Gábor Áron: Magyar haditudósító túl a Sztalin-vonalon (Tiltólistás kötet)
Védőborítós példány
Szerző
Gábor Áron
Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 332 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
20 cm x 13 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2020-04-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadása (Stádium Sajtóvállalat Rt.) 324 p. + [8] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar haditudósító túl a Sztalin-vonalon. Írta: Gábor Áron.
Szövegközti, fekete-fehér, feliratos eredeti fotóanyaggal illusztrált kötet. A kötet védőborítója Gönczi Gebhardt munkája. Nyomtatta a Stádium Sajtóvállalat Rt. Nyomdája Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány piros feliratos címfedéllel, aranyozott könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott, enyhén kopott kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Gábor Áron (Kaposvár, 1911. április 20. – Saarbrücken, 1982. december 28.) magyar újságíró, hadi tudósító, író. A második világháborúban haditudósítóként dolgozott. 1944. március 19-ig a budapesti 8 Órai Újság és a A Reggel munkatársa volt. 1941-ben a szovjet fronton szolgált és megírta Túl a Sztálin vonalon című könyvét. 1944. december elején átment a fronton Debrecenbe. Itt a Magyar Vöröskereszt főtitkára lett. Ebben a minőségben 1945. júliusában vöröskeresztes delegációt vezetett a magyarországi és romániai hadifogolytáborokba. 1945. augusztus 7-én Budapesten, a Szentkirályi utcai vöröskereszt hivatalos helyiségéből orosz katonák elhurcolták. A szovjet katonai bíróság halálra ítélte, majd az ítéletet öt évi kényszermunkára és életfogytiglani száműzetésre változtatták. Csak az ötvenes évek végén tudott hazatérni a fogságból. 1960 és 1962 között az Ország-Világ hetilap főmunkatársa, majd az Országos Erdészeti Főigazgatóság sajtófőnöke. 1965-ben Németországba emigrált, ott is halt meg.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-II.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Részlet a könyvből:
Át a határon. - Drótakadályok, tankcsapdák, felrobbantott hidak. - Mit mond a vörös frontujság?
Nehezen virrad. A felkelő nap először a sötétséggel birkózik, majd a...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Át a határon. - Drótakadályok, tankcsapdák, felrobbantott hidak. - Mit mond a vörös frontujság?
Nehezen virrad. A felkelő nap először a sötétséggel birkózik, majd a köddel méri össze erejét. Ez kemény ellenfél. Ha egyik hegycsúcsról elűzik, a másikra telepedik, azután elbújik a völgyekbe, ahol késő délelőttig ráér meglapulni.
De a Hoverla csúcsa már olyan, mintha gyémántból lenne. Csillog, szikrázik, majd pár percre ismét ködbe burkolódzik. Hát még a hófoltok? Itt-ott akkora van belőlük, hogy vígan lehetne szánkózni rajtuk. Fehéren, fénylőn bámészkodnak egymás felé.
Csend van. Valahol felsír egy motor, utána ismét némaság borul a tájra. Autóink még lent vannak a faluban, indulási parancsra várunk. Jó volna már feljebb lenni, túl a szerpentinen, a határ közelében. A harc minden percben megkezdődhet s nem szeretnénk elmulasztani egyetlen pillanatot sem.
Az újságíró vér dolgozik bennünk. Jegyzet-tömb és ceruza sem szükséges. Ennek a napnak egyetlen pillanatát nem felejtjük el soha. Még nem látjuk, csak érezzük magunk előtt az ellenséget és azt a titokzatos és szigorúan lezárt országot, melyet nem is olyan régen, mint polgári riporter akartam beutazni. A budapesti szovjet követség nem adhatott beutazási engedélyt, Moszkvához fordult válaszért. Az engedély nem érkezett meg. Nem baj, most engedély nélkül megyek. Minden újságírót legjobban azok az országok érdekelnek, amelyeket elzárnak előle... De induljunk már, aztán kiderül, hogy mit féltettek és rejtegettek a külföldi újságírók elől.
Vissza