Vörösmarty Mihály: Zalán futása
Hősköltemény
Petrózai Trattner Mátyás'
(Pest)
,
Korabeli félvászon kötés , 248 oldal
Korabeli félvászon kötés , 248 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2020-04-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pesten, 1825, Petrózai Trattner Mátyás, 245 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Zalán futása. Hősköltemény. Írta: Vörösmarty Mihály.
A kötet címlapmetszetét Lehnhardt készítette (rézmetszet). Nyomdahibák jegyzékével, valamint az előfizetők részletes listájával kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kissé foltos belívekkel, mintázott lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb hatású alakja. A Zalán futása c. eposzt 1825-ben írta meg Görbőn. Már 1823-ban elkezdte írni, de a teljes mű két év múlva látott napvilágot. A költő szeme előtt a Zrínyi óta lehanyatlott magyar epika felélesztésének nagyszerű terve lebegett, amit maradéktalanul meg is valósított. A mű tíz énekből áll, verselése hexameteres, hangneme elégikus. Habár Vörösmartytól a magyar honfoglalás nagyívű eposzát várták, ő nem Árpád annak diadalát, hanem Zalán futását énekelte meg lenyűgöző megjelenítő erővel és a magyar nyelv tökéletes használatával.
A kötet első kiadását Szinnyei József gyűjteményes munkája is említi Vörösmarty Mihály életpályájának méltatásában (Magyar írók élete és munkái XIV. 1345-1346. h.), s Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 188.p) a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 877. tételszám alatt.
Langer Mór a kötetet az 1711 utáni Magyar Irodalom legritkább könyvei közé sorolja. A Langer-féle XXXII tételből álló összeállításában jelen mű a XXIX.
A műről A Szüry-gyűjtemény katalógusa (Budapest : FSZEK, 1987, 247 p.) is említést tesz, melyet az 5120. tételszámon jegyez.
A kötet címlapmetszetét Lehnhardt készítette (rézmetszet). Nyomdahibák jegyzékével, valamint az előfizetők részletes listájával kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kissé foltos belívekkel, mintázott lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb hatású alakja. A Zalán futása c. eposzt 1825-ben írta meg Görbőn. Már 1823-ban elkezdte írni, de a teljes mű két év múlva látott napvilágot. A költő szeme előtt a Zrínyi óta lehanyatlott magyar epika felélesztésének nagyszerű terve lebegett, amit maradéktalanul meg is valósított. A mű tíz énekből áll, verselése hexameteres, hangneme elégikus. Habár Vörösmartytól a magyar honfoglalás nagyívű eposzát várták, ő nem Árpád annak diadalát, hanem Zalán futását énekelte meg lenyűgöző megjelenítő erővel és a magyar nyelv tökéletes használatával.
A kötet első kiadását Szinnyei József gyűjteményes munkája is említi Vörösmarty Mihály életpályájának méltatásában (Magyar írók élete és munkái XIV. 1345-1346. h.), s Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 188.p) a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 877. tételszám alatt.
Langer Mór a kötetet az 1711 utáni Magyar Irodalom legritkább könyvei közé sorolja. A Langer-féle XXXII tételből álló összeállításában jelen mű a XXIX.
A műről A Szüry-gyűjtemény katalógusa (Budapest : FSZEK, 1987, 247 p.) is említést tesz, melyet az 5120. tételszámon jegyez.
Előszó
ELSŐ ÉNEK Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző Fénynyel jársz egyedül. Rajtad sürü fellegek, és a Bús feledékenység koszorútlan... TovábbElőszó
ELSŐ ÉNEK Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző Fénynyel jársz egyedül. Rajtad sürü fellegek, és a Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek. Hol vagyon, a ki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, A riadó vak mélységét fölverje szavával, S késő százak után, méltán láttassa vezérlő Párduczos Árpádot s hadrontó népe hatalmát? Hol vagyon ? Ah ezeren némán fordulnak el: álom Öldösi szíveiket, s velők alszik az ősi dicsőség. A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól. Engem is, a nyugalom napján, illy év hoza fényre Már késő unokát, ki előbb a lányka mulandó Szépségén függtem gondatlan gyermeki szemmel, S rajta veszett örömem dalait panaszosra cserélvén, Hasztalanúl eget és földet kérlelve betölték. VisszaTémakörök
Tétel sorszám:
400
Kikiáltási ár:
150.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
310.000 Ft
Licitek száma: 21
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |