Simón Péter: A székely kivándorlás, kivált vallási, nemzeti és közgazdasági szempontból

Tartalom

-A SZÉKEIrY KIVÁNDORLÁS"
TARTALOM MUTATÓJA.
Lap
József főherceg levele a szerzőhöz y.
Köszönet • yij^
Bevezetés XIII
I. FEJEZ líT.
A kivándorlás általában 1
Aktuális kérdések. A kivándorlottak száma. Népvándorlás Általános ok 1 — 3
Nemzetiség- ós vallás elvesztése. Kivándorlási kongresszusok. Székelyek kivándorlása 3—7
II. FKJEZET.
A székelyek és a Székelyföld 7
A székelyek eredete ; letelepedése a keleH Kárpátok alján. A székely alkotmány. Ökörsütés. Király-
hűség1. Székely határőrség - 7—12
székely kü'seje ; viselete, életmódja . . 13 — 18 A székely jelleme. Bátorsága. Hunyadi János. Az igazságos Mrítyás fekete serege. II. Rákóczy
Ferenc. I. Napcleon. Széke'y huszárok 19-21
Egyéb tulajdonságai. Műveltsége. Vendégszeretete . 21—24 A szász vendégszeretet. A székely háladatessága; vallásossága. Felekezetek. Dr. Haynald Lajos
és a szombatosok. Mária-kultus 24—28
A székely rossz tulajdonságai : perlekedő, könnyelmű stb. József főherceg Ítélete a székelyről. Előkelőbb székely családok, hires férfiak 28—32
X.
Lap
Székelyföld határai és megyéi, hegyei és vizei. Ásvány- és gyógyvizei ; havasai és legelői. Ásványkincse. Páratlan jó vize, egészséges fekvése.
Vadállatai 33—39
A Székelyföld városai, tanintézetei stb. 39 -42
III. FEJSZ BT.
A székely kivándorlás rövid története és okai. 43
Csendes átszivárgás Moldovába. Oláhok származása. A Jászay-kodex. Habsburgi I. Ferdinánd János Zsigmond. Reformáció Erdélyben. „Kis-Magyar-ország" Magyar papok. Patronátus. Milkoviai
püspökség 43—50
Az olasz papok káros működése. A schisma. A székelyek Moldovában elvesztik vallásukat és nemzetiségüket 50 -5H
Első nagy kivándorlás 1718-ban. Második nagy kivándorlás Mária Terézia alatt. Harmadik nagy kivándorlás I Ferer.c alatt Negyedik nagy kivándorlás 1849 —50-ben. Nyergestetői emlék . . 53—56 Oláhországi események. Carol és Carmen Sylva. Románia fejlődése. Románosítás. Az olasz papok további garázdálkodása. A derék (?) konzulok . 57 — 60 Ötödik nagy kivándorlás a román vámháború alatt
1886 után. A székely iparos Romániában. 60 62 A mostani legveszedelmesebb kivándorlás. Erdőtörvény. Tagosítás ós arányosítás. Molnár Józsids könyve, halála, életrajza. Egy méltóságos úrnak és Imetanck nyilatkozata. Székelyföldi pénzintézetek 62—72
Kivándorló székely család búcsúja. Mozgó el<'in A
„kicsid üst." 72-75
A székely munkás és cseléd kirándulása Romániába,
becse 75_77
A Székelyföld elhanyagolása minden irányban.
Vasutak. A kepe. A szász papok dézsmája . . 77—80 Választási visszaélések és ezeknek romboló hatása. 80—82
XI.
Lap
IV. FEJEZET. Hogyan leliet, a székely kivándorlás okait megszüntetni 1 83
Székelyföld túlnépes. Székely kivándorlás nyugat felé. A papi pálya. A kultúra terjedése. Székely férficselédek alkalmazása Magyarországon. OMGE. Bolgár kertészek Magyarországon. Székely fiúk kiképeztetéíe a kertészetben. B e k s i c s. Gróf
Esterházy Miklós Móric 83 —90
Székely mesterinasok és legények Budapesten és más nagyobb városokban. Ko ó s F. és László Gy. Leánycsempészet. A székely nőcseléd alkalmazása Magyarországon. Berezeg Teréz. Nagyobb szabású kitelepítés Telepítés magán a
Székelyföldön. . 90-98
A székelység regenerációja. A székely papság és tanítóság feladata. Mindennemű iskolák szaporítása és ujak állítása. Székelyek eloláhosodása Csikban. Székely rossz szokások kiirtása. . . . 98—105 A^földmivelés és marhatenyésztés föllendítése. Gyiimöl-csészet. Az eperfa. Méhészet. Sajtgydrtás. Tejszövetkezetek. Mosonmegye. József főherceg al-csúthi uradalma. A katonaság elhelyezése Székelyföldön 105-114
Az ipar emelése. Faipar. Németeskedés Vasúthálózat kiépítése, folyók szabályozása. Bányászat emelése. Régi és új bányák, ásványkincsek 114—122 Gyógyforrások és fürdők. Ismertebb savanyúvizek és fürdők. Darányi miniszter és a székely fürdők. Reklám és pénz. Sajtó. Külföldön elfürdőznek 80
milliót évenkint 122—131
A turisták. Svájc és királynénk halála. Nyári gyermektelepek. Szanatóriumok alapítása a Székelyföldön. Havasi uradalmak és nyaralótelepek.
Rudolf trónörökösünk. Vadászat 131—136
Rablóbankok kelotkezése Székelyföldön. Hitelszövetkezeteké teremtése. Sándor János. Jelzálog-
XII.
Lap
Hány székely oláhosodott el Romániában ? Az el-oláhosodott székely a legnagyobb ellenségünk. A román irridentiznms. A határszéli székelység romlása
140—146
Appellálás a sajtóra és társadalomra. F e r e n c z Ferdinánd, József, Frigyes, József Ágost főhercegek. Appellálás a királyhoz és Istenhez
146—148
V. FFJEZET, Mit telietünk immár Romániában levő véreink megmentése érdekében ?
14»
Negyedmillió magyar Romániában. Százezer csárgó-székelynek egyetlen egy magyar papja van!
ovai román katholikns szeminárium. Bukaresti érsekség. A. „Baracia." Havasalföldi katho-likus plébániák. Református ekklézsiák. Ágostai-
evangélikusok 149—158-
250 ezer magyarnak nincs egy rendes iskolája sem! Romániai székelyek 3 osztálya. Az elziillöttek. Munkások. Az iparosok rohamos eloláhosodása. Német apácák Bukurestben. Bukuresti magyar
egyesületek ] 58—164
A román kormány agyarkodása a katholicizmus és magyarság ellen. Egyházi és iskolai autonomia Magyarországon. A magyar honosítási törvény. Magyar lelkészt a magyar községeknek! Az erdélyi püspök jurisdikciójának kiterjesztése a
romániai magyar katholikusokra 104—163
Gr. M a j 1 á t h Gusztáv, Pallavicini János őrgróf, gr. Szécsen Miklós, Széli Kálmán, Wlassics Gyula, XIII. Leó, I. Ferencz József. A romániai követségünk és konzul-ságaink feladata. Bolgáriai, beszarábiai, konstan tinápolyi és macedóniai román iskolák . . . . • 168—172
Székely himnusz. • 172 — 173
Előtanulmányok, foriásmunkák 175—178
Szerzőnek ezideig megjelent munkái. . 179—181 Vissza