magaviselete. A fegyverszünet megkötése 1805. deczember 6-án 369-395
XV. fejezet.
Az 1805-iki magyar országgyűlés és ez év hadi eseményei Magyarországon.
A rendek minden három évben egybehivandók. A császár kész igéretét beváltani. Indokai. Mindössze kicsiny pénzsegélyre lehet számítani. A bécsi kormány hibás politikát követ Magyarország irányában; nincs tekintettel ezen ország kivánságaira. A nádor igyekszik a császár követeléseit támogatni. Megmutatja az utat kedvező közvélemény előidézésére. Fiume Magyarországgal egyesítendő s a magyar kereskedelmet elő kell mozdítani. A nádor az igazságszolgáltatás javítása s az adózók helyzetének könnyebbítése mellett kardoskodik. A francziák elleni háború kitörésének veszélye. Az országgyűlés fölhagyása ezen esetre. Bátortalanság uralkodik. Semmi sem történik a kedélyek megnyerése érdekében. Napoleon benyomást gyakorol a magyarokra. József főherczeg nyíltságot javasol; kétségbe van esve; szerencsétlenséget jövendöl. A nádor a királyi előterjesztések közlését sürgeti. A politikai helyzet ezt nem engedi meg. A király és rendek között helyre állítandó a jó egyetértés. A nádor igen határozatlanoknak találja az előterjesztéseket. A császár személyesen fogja az országgyűlést megnyitni. Mit fog attól kérni. Az országgyűlés megnyitása. Az ulmi kapituláczió híre. A nádor fájdalma. Kész életét föláldozni. A rendek hajlandók királyukért fegyvert ragadni. A nádor kivánja, hogy jöjjön a király a rendekhez. Ezen esetben egész Magyarország lelkesülten fog kardot rántani. A rendek kivánságai. A császár magatartása. Az országgyűlés határozata. A nádor az eredménynyel meg van elégedve. Hiányzik minden az insurrectió fölállításához. A nádor aggodalmai. Ő Magyarországot meg akarja tartani; él fölhatalmazásával. Kiáltvány Pest és Buda lakosságához. Mint Károly, úgy József is sürgeti a békét. A hadsereg további szerencsétlenségei. A nádor fájdalma a szomorú helyzet miatt. Meg van győződve a további küzdelem tökéletes reménytelen voltáról. Ferencz császár Poroszországtól vár segélyt. József, épúgy mint Károly síkra száll minden ilyes ábrándok ellen. A nádor magatartása Pálffy Lipót gróf menthetetlen eljárásával szemben. Ez esemény előadása. Napoleon kiáltványa a magyarokhoz. Kifejtése azon kérdésnek, ha vájjon Magyarország el akart-e szakadni a Habsburg-háztól. A magyarországi uralkodó viszonyok vázolása. A nádornak sikerűlt kedvező hangulatot teremteni. Kivánja a király jelenlétét Magyarországban. Ezen ország nem hajlandó Napoleon csábításaira hallgatni. A pozsonyi megyei küldöttség válasza. A francziák megjelenése Pozsonyban. József a legrosszabbtól tart. Ferencz rózsásabb színben látja a helyzetet. A francziák Buda felé akarnak előrenyomulni. A nádor több tábornokot tanácskozásra hív össze. A hozott határozatok. Beckers gróf Davousthoz küldendő. A részére adot utasítások. A nádor értesíti a császárt ezen eljárás indokairól. Beckers küldetése elmarad. A francziák jó magaviselete Pozsonyban. A nádor nyomott hangulata. Fegyverszünet. A nádor nyilatkozata 396-422
XVI. fejezet
A pozsonyi béke.
Gentz nyilatkozata az austerlitzi ütközetről. Ez elkerülhető lett volna. E részbeni indokok. Károly nyilatkozata. Ő előre siet seregével: Körmendre megy. Károly szándékai. Az austerlitzi vereség meghiúsítja azok kivitelét. Károly eláll minden támadástól; ő egész reménységét a gyors békébe helyezi. A fegyverszünet Károly csapataira a legrosszabb benyomást gyakorolja. A birodalom sorsa a diplomáczia kezébe megy át. Napoleon nem hajlandó szelídséget tanúsítani. Föltételei Austerlitz után még keményebbekké válnak. Boszúsnak mutatkozik Ausztria iránt. Dicsteljes békét akar. Ausztriát egészen el akarja szigetelni. Haugwitz gróf küldetése Napoleonhoz. A gróf jellemzése. Haugwitz lavírozni akar. Finkenstein gróf Ausztria mellett van. Hardenberg Ausztria érdekében látszik föllépni. Haugwitz kétértelmű magaviselete. Stadion nem hagyja magát általa rászedetni. Hardenberg elítéli Haugwitz gróf eljárását. Ez szándékosan vezette a porosz királyt félre. Haugwitz vajmi lassan utazik Napoleonhoz. Napoleon magaviselete a gróffal szemben. Utóbbi kihallgattatása Schönbrunnban. Az 1805. deczember 15-iki schönbrunni szerződés. Ausztria elszigeltetése. Napoleon kemény föltételeket szab; ő a mérsékelt szerepét akarja játszani. A békealkudozások Pozsonyba helyeztetnek át. Különös események Holitschban. Károly sürgeti az eddigi államférfiak eltávolítását. Cobenzl bukása. Stadion lesz az utódja. Talleyrand politikai tervei. Napoleon mit sem akar minisztere mérsékletéről tudni. Föltételei Ausztria tökéletes megalázását czélozzák. Alkudozások Pozsonyban. Károly küldetése Napoleonhoz. Ez sikertelen marad. A deczember 27-iki pozsonyi békekötés. Ennek méltatása. Napoleon legyőzhetetlenségének érzete mind mélyebb gyökereket ver. János főherczeg komoran tekint a jövőbe. A hír, hogy Károly és Stadion Fülöp gróf veszik at az állam vezetését, János főherczeget új reménységgel tölti el 423-446

II. kötet
I. fejezet.
Ausztria belső viszonyai.
Károly főherczeg a monarchia szomorú állapotáról 1805 után; reformokat sürget. Kívánja a legkiválóbb férfiak megnyerését a minisztérium tagjaiul. Az egyes minisztériumok betöltése. Károly javaslata csakis a külügyi hivatal tekintetében fogadtatik el. A császár önálló udvari haditanácsot akar fölállítani. E miatt ellentétek közte és Károly között. A főherczeg javaslatai megvalósulnak. Károly főhadvezérré neveztetik ki. Valamint Károly, úgy József főherczeg is a közigazgatás reformját sürgeti. Ferencz értesülvén erről, utasítást bocsát ki a hivatalnokok «általános kötelességeiről». Az a jövő előrajzát tartalmazza. Az államtanács. Kolowrat, az áll. és tanácskozási minisztérium elnöke. Uj ügybeosztás ennek kebellében. Rainer és János a visszás állapotokról. A pénzügyek fenyegető állapota. A segély sürgős volta. A monarchia elárasztása papírpénzzel. Ennek visszahatása a socialis életre. Ferencz tanácskozás tárgyává téteti a pénzügyek javításának módjait. A tanácskozások megkezdése. Ezek fontossága. A kisebbség a papírpénz devalvácziója mellett nyilatkozik. A többség tiltakozik az ellen és új adó behozatalát kívánja. Zichy javaslatai. A pénzügyek állapota még rosszabbra fordul. Zichy «palliativum»-jai. Többség és kisebbség ellenséges táborokként állanak egymással szemben. Ramer főherczeg a többségről. Gróf Zichy, Kolowrat, Pergen, Schittlersberg, Barbier és Chotek Rudolf gr. jellemzése. Zinzendorf Károly gr. jellemzése. A bankóprés működése közben eltűnik a rézpénz. Chotek és Zmzendorf a fölösleges papírpénz teljes törlését kívánják. Rainer főherczeg a belső igazgatás reformja érdekében szólal föl. Rainer jellemzése. Az uralkodó viszonya fivéreihez. Rainer javaslatai a «czélszerű központi igazgatás» behozatala iránt. Ferencz nagy megelégedéssel fogadja e javaslatokat. Rainer Kolowrat eltávolítása végett buzgólkodik. Helyére Zinzendorfot ajánlja. Grohmann, Lorenz, Somogyi, Pfleger, Chorinsky, Ratschky és Bedekovics államtanácsosok jellemzése. Rainer az egyes államtanácsosok teendőinek új beosztását ajánlja. Idevágó javaslatai. Rainer eltávolíttatni kivánja Baldaccit a császár titkos kabinetjéből. Baldacci jellemzése. A császár nem akarja őt nélkülözni. Baldacci hihetőleg Rainer ellenfelei közé tartozik. A lakosságot nyugtalanítani igyekeznek. Zinzendorfot Kolowrat utódjává nevezik ki. Nagy öröm e miatt. Rainer a kisebbség férfiaival, titokban, új pénzügyi tervet dolgoz ki; követeli Zichy eltávolíttatását. Chotek nem akarván a pénzügyminiszterségre vállalkozni, Zichy marad. A vihar állása ellen újból kitör. Odonell pénzügyminiszter lesz. Jellemzése. Ferencz a jogszolgáltatás javítását kivánja. A czenzura nyomása. Ez «politikai intézmény». Mit kívánnak a czenzortól. A könyvek - reczenzurálása. Mi mindent tiltanak el. A czenzura enyhítésének álhire. Jogosulatlan panaszok a kor romlottsága miatt; előbb lazábbak voltak az erkölcsök. A franczia forradalom hatásaitól való félelem. A templomlátogatás elrendelése. A lelkészek hiánya. A protestantismus. Egyházi türelmesség nem létezik. Ezen alapelv megtámadása. A nuntius elégedetlensége az egyházi állapotokkal. Oktatásügy. Hogyan kell a történelmet tanítani. Az ember gondolkozásmódja a döntő. Schlegel F. előadásai. A tudománynak gyámság alá helyezése. Grillparzer. A zene. A gyámkodási rendszer gazdasági téren. A különböző rendszerek híveinek küzdelme. Következetességnek semmi nyoma. Bécs népesedésének útját akarják állani. Ipar és gyáripar. Ausztria nem lehet kereskedő állam. A kereskedelmi bizottság fokozni akarja a vállalkozási szellemet.. Triest. Polgári osztály. Nemesség. A bécsi társaság. Mária Ludovica átalakítja az udvart. A paraszt. A zsidók. Rainer a pénzügyek, kereskedelem stb. emeléseben keresi a monarchia megmentését. E részben egy .véleményen van Józseffel. Központosítási eszmék A Napoleon bukása utáni időszakot nem használják föl mélyreható átalakításokra. Uj nemzedékre van e végből szükség. 1-74
II. fejezet.
Magyarország belső viszonyai.
Ferencz biztosítja az országot, hogy hazánk csakis tőle, mint magyar királytól fog függni. Magyarország önállósága. Az osztrák császári czím megteremtésével az összes országok egységét czélozták. Hiábavaló központosítási törekvések. Az államtanács tanácsadó testület. Az országgyűlés jelentősége. Ellentét hazánk és királya közt. Bizalmatlanság az utóbbi ellen. Ezen ellenséges viszony hátrányos következményei. A királyi hatalom erősítése mellett és ellen nyilvánuló kívánságok. A magyarok a rendi hatalom jogait akarják biztosítani ; forradalmi avagy köztársasági irányzatok azonban ismeretlenek. A magyarok minden áldozatra készek alkotmányukért. A központosítási törekvések miatt való bizalmatlanság minden reformkísérletet meghiúsít. Alapját vetik meg az alkotmány átalakításának. A társadalom minden osztályát elégületlenség hatja át. Mint nyilatkozik e részben a nádor. Hazánk egy középkori állam benyomását teszi. A jó közigazgatás hiánya. A megyegyűlések jelentősége. A fő- és alispánok állása. E fontos hivatalok reformja iránt való kívánságok. A jogszolgáltatás elhanyagolt állapota. Az aristocratia jellemzése. A köznemesség jelentősége. A papság. Estei Károly főherczeg, a prímás jellemzése. A nuntius elégületlensége a vallási állapotokkal. Az alsóbb papság nyomasztó helyzete. A kormány e bajon segíteni törekszik. A katholikasok és protestánsok ellenséges viszonya. Ez csak fokozza a protestánsok buzgalmát. A protestáns papság képzettsége. A görög n. e. papság műveletlen állapota. E tekintetben a reform szükségessége. Magyarország általános művelődési viszonyai. A «ratio educatíonís» jelentősége. Alkalmas tanárok hiánya. Az új tanterv nem léphet életbe. Horvát és Müller János ítélete A kultúra emelését czélzó törekvések. Hazánk a magvar nyelv ápolásával bizonyítja be életképességét. A latin nyelv ellen való küzdelem. Magyar színjátszó társaság. Tudományos akadémia. Az irodalmi mozgalom a gyakorlati térre is kihat. Fáradozások a magyar nyelv gyakorlati érvényesítéseért. A hatóságok állása ezen kérdéssel szemben. Hírlapok. Czenzura. Egy «központi czenzurahatóság» szervezésének javaslatba hozása. A városok jelentősége. A közállapotok romlása a városokban. Pozsony. Pest emelkedése. A nádor érdemei e város szépítése körül. Uj színház építése. A magyar színművészet szomorú állapota. A műveltség állapota a városokban. A zsidók. A parasztok helyzete. Berzeviczy. Bedekovics a munkás-osztályok állapotáról. A nemesség fáradozásai a kereskedelem és iparemelése érdekében. A nádor is ezt az irányt támogatja. Miért nem kedvez a bécsi kormány a magyar kereskedelemnek. Egyes politikusok ennek emelését kívánják. Kereskedelem és ipar fejletlen marad. Magyarországon ez időben nincs általános jólét. Hazánk, egyesek törekvései daczára, hátramarad. A magyar királyság laza összefüggése Ausztriával. A nádor és Rainer főherczeg a mellett kardoskodnak, hogy hazánk Ausztriával egységes állammá olvasztassék össze 75-135
III. fejezet.
Cattaro és a német birodalom föloszlatása.
A pozsonyi béke előnyös volt Napoleonra nézve. Milyen kárral járt az Ausztriára nézve. Ily viszonyok között kitűnő vezetőre volt szükség. Hogyan lett Stadion Fülöp gr. miniszterré. Ennek jellemzése. A diplomácziai érintkezés fölvétele Ausztria és Francziaország között. Vincent báró rendkívüli kiküldetésben Párisba megy. Vincent jellemzése. Ausztria kénytelen csapatait Würzburgból visszahívni. Ferdinánd főherczeg, az új würzburgi nagyherczeg szomorú hangulata. Napoleon conventio útján akarja csapatainak Dalmácziába való vonulását biztosítani. A bécsi udvar vonakodása válságos állapotot idéz elő. Ghisilieri átadja Cattarot az oroszoknak. Erre nézve nem kapott parancsot. Ezen esemény jelentősége. Napoleon Cattarot, vagy pedig kárpótlásul Triesztet és Fiumét követeli. Ausztria veszedelmes helyzete. Azzal vádolják, hogy Francziaországot megakadályozza Dalmáczia birtokba vételében. Károly azt tanácsolja az uralkodónak, hogy irjon bizalmas levelet Napoleonhoz. E lépés kedvező hatása. Károly Oroszországgal szemben is nyílt föllépést ajánl, hogy azt Cattaro kiadására bírja. Oroszország politikája ezen ügyben. A pétervári udvar különböző áramlatai. Bécsben nagy örömet okoz az, hogy Oroszország hajlandó Francziaországgal békét kötni. Stadion a közvetítőt játsza. Oubril átadja a Cattaro visszaadására vonatkozó parancsot. Stadion békés állapotokat remél attól; Napoleont bizalom tanúsítása által igyekszik megnyerni, de nem akar vele szövetségre lépni. Oroszország halogatja Cattaro visszaadását. Oubril Párisba utazik. Fox. A julius 20-iki béke. Vajon Oubril önhatalmúlag járt-e el ? Napoleon hozzálát a német birodalom föloszlatásához. E czél felé már 1802 óta törekedett. A németországi állapotok előmozdítják ebbeli törekvéseit. Dalberg támogatja Napoleont. Dalberg jellemzése. A rajnai szövetség megalkotása. A német birodalom vége. Ferencz ne legyen többé német császár. Mint nyilatkozik e részben Haugwitz. Stadion magatartása ezen ügyben. Károly főherczeg megróvja túlságos huzakodását. A bécsi udvar kedvtelenül egyezik a lemondásba. Cserébe másnemű előnyök elérésére törekszik. Attól való félelem, hogy Napoleon saját fejére fogja a német császári koronát illeszteni. Bécs vesztesége a német birodalom feloszlatása következtében. Francziaország fenyegető magatartása. Károly főherczeg aggodalmai. Ausztria készülődései. Az engedékenység «netovábbja» eléretett. Károly nyilatkozata a rossz beligazgatásról. A fenyegető veszély elhárítása. A külügyi viszonyok Napoleont szelídebb hang alkalmazására kényszerítik 137-179
IV. fejezet.
Poroszország veresége. A tilsiti béke.
Poroszországban ellenzék támad Francziaország ellen. A hadsereg mozgósítása. A véres összeütközés immár elkerülhetetlen. Napoleon tiltakozik az ellen, mintha ő a háborút akarná, mégis oly intézkedéseket tesz, melyek annak kitörésére vezetnek. E zűrzavar visszahatása Ausztriára. Úgy a berlini, mint a párisi kabinet igyekszik a bécsi udvart maga részére megnyerni. Poroszország nem kelt bizalmat. Stadion és Károly főherczeg felfogása Poroszországnak Francziaországhoz való viszonyáról. Stadion minden bonyodalmat kerül. Mindenekelőtt Ausztria erősítésére törekszik. A «jól megfontolt önvédelem» rendszere. Francziaország fáradozásai Ausztriát szövetségeséül megnyerni. Stadion válságos helyzete; el van határozva a Napoleonnal való szövetséget visszautasítani. A bécsi udvar tévedésben van Poroszország hadereje iránt. Itt minden rothadt. Jena és Auerstadt. Mindenfelé aggodalom és rémület uralkodik. Stadion vonakodik magát Poroszország legyőzetése után Napoleon karjaiba vetni. Stadion és Károly főherczeg a monarchia belső ereje emelését és fokozását követelik. Napoleon éreztetni akarja hatalmát Ausztriával. Eddig La Rochefoucauld békés szándékok mutatására volt utasítva. A würzburgi nagyherczeg Párisban. Stadion a párisi kabinetet félre igyekszik vezetni. Napoleon viszont Ausztriát a szövetség segélyével igyekszik hálójába keríteni. Stadiont nem hibáztathatjuk a szövetség visszautasítása miatt. Napoleon aggressiv politikája lehetetlenné tette a hozzá való csatlakozást. La Rochefoucauld visszahivatása. Andréossy kineveztetése fenyegetés jellemével bír. III. Frigyes Vilmos vonakodik a charlottenburgi szerződést aláírni. Erre az elhatározásra I. Sándor adott alkalmat. Czartoryski bukása. Utódja Budberg. Ennek jellemzése. Az Oubril-féle szerződést elvetik. Sándor harczias hangulata. Ausztriát a Napoleon ellen való küzdelemre igyekszik megnyerni. Magatartásának okai. Pozzo bécsi küldetése. Pozzo jellemzése. A pétervári udvar szándékai. Hiba volt ennek részéről most török zsákmány után törekedni. Pozzo eredménytelen küldetése. Götzen gr. küldetése. Károlyt vádolják a semlegességi politika támogatásával. Stadion pillanatnyira csakugyan a küzdelembe akart elegyedni. Károly ellentállása. Az idegen követek a bécsi udvarban folyó mindennemű ármánykodásokról adnak hírt. Jelentéseik nem felelnek meg a viszonyoknak. Stadion és Károly egy nézeten vannak. Grtinne. Az idegen követek a személyekben és nem a viszonyokban keresik a bécsi udvar politikájának magyarázatát. József főherczeg nyilatkozata a monarchia állapotáról. Stadion és Károly el vannak határozva minden támadás visszautasítására. Károly szükség nélkül nem akar döntő küzdelmet előidézni. A bécsi udvar nem hallgat Napoleon csalogató szavaira. A franczia császár kísérletei. Ausztriát Törökország útján Oroszországgal, Szilézia fölajánlásával pedig Poroszországgal akarja meghasonlásba juttatni. Lengyelország tekintetében meg kell a bécsi udvart nyugtatni. Stadion a keleten való közreműködést és Gácsország kicserélését visszautasítja. A bécsi udvar aggodalmai, hogy Franczia- és Oroszország Ausztria közvetítése nélkül egyezhetnének ki. Vincent küldetése Napoleonhoz. Mily eszközökkel igyekszik Vincentet megnyugtatni. Talleyrand szemrehányásai Ausztria kevéssé őszinte eljárása miatt. A porosz-eylaui ütközet. Ennek jelentősége. Törekvések a Poroszországgal kötendő külön békére. A közösség Porosz- és Oroszország között föntartatik. Napoleon igyekszik Ausztriát a maga részére megnyerni. A bécsi udvar készülődései. Ez a békeközvetítő szerepére vágyódik. Talleyrand Ausztria személyes barátjának tünteti föl magát. Vajon őszinte volt-e ? Stadion ezt kétségbe vonja. Talleyrand most úgy gondolkozott, mint császárja. Stadion egyetlen kardcsapás nélkül igyekszik államát az európai zűrzavarok tömkelegéből kivezetni. A bartensteini szerződés. Götzen gr. küldetése Bécsbe. Finkenstein sürgeti Ausztria csatlakozását Porosz- és Oroszországhoz. Fölhívás a bécsi udvarhoz a bartensteini szerződéshez való csatlakozás ügyében. Knesebeck ezredes küldetése. Ez eredménytelen marad. Knesebeck elhagyja Bécset. A friedlandi győzelem következményei. Stadion erre vonatkozó nyilatkozata. Napoleon győzőnek érzi magát. Sándor a táborba utazik. A heilsbergi ütközet után fölbátorodik az orosz békepárt. Sándor a béke mellett nyilatkozik. Stutterheim küldetése. Későn jött. Fegyverszünet. Napoleon találkozása Sándorral. A tilsiti béke. Bécsben aggódva tekintenek a jövőbe 180-237
V. fejezet.
Az 1807-iki magyar országgyűlés.
Mindenfelől feszült figyelemmel tekintenek ez országgyűlésre. Ennek jelentősége. Az országgyűlés kedvező lefolyása érdekében tett intézkedések. A nádor jelentése Magyarország elégületlen hangulatáról. Minő eszközöket javasol annak ellenében. Az összes pártok főembereinek összehívását ajánlja. Ezek tanácskozása szeptember 15-én. Az értekezlet ellene szól annak, hogy az országgyűlés 1806 novemberére hivassék össze. A nádor és az értekezlet 1807 ápril 5-ét ajánlják. A császár némi habozás után hozzájárul. Tanácskozások a rendek elé terjesztendő javaslatok fölött. Somogyi ellene szól annak, hogy a javaslatok a meghívó levelekbe fölvétessenek. József főherczeg óvása az ellen. Ferencz Somogyi nézetéhez járul. Az államtanács az országgyűlés elé terjesztendő követeléseket tárgyalja. Az országgyűléstől pénzbeli segélyt akarnak kívánni. Miben álljon ez. A nádor kivánja a kérendő segély beható indokolását, kárhoztatja, hogy a hitelügyi bizottság nem őszinte és a hiányok leplezetlen föltárását követeli. Ez Bécset kellemetlenül érinti. A magyarok idevonatkozó követeléseiről szóló hírek. Jobb belátású férfiak kívánják, hogy a kormány az egész monarchiában számadástételre köteleztessék. Zichy gr. ellene nyilatkozik. Indokai. Az államtanácsosok eltérő nézetei a magyaroktól kérendő pénzbeli segély összegére nézve. A nádor az uralkodóra bízza, ha vajon most kéressék-e nagyobb összeg, vagy pedig Magyarország segélye a későbbi időkre tartassák fön ? Somogyi jogosulatlan vádaskodásai a nádor ellen. A nádor helyes ítélete. Magyarország járuljon hozzá a véderő erősítéséhez. Általános meggyőződés a nemesi fölkelés gyöngeségéről. A nádor attól tart, hogy annak szabályozása sok időt fog elrabolni. Károly főherczeg a toborzás ellen és az ujonczállítás mellett van. Ide vonatkozó fejtegetései. Óvatosságra intett a rendek becsvágyó vezetőivel szemben. A nádor aggodalmai. Károly szilárd terv követése esetében még kedvező fordulatra számít; különben minden elveszett. Károly és József aggodalmai megvalósulnak. A király előterjesztéseit üres bókokkal fogadják. A vezető körök elégedetlensége. Különböző hirek a rendek barátságtalan magatartásának okairól. Andréossy az országgyűlésről. A arátságtalan magatartás valódi oka. Először alakulnak határozott pártcsoportok. Ezek jellemzése. A rendek óhajtásai. A nádor sikertelen fáradozásai. Kedvező fordulat a rendek magatartásában. Elégedetlenség Bécsben. Mint itéli meg Zichy a rendeket. Ferencz nem akarja föltételeiket elismerni. A nádor sem akar azokról tudni. Az iratváltás új szokása 1790 óta a két tábla között. Az országgyűlés magatartása föltűnést kelt. Stadion bizalma e miatt csökken. Az «átkozott országgyűlés». Mi módon igyekszik a nádor engesztelékenyebb hangulatot kelteni. Nagy Pál fölhivatik ad audiendum verbum regium. Az ellenzék elnémul. A királyi előterjesztések legfontosabb pontjainak elintézése. Stadion ítélete. Vay báró ügye. Izgalom az országban. A nádor nyilatkozata. Az uralkodó enged. Az országgyűlés berekesztendő. A rendek óvása. Ajánlatuk az országgyűlés folytatása érdekében. Vita a két tábla közt. Okok, melyek Ferenczet és Stadiont az országgyűlés berekesztésére ösztönzik. Károly és az államtanácsosok nyilatkozatai. A király elhatározása haragot és megütközést kelt. A nádor közvetít. Fáradozásai eredménye. Schittlersberg nyilatkozatai. Ferencz elismeréssel adózik a nádornak. A rendek panaszai követeléseik és sérelmeik figyelmen kívül hagyása miatt. Utolsó ülés. Az udvarnak tulajdonított fölforgató czélzatok; de ez csak a békésebb idők beálltáig nem akar újabb országgyűlést egybehívni. Ez országgyűlés jelentősége a magyar nyelvre nézve 238-272
VI. fejezet.
Ausztria viszonya Franciaországhoz egészen az erfurti találkozásig.
A tilsiti béke Óta megint Páris az ügyek középpontja. Napoleon távolléte alatt is kívánta Ausztria képviselőjének Párisban való tartózkodását. Okai. Ki legyen a bécsi udvar párisi követe. A választás Metternichre esik. Metternich jellemzése. Kedvezőtlen viszonyok között érkezik Párisba. Az őt barátságosan fogadó Talleyrand visszalép. Talleyrand jellemzése. Champágny külügyminister lesz. Champagny jellemzése. Talleyrand elbocsátásának okai. Napoleon minden ellentetet kiegyenlítem óhajt Ausztriával. A bécsi udvar hadi készülődéseiről szóló hirek ellenséges hangulatot keltenek. A hangulat megjavul. A würzburgi nagyherczeg párisi tartózkodása. Napoleon jó viszonyt akar Ausztriával. A monarchia jövője aggodalomba ejti a bécsi udvart. Az 1807 október 10-iki conventio. Ennek megrendítő hatása Bécsben. Stadion az egyesség aláírását javasolja. Ennek kedvező hatása Németországban. Ausztria kénytelen elszigetelt helyzetében magát mindennek alávetni. Braunau visszaadatása Ausztriának. Andréossy továbbra is ellenséges érzületet táplál. Gyűlöletes jelentései. Jobb viszony Bécs és Páris között. Ausztria közvetít Francziaország és Anglia között. Ennek sikertelensége. Szakítás Angliával. Adair elutazása. A hannoverai követ mint Ausztria és Anglia titkos összeköttetésének közvetítője. A közvetítés meghiúsulása megérleli Napoleon keleti terveit. Stadion sejtette ezt. Törökország eszköz Napoleon kezében Ausztria és Oroszország összeveszítésére. Károly 1807 augusztusában megjelöli az Ausztria által megszerzendő pontokat, Törökország földaraboltatása esetében. Ferencz és Stadion kedvetlenül fogadják el a fölosztási terveket. Európa sorsa Sándor kezeiben van. A pétervári és párisi nagykövetek különböző véleménye a tilsiti béke jelentőségéről. Metternich viszonya Tolstoj grófhoz. Kurakin az új orosz nagykövet Bécsben. Ennek és Rumjancovnak, az új orosz miniszternek jellemzése. Az utóbbi kineveztetése szerencsétlenség Ausztriára nézve. Oroszországot megnyerni igyekeznek. Házassági terv Katalin nagyherczegnő és János főherczeg között. Stadion most mit sem vár Oroszországtól. Napoleon és Sándor viszonyának kifejtése. A porosz ügyek befolyása arra. Miért nem akarja Napoleon Poroszországot kiüríteni. Minő föltételek mellett hajlandó csapatait visszavonni. Oroszország magatartása e föltételekkel szemben. Sándor az ellentétek daczára ragaszkodik Napoleonhoz. Mme. Georges. Caulaincourt. Ausztria színleg hozzájárul Napoleon keleti terveihez. Stadion ebben látja a menekülés eszközét. A spanyol események és a királyi család bukása. Ez események jelentősége. Visszahatásuk a bécsi udvarra. Európa reményei. Károly visszautasít minden támadó hadjáratot. Véleményeltérés Károly és Stadion között. A honvédsereg fölállítása. Mint nyilatkozik erről Károly. Attól tart, hogy Spanyolország nem akadályozza meg Napoleont a Németországon való uralom föntartásában. Napoleon nem hajlandó Ausztria hadi készülődéseit tűrni. Andréossy gyűlölettől eltelt jelentései a bécsi udvarról; mindazáltal megnyugtatja Napoleont. Ez kevésbé optimisticus módon gondolkozik, nem akarja magát rászedetni. Andréossy utasíttatik fölvilágosítást kérni a hadi készülődések czéljáról. Megnyugtató nyilatkozatok. Károly főherczeg aggodalmai. Stadion bizalma a monarchia erejében. Bécsben és Párisban háborús hírek kelnek szárnyra. Az ellenséges érzelmek nyilvánulása Triestben. Napoleon nem akarja hinni, hogy Ausztria a háborút keresi. Intézkedéseket tesz. Andréossy békés hangon nyilatkozik. Champagny juh 16-iki komoly jegyzéke. Metternich békés válasza. Ennek kedvező hatása Napoleonra. Andréossy harczias tudósítása. Napoleon megérkezése Parisba, augusztus 14-én. A diplomácziai testület fogadtatása és a császár nyilatkozatai Metternichhez augusztus 15-én. Ennek jelentősége. Napoleon minden áron fölvilágosítást kíván a bécsi udvar szándékairól. Stadion megnyugtató kijelentései. Napoleon mindent elintézettnek nyilvánít. Tekintettel Spanyolországra kívánatosnak tartja, hogy újra találkozzék Sándorral 273-318
VII. fejeset.
Előkészületek a háborúra.
Napoleon tisztában akar lenni Oroszország szándékaival és Ausztria magatartásával. Ez szükségessé teszi személyes találkozását Sándorral. Czartoryski óva inti Sándort Napoleontól. Sándor találkozni vágyik Napoleonnal. Az erfurti találkozás eszméje már a tilsiti béke óta létezik. A spanyol események miatt a találkozás halasztást szenvedett. Mikor értesültek először e szándékról Bécsben. A hír hatása. Talleyrand azon fáradozik, hogy Ferencz is Erfurtba menjen. A két Stadion nem hisz Talleyrand őszinteségében. Vincent küldetése Erfurtba. Sándor türelmetlenül várja a találkozást. Ennek világtörténelmi jelentősége. Bécs aggodalmai. Poroszország további eljárása Sándor magatartásától függ. Az 1808 old. 12-iki erfurti szerződés Ennek tartalma. Champagny nagyzó szavai. Napoleon várakozásai, úgy látszik, nem teljesültek. Sándor nehézségeket támaszt. Vincent túlságosan optimistikus jelentései Fogadtatása Sándornál. Az orosz czár politikája Sándort mégis rábírják, hogy Napoleonnal Ausztria ellen ellenségesen lépjen fel. Ő és Napoleon kényszeríteni akarják Ausztriát, hogy ismerje el Józsefet spanyol királynak. Stadion politikája ezen kérdésben. Stadion elég erősnek érzi magát minden fenyegetés visszautasítására. Sürgeti a harczra való készültséget. Válság Bécsben. A háború- és békepárt küzdelme. Mária Ludovika áll az előbbinek élén. Mária Ludovika jellemzése. Mikor csatlakozott a háborúpárthoz. A háború megkezdése előtt Károlyt is meg kell nyerni. Minő okok tárták vissza Károlyt a háború pártolásától. 1808 vége felé megtörik ellenszegülése. Engedékenységének okai. Metternich megérkezése Bécsbe. Harczias emlékiratai. Stadion elismeréssel adózik neki. Az elégedetlen elemek. Metternich viszonya Talleyrandhoz és Fouchéhoz. Stadion Lothár befolyása fivérére Fülöpre. Stadion Lothár jellemzése. A háborúpárt nem hallgat a békepárt ellenvetéseire. Stadion nem helyesli a pusztán védelmi magatartást. Metternich elutazásakor a háború elvileg már el van határozva. Stadion közeledik a bécsi udvarhoz. Sándor Francziaország megtámadtatása esetére ehhez csatlakozik. Sándor és Rumjancov sértett hiúsága. Sándor határozott nyilatkozata. Schwarzenberg küldetése Pétervárra. Sándor kijelentései. Schwarzenberg tévedése. Bécsben csak hozzávetve ismerik Oroszország jövő magatartását. Közeledés Oroszországhoz. Hrubi Königsbergbe megy. A porosz udvar magatartása. Stein barátságos nyilatkozatai. Ő, Scharnhorst és Gneisenau Ausztria mellett vannak. Stein jellemzése. - A hangulat ÉszakNémetországban. III. Frigyes Vilmos ingadozó magatartása. Sándor útjába áll az Ausztriához való csatlakozásnak. Stein elbocsáttatása. Porosz nyilatkozatok a bécsi udvarhoz. Gollz őrnagy küldetése Bécsbe. A porosz király gondolkozásmódjának hirtelen változása Sándor befolyása alatt. Keserű csalódás Bécsben Poroszország visszautasító magatartása miatt. Alkudozások Angliával. Gr. Hardenberg mint közvetítő. Wagner hadnagy és Wallmoden gr. tábornok küldetése Londonba. Utasítás Wallmoden részére. Mit akar Ausztria a háborúval elérni. Ausztria Angolország katonai diversióját kivánja. Anglia békéje Törökországgal. A londoni hirek szomorú hangulatot keltenek Bécsben. Az angol minisztérium megtagadja a rögtöni pénzsegélyt. Ez ügyben alkudozások Bécs és London között. Stadion fenyegetése. Wallmoden barátságos fogadtatásban részesül Londonban. Itt a külön érdek túlnyomó. Canning nyilatkozata az angol kincstár kimerültségéről. Milyen segélyre hajlandó az angol kormány. Anglia magatartása méltatlan egy nagyhatalmassághoz. Wallmoden ápril 24-én aláirja a békeszerződést Angliával. Elutazása. Canning hajlandó átvállalni Stadionnak a bécsi bankárokkal kötött egyezményét. Starhemberg megérkezése Londonba. Anglia nem teljesíti Stadion reményeit. Forradalom Svédországban. Stadion erélye sem lankad ; sürgeti a végső intézkedések megtételét. Bécs emelkedett hangulata. Andréossy erről szóló jelentései. Egyes bécsi körök még kételkednek a háború kitörésében. Metternich a készülődések befejezetlensége miatt még békés hangon nyilatkozik. Napoleon magatartása. Párisi tervek Ausztria megbuktatására. Bécsben tévesen hiszik, hogy Napoleon a spanyol események által meg van gyöngítve. Napoleon sürgönye Champagnyhoz. Nem akarja az Ausztriával való küzdelemben a bárány szerepét játszani. Intézkedései minden eshetőségre ; de álarczát még nem akarja eldobni. Mindazáltal a levegő mind rekkenőbbé válik. Napoleon Párisba érkezik. A hadsereget hadi lábra állítják. Kölcsönös igyekezet az ellenfelet békebontónak tüntetni föl. Ausztriának az örökös tartományokon kívül Magyarország közreműködésére is szüksége van 319-373
VIII. fejezet.
Az 1808-iki magyar koronázó országgyűlés.
Az 1807-iki országgyűlés nem teljesíté a kormány kívánságait. Az országgyűlés egybehivásának oka Mária Ludovika megkoronáztatása, de a haderő reformálására is föl akarták használni. Károly pessimistikus hangulata. Hazánkban ép oly védelmi intézkedések teendők, mint Ausztriában. Mit vár e részben Ferencz a nádortól. Ferencz Magyarország katonai szervezetének teljes átalakítását kívánja. A nádor reményei. Megjelöl, a pontokat melyek ellentállásra fognak találni. Az országgyűlés összehívása. Kevés hitelre talál, hogy ez a királyné megkoronáztatása végett történt. Napoleon bizalmatlansága. Stadion őt megnyugtatni törekszik. Mit szeretne Cliampagny az országgyűlésen elmellőzve látni. Minőknek óhajtja Metternich a fölszólalásokat. Fáradozások jóérzelmű követek választása érdekében. Kedvező eredmény. A nádor kiemeli a helyzet nehézségeit. A prímás optimistikus hangulata. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása. Ferencz megnyitó beszédének kitűnő hatása. Fokozza ezt Mária Ludovika szeretetreméltósága. A királynét fényesen fogadják. Koronázási ünnepélyességek. Az országgyűlés mindenkinek érdeklődését leköti. A rendek fokozódó lelkesedése. A hangulatváltozás Magyarországon Napoleon rovására. Minő része van ebben a nádornak. Az ő «Freymüthige Gedanken eines hungarischen Patrioten» czímű röpirata. Ennek tartalma. Az udvar először indul helyes irányban. Stadion meg van a rendekkel elégedve. Ezek október 4-iki előterjesztése. Három évre terjedő diktátura. A rendek többet szavaznak meg, mint a mennyire számítottak. Ez mindenütt mély benyomást gyakorol. «Szép országgyűlés.» Ludoviceum. Az országgyűlés berekesztése. Kitüntetések osztogatása. Metternich a rendekről 374-388
IX. fejeset.
A s p e r n.
Károly ellenszegülése meg van törve. Utasítások Metternich részére. Mayer hadi terve. Miért változtatták ezt meg. A hiányos ellátás és a pokoli időjárás megakadályozzák a hadsereg előnyomulását. Csalódnak a bajorokban. Károly jó hangulata. Összeütközés Du Roy tábornokkal. Károly egész erejével meg akarja ellenfelét támadni. Terve azon alapul, hogy az ellenség állását nem ismeri. Megbizható tudósítások hiánya. Mily jól vannak a francziák értesülve. A monarchia súlyos bajban szenvedő beteghez hasonlít. Károly elégtelen kémszolgálata megmenti a francziákat. Berthier hibás fölállítása. Napoleon ítélete. Összpontosítja a hadsereget. Napoleon bizalma a győzelemben. Tervei. Károly nem is sejti azokat. A hauseni ütközet. A főherczeg terve, Davout haladását meggátolni, nem sikerül. Napoleon elválasztja a balszárnyat a főhadseregtől (ápr. 20. és 21.). Károly ezt nem tudja; támadni akar. Általános előnyomulás elrendelése. Napoleon Károly ellen megy. Eggmühl. Az ápril 22-iki általános fölbomlás. Károly hadseregének visszavonulása a Duna bal partjára. A francziák rohammal beveszik Regensburgot. Károly Chamnál. Napoleon mint győző. Károly csapatainak méltatlan gvalázása. Mint itéli meg maga Károly saját hibáit. Albert herczeg mindent elveszettnek gondol. A főherczeg a támadástól a védelemre kénytelen áttérni. Károly intézkedései újabb támadás czéljából. Azonban kész békét is kötni és igyekszik Ferenczet megnyerni. Stadion Lothár küldetése Károlyhoz. A főherczegnek Napoleonhoz intézett levele válasz nélkül marad. Rainer és Zinzendorf a békekötést óhajtják. Stadion és Baldacci ellene vannak. Károly bizalma. Bánata Hiller önkényes eljárása miatt. Hiller hibája miatt minden támadó lépést mellőzni kell. Napoleon Bécsbe siet. Az ily elhatározásból származó előnyök. Károly Budweisban a Duna jobb partjára való átkelés esélyeit mérlegeli. Ez elmarad. Az elmaradás okai. Miért nem kisérti meg Károly, hogy még a francziák előtt jusson Bécsbe. A francziák megjelenése Bécs előtt május 10-én. Miksa főherczeg intézkedései a város védelme érdekében. Az azok ellen támadt ellenzék. Rainer főherczeg levele Miksa ellen. Bécs állapota. Napoleon Schönbrunnban. Berthier fölszólítja Miksát, adja meg magát. Miksa magatartása. Bécs bombáztatása. Küzdelem a Práterben. Miksa elhagyja Bécset. Miksa eljárásának bírálata. Bécs capitulatiója mély benyomást tesz Károlyra. A francziák bevonulása Bécsbe május 13-án. Ez esemény jelentősége Napoleonra nézve. Károly Stammersdorfban. Ferencz Napoleont hátban akarja támadni. Parancsai János főherczeg részére. Különböző események megakadályozzák Jánost a parancsok végrehajtásában. Károly hadseregének fölállítása Bisamberg mögött. Miiven tervet kapcsol ő ezzel össze. Wimpffen a Dunán való átkelés ellen nyilatkozik. Okai. Károly nagv figyelemmel kiséri az ellenség mozdulatait. Napoleon elmulasztja az óvatosság követelményeit. Franczia csapatok átkelése. A francziák átkelésének balsikere Nussdorinal. Ujabb kísérlet Kaiser-Ebersdorfnal Karoly terve, az e lenséget a síkságon megtámadni. A francziak megszállják Isnernt és Esslingent. Május 21-én elotor Karoly hadállasából Küzdelem Aspern és Esslingen birtokáért. A főherczeg seregének csatarendje. Az ütközet kezdete. Május 21-ike kedvezőtlenül végződik Napoleonra nézve. Károly a következő napra a támadás megújításától tart és e szerint rendelkezik. Magdeburg kapitány szétrombolja az ellenséges hidat. Ez esemény jelentősége. Napoleon a főherczeg centrumját igyekszik áttörni. Károly csapatai élére áll. Aspern bevétele. Napoleon visszavonulási útja veszélyben forog. Masséna födözi azt. Ez ütközetben a gyalogság és tüzérség döntött. Liechtenstein János része a sikerben. Aspern, Esslingen és a csatatér képe az ütközet után. A veszteségek számaránya. Napoleon nyilatkozatai. A legyőzhetetlen először győzetett le. Napoleon haditanácsot tart, melyben a tábornokok egyrésze a visszavonulás mellett nyilatkozik. Napoleon ezt visszautasítja. Károlyt azzal vádolják, hogy képtelen volt győzelmét kizsákmányolni. A főherczeg eljárásának okai. Károly hadállása Russbach mögött. Rendelkezések a többi csapatok részére. Napoleon Lobau szigetét várrá alakítja át. Az asperni ütközet jelentősége. Károly az asperni ütközet után a Dunán való átkelésre gondol. Óvatosan lesi ellenfele esetleges hibás lépését, de maga mit sem akar koczkáztatni. Most a vezérkar főnöke is.az átkelés ellen nyilatkozván, ez elmarad. Károly és Napoleon kölcsönösen figyelemmel kisérik egymást. A főherczeg levelei ez időbeli szándékairól. Fabiusnak Hannibal ellen követett eljárását akarja utánozni. Míg erősítést nem kap minden oldalról a «qui vive»-nél marad. Nagy terve keresztülvitelénél János és József közreműködésére számít 389-432
X. fejezet.
A győri ütközet. (1809 jun. 14.)
Chasteler kiűzi a francziákat Tirolból. János sikerei Olaszországban. A németországi vereségek meggátolják a további előnyomulást Olaszországban. János önbizalma. Mégis kénytelen visszavonulni. Chasteler elhagyja Tirolt. A bajorok bevonulása ugyanoda. Elűzetésök. János képtelennek mondj a magát arra, hogy a francziákat hátulról megtámadja. Gráczba megy, honnan Magyarországba akar indulni, hogy az insurrectióval egyesülve támadólag lépjen föl. Jellachich veresége. E miatt János tervei meghiúsulnak. János utasítást kap Jenő előnyomulását és egyesülését Napoleonnal megakadályozni. Jánosnak Magyarországba kell mennie. Megérkezése Körmendre. Rá és a nádorra vár a föladat, Károly működését támogatni. A nádor sokáig nem birt tudomással a háború küszöbön levő kitöréséről. Az udvari haditanács nem látja el a nemesi fölkelést a kellő fölszereléssel. A nádor panaszai. Magyarországon nagy az áldozatkészség. Az ország nyitva az ellenség előtt. Napoleon nyilatkozatai Magyarországról. Az 1809 május 15-iki kiáltvány a magyarokhoz. Ki volt ennek magyar fordítója? Napoleon majdnem semmi előzékenységre sem talált hazánkban. Nem bíztak benne. Horváth István és Virág Benedek nyilatkozatai. A kiáltvány kevéssé terjed el és senkit sem elégít ki. A nádor az ország védelméről gondoskodik. Az ő és János főherczeg föladata. Minő jelentőséggel birt annak meggátlása, hogy az olaszországi alkirály Napoleonnal egyesüljön. Napoleon ezt akará. Jánosnak Győr előtt kellett volna a nagy sereggel egyesülnie; de ő más terveket követ. Károly rosszalja eljárását. Ujabb parancs János részére a Győrbe leendő elindulásra nézve. Ferencz meghagyja Jánosnak, hogy engedelmeskedjék Károly rendeleteinek. Károly, János túlságos huzakodásának káros következményeitől tart. A nádor nem akar Jánossal egyesülni; ő is vonakodik Győrbe indulni. János győzelmi hite. Jenő Sárvárnál átkel a Rába folyón. János ez okból nem mehet többé át Medvénél a Dunán. Napoleon meg akarja ellenfelét akadályozni, hogy Komáromnál a Dunán átkelhessen. El akarja vágni annak összeköttetését Bécscsel. Ferencz nagy aggodalomban van János hadseregének sorsa miatt. A János és József egyesüléséhez fűzött remények. A testvérek egyenetlenségétől tartanak. János megérkezése Győr elé. A főherczegek közt egyenetlenségek. János a csanaki hegységet nem szállja meg. Téves föltevések az ellenség számbeli erejéről. Nugent balintézkedései. A nádort utasítják, hogy a nemesi fölkelés parancsnokságát Jánosnak adja át. Miért nem engedelmeskedhetett a parancsnak. A hadműveletek vezetését azonban átengedi Jánosnak. A győri vereséget nem a nemesi fölkelők gyáva futása idézte elő. A vereség okai. Az ütközet leírása. János minden hibát az insurrectióra hárít. József ezt védelmébe veszi az uralkodó előtt. János későbbi dicsérő nyilatkozatai az insurrectióról. Nugent fejetlensége és Csanak meg nem szállása idézték elő a vereséget. Károly és Wimpffen nyilatkozatai. Napoleon öröme. Szomorú hangulat a másik táborban 433-459
XI. fejezet.
W a g r a m.
A győri vereség hatásai. Napoleon Magyarországot meghódítódnak tekintheti. Igyekszik május 15-iki kiáltványát terjeszteni. Győrt be kell venni. A nádor igen gyöngének érzi magát e vár fölmentésére. Az a francziák kezébe jut. Napoleon és Károly megfigyelik egymást. A főherczeg az ellenség támadására vár. Egyik fél sem meri az első lépést megtenni. Mindketten azonban megteszik intézkedéseiket. Ferdinánd főherczeget utasítják, hogy Galitzin előnyomulását akadályozza meg. A főhadiszálláson, a Dunán való átkelés esélyeivel foglalkoznak. A tervet elvetik és az elmarad. Károly békés közeledést ajánl Napóleonhoz, ki közvetve hasonló czélra törekszik. Pergen és Hardegg küldetése Ferenczhez. Rainer is a béke mellett van. Ferencz és Stadion mit sem akarnak arról tudni. Stutterheim küldetése I. Sándorhoz. Károly rosszalja e lépést. Újból békekötést javasol. Idevágó fejtegetései. Stadion ez ellenvetéseket visszautasítja. Küzdelem a miniszter és hadvezér között. Károly határozott parancs nélkül nem akar támadni. Ferencz nehány nap alatt határozatot ígér. Károly utasítást kap, hogy bocsásson 12-15,000 embert Ferdinánd rendelkezésére. Károly lehangoltsága ez intézkedés miatt. Néhány nappal a wagrami ütközet előtt némi közeledést kisértenek meg Napoleonhoz. De ez már miről sem akar hallani. Minden oldalról erősítést kapott. «A franczia hadseregre nézve nem létezik a Duna.» Károly is megtette intézkedéseit. A következő ütközetet döntő csatának tekinti. Megállapítja minden eshetőségre való tekintettel a visszavonulás útját. Minő okokból választá Csehországot. A franczia csapatok átkelése Mühlauba. Károly megszállja az Aspern és Enzersdorf közt húzódó vonalat. Észreveszi, hogy Napoleon részéről csak tüntetésekkel van dolga. Miért nem támadta meg Károly Mühlleitennél Napoleont. Károly megint elfoglalja a Russbach mögött való állást. Elhatározásának indító okai. Károly seregének hadállása. Napoleon jul. 4-én átkel a Duna bal partjára. A franczia hadsereg fölállítása. Az ütközet kezdete július 5-ikén. Napoleon ellenfele centrumát akarja megbontani. Kísérlete meghiusul. Károly főherczeg Napoleont julius 6-ikán szürkületkor akarja megtámadni. Utasításai későn jutnak el a hadtestparancsnokokhoz. A János főherczeghez intézett jul. 5-iki parancs a csatatérre indulás ügyében. Napoleon összpontosítja haderejét. A csata kezdetben Károlyra nézve kedvezően indul. Napoleon balra fordul Aderklaa ellen. A balszárnyon Rosenberg alatt bekövetkezik az eldöntés. Itt makacs küzdelem folyik. Mily biztosan számított Napoleon e helyen a sikerre. Károly déli 1 órakor elrendeli a visszavonulást. A főherczeg indító okai. Hibás-e János a késedelmes megérkezésben ? Napoleon sikere nem volt döntő. Károly a sereget meg akarta menteni, hogy a béke tárgyalásoknál annak erejére támaszkodhassék. A visszavonulás nagy rendben megy végbe. Napoleon nem ismeri Károly irányát. Károly siet Znaimot elfoglalni. Az itt végbement küzdelmek. Liechtenstein János herczeg mint a békeajánlatok átvivője. E körülményt fölhasználja Károly, hogy a fegyverszünet lehetővé váljék. Alkudozások. Napoleon beleegyezésének okai. Károly többre becsüli a fegyverszünetet a teljes megsemmisülésnél. A fegyverszünet föltételei. Károly türelmetlenül várja Ferencz elhatározását. Időközben az uralkodó főhadiszállásán a háború folytatásához szükséges előkészületekkel foglalkoznak. A fegyverszünet hire itt nagy levertséget keltett. Károly eljárásának igazolása. A császár megrovása; rá nézve nagyon kellemetlen az, hogy Tirol át van adva a francziáknak. Károly az összeség javát a külön érdek fölé helyezi. A császár tévedett. Az uralkodó és Károly között támadt ellentét. A főherczeget kényszeríteni akarják Grünne eltávolítására. Károly állását teszi Grünne maradásától függővé. Ferencz ragaszkodik elhatározásához. Elvonja Károlytól a törzstisztek kinevezésére vonatkozó jogot és megfosztja őt a fővezérlettől. Károly csak parancsnok maradjon. Baldacci szerepe ez ügyben. Károlyt ez események izgalmai beteggé teszik. Mint nyilatkozik ő maga élete e legválságosabb pillanatáról. Állásáról lemond. A lemondást sietve elfogadják. Albert igen későn közvetít. Ferencz levele Károlyhoz. Károly örökre visszavonul a magánéletbe. Hogyan itélt a főherczeg önmagáról. 460-510
XII. fejezet.
A béke.
A háború-párt győzelme. Liechtenstein vonakodik a főparancsnokságot átvenni. Az egyes tábornokok jellemzése. Ferencz császár békés tanácsokra hallgat; ingadozó hangulata. Jelleme megmagyarázza a szakadatlan ingadozást béke és háború között. Metternich Liechtenstein békeküldetése mellett van. Barátságos fogadtatás. Napoleon Metternichet jelöli ki a békealkudozások folytatójának. Ez, Nugent és Champagny M.-Óvárra mennek. Stadion visszalépése. Ez politikai hiba. Stadion nem volt következetes jellem. A külügyminisztériumot tényleg Metternich vezeti. Az óvári tanácskozmány megnyitása. Az alkudozások lefolyása. Uti possidetis. Kölcsönösen rászedni igyekeznek egymást. Napoleon kiéli a meghódított tartományokat. Az óvári alkudozások nagyon lassan haladnak. Mulatságok Óvárott. Napoleon kívánsága. Metternich ismerni akarja az összes franczia követeléseket. A békealkudozások megakadnak. Mindenik fél időt akar nyerni; Napoleon különösen Oroszország miatt óhajt megnyugtatást. A gácsországi kérdés. Az óvári congressus «farce». Harczias hangulat Ferencz főhadiszállásán. Pálffy Nándor gr. kieszközli Stadion visszahívását. Ez háborút jelent. Viszony Poroszországhoz. Steigentesch elhibázott küldetése. Knesebeck küldetése. Az angol diversio reménye fokozza a harczias hangulatot. A fegyverszünet meghosszabbítását visszautasítják. Ferencz megint az alkudozások terére lép. Bubna küldetése Napoleonhoz. Napoleon követelései. Ultimatumja. Napoleon Ferenczet igyekszik a háború nyomasztó terheiért felelőssé tenni. Ferencz mondjon le. Az okok, melyek miatt Napoleon komolyan óhajtá a békét. Az ultimátum visszatetszik. Zűrzavaros állapotok Ferencz főhadiszállásán. József főherczeg figyelmeztetése. Az összes tábornokok a béke mellett vannak. Ingadozás háború és béke között. Hogyan bánt Napoleon Bubnával. Ezt Napoleon személyének varázsa kápráztatja. Bubna jellemzése. Napoleon keresztüllát szándékain és rászedi őt. A békepárt erőlködései. Törekvés a császárné megnyerésére. Pálffy Nándor gróf. Napoleon Ferencz leköszönését kivánja. Viszályt igyekszik támasztani az uralkodóház tagjai között. A császárné a béke mellett van. A szeptember 25-iki tanácskozás. Liechtensteint és Dubnát Bécsbe küldik. Baldacci sikertelen kísérletei e küldetés megakadályozására. Metternich állása azzal szemben. Tatába utazik. Liechtensteint mint a béke angyalát üdvözlik. Liechtenstein küldetése nagy hiba volt. Metternich állítása. Napoleon ragaszkodik ultimatumjához. Az óvári congressust föloszlatottnak jelenti ki. Ferencz kiábrándulása. Napoleon mit sem akar tudni Metternich bécsi küldetéséről. Miért kel ki az ellen. Marét helyét Champagnyval töltik be. Ferencz főhadiszállásán még mindig jobb föltételeket remélnek. Napoleon nem hajlandó ezekbe beleegyezni. Liechtenstein eszköz a francziák kezében. Súlyos helyzete. Liechtenstein a jobb idők reményével igyekszik Ferenczet vigasztalni. Liechtenstein vonakodik a 100 milliós hadisarczba beleegyezni. Champagny az alkudozások megszakításával fenyegetődzik. Tatán beleegyeznek a területátengedésekbe, de a 100 milliós contributiót megtagadják. Stadion végleges visszalépése. Miniszteri működésének méltatása. Utasítás Bubna részére, ki megint Bécsbe utazik. Liechtenstein és Bubna kétségbeejtő helyzete. Képteleneknek jelentik ki magukat a 100 millió megszavazására. Milyen benyomást gyakorolnak Champagnyra. Staps merénylete Napoleon ellen. Ez elrendeli a pénzbeli követelések mérséklését. Liechtenstein csakis 30 millió fizetésére akarja magát kötelezni. Champagny a háború újabb megkezdésével fenyegetődzik. A békeegyezmény aláírása sub spe rati (okt. 14.). Ágyúdörgés jelenti a béke megkötését. Liechtenstein tiltakozása. Tanácskozások Tatán a békeszerződés elfogadásáról vagy visszavetéséről. Odonell a béke mellett szólal föl. Öröm Bécsben. Bubna kegyvesztetten száműzetésbe megy. Liechtensteint csakis magas állása óvja meg hasonló sorstól. A segélyre semmi oldalról sem számító monarchia kétségbeejtő helyzete Ferenczet a békeegyzmény elfogadására kényszeríti. E béke előnyei Napoleonra nézve. De az a viszály csiráját is magában rejti Franczia- és Oroszország között. A schönbrunni szerződés az első lépés Napoleon bukása felé. Az 1809-iki vereség egyúttal a szabad irány veresége is Ausztriában. Metternich a reactionarius mozgalom képviselője. Hogyan lett ő miniszterré. Idevonatkozó állításai. Kedvezőtlen Ítéletek Metternichről. A szerencse kegyeltje. Végzete a belső reformok elhanyagolása volt. Az 1806-1810. időszak jelentősége. 511-569 Vissza